Angiográfiás vizsgálat
frissítve:
Mi az angiográfiás vizsgálat? Milyen esetekben ajánlott elvégezni? Lehetnek-e mellékhatásai? Hogyan zajlik a vizsgálat? Mire kell figyelni angiográfia előtt és után?
Az érrendszer láthatóvá tételére bizonyos esetekben elkerülhetetlen a katéteres érfestés, az angiográfia elvégzése.
Milyen esetekben ajánlott az angiográfia?
Napjainkban leggyakrabban intervenciós beavatkozások (nyitott érműtét nélkül, speciális katéterekkel végzett gyógyítás) előtt, illetve a műtétek precíz megtervezéséhez kerül sor a katéteres angiográfiákra, amelyek a végtagok, a főverőér, a szívkoszorúerek, a hasi nagy erek, a nyaki vagy a koponya ereinek ábrázolására irányulhatnak.
Lehetnek-e mellékhatásai a vizsgálatnak ?
Ritka szövődmény angiográfia esetén a kontrasztanyag-allergia, amely döntően enyhe. Az enyhe panaszok néhány percen belül elmúlnak, illetve gyógyszerekkel könnyen megszüntethetők.
A kontrasztanyag a vesén keresztül választódik ki, ritka esetben - többnyire átmeneti - vesefunkció-romlást idézhet elő. Ennek elkerülésére a vizsgálatot követően el kell fogyasztani az előírt folyadékmennyiséget.
Hogyan zajlik az angiográfia?
Az angiográfia steril műtőben történik, többnyire hanyattfekvő helyzetben. A lágyékhajlatban vagy egy karartéria megszúrását követően megtörténik a katéter bevezetése.
A vizsgálni kívánt érszakasz kezdetéig jutatott katéterből kontrasztanyag-befecskendezésre kerül sor, így kirajzolódnak az erek a készülő röntgenfelvételen. A felvételek elkészülte után a katéter legtöbbször rögtön eltávolításra kerül.
Mire kell figyelni angiográfia előtt?
Bizonyos gyógyszerek szedését abba kell hagyni néhány napig a vizsgálat előtt. Bbizonyos véralvadásgátó gyógyszerek és cukorbetegség kezelésére szolgáló szerek elhagyása szükséges lehet, amelyet pontosan elmond a vizsgálat megbeszélésekor az orvos. Ha bizonytalan a beteg, mindenképpen kérdezzen rá, hogy pontosan mely gyógyszereket kell bevenni és melyeket nem szabad szedni a beavatkozás előtt.
Az érfestés előtt 4-6 órával már tilos enni. A vizsgálat előtti napon bő folyadékfogyasztás javasolt.
Mennyi ideig tart a vizsgálat?
Az angiográfiás vizsgálat az előkészítéssel együtt általában 40-60 percig tart.
Mit tegyünk angiográfia után?
A beavatkozás után a megszúrt érszakasz vérzését meg kell akadályozni, erre több módszer létezik (például nyomókötés, varrás). Meghatározott ideig pihentetni kell a szúrt végtagot. A kontrasztanyag kiürülésének segítése érdekében elegendő szénsavmentes, energiaszegény folyadékot kell inni.
A dohányzás senkinek sem ajánlott, a kényszerű pihenő és az érbetegség ijesztő ténye segíthet abbahagyni ezt az ártalmas szenvedélyt.
A hétköznapi tevékenységekhez való visszatérés orvosi tanács betartásával javasolt, hiszen a beavatkozás jellege, az igazolt betegség jelentősen befolyásolhatja, hogy mit szabad csinálni és mit nem.
Azonnal mentőt kell hívni, amennyiben a szúrás helyén vérzést tapasztal, és sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha a katéterezett végtag fájdalmassá válik, illetve elszíneződik, a vizelet mennyisége jelentősen csökkenne vagy esetleg belázasodna!
Az angiográfia speciális formái |
| Az angiográfia az érrendszer vizsgálatára alkalmas eljárás, melynek több formája van, attól függően, hogy az artériás, a vénás, vagy a nyirokrendszert szeretné-e megfigyelni a szakorvos. Ennek megfelelően megkülönböztetünk arteriográfiát, phlebográfiát (ez jelenti a vénák vizsgálatát), és a lymphográfiát (a nyirokerek megfestését). Az arteriográfiát elsősorban az agyi erek pontosabb vizsgálatára használják. Flebográfiát a vénák kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát elsősorban vénás megbetegedések (visszértágulat, fejlődési rendellenesség, vénabillentyű-elégtelenség) műtéte előtt végeznek az orvosok. A lymphográfia a nyirokerek és a nyirokcsomók vizsgálatát jelenti, melyhez szintén kontrasztanyagot használnak. Elsősorban nyirokcsomó-daganatok (lymfómák) esetén alkalmazzák a lymphográfiát a kisebb tumoros gócok kimutatására. Napjainkban csökkent a lymphográfia jelentősége, a modern képalkotó eljárások - CT, MR - visszaszorították alkalmazását. (Forrás: Független Hírügynökség) |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
