A májrák és tünetei, kivizsgálása
aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:
A májban kialakulhat elsődleges daganat, mely a szerv saját sejtjeiből indul ki, de más szervek daganatai is adhatnak áttétet a májba. Cikkünkben az elsődleges májdaganattal és annak tüneteivel, jeleivel, felismerésével, kivizsgálásával foglalkozunk.
Az elsődleges májrák
A máj sejtjeiből elsődlegesen kiinduló daganatot hepatocelluláris carcinómának, májráknak nevezzük.
Előfordulása
Az elsődleges májrák gyakoriságban férfiakban az 5., nőkben a 7. helyen áll a rosszindulatú daganatok között, a daganatos halálozás tekintetében azonban a 3. helyet foglalja el. Előfordulási gyakoriságában azonban lényeges földrajzi, etnikai és életkori különbségek észlelhetőek. Európában a többi daganatos betegséghez viszonyítva ritka az előfordulása, öt eset jut évente 100 000 lakosra. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők. A betegség előfordulása 50 éves kor felett halmozódik. A világ más tájain – elsősorban Afrikában és Ázsiában – a betegség jóval gyakoribb.
A májrák rizikófaktorai
A májrák legfontosabb kockázati tényezője a májzsugor (cirrhosis), az esetek 80 százalékában ennek talaján alakul ki a tumor. A májzsugor oka lehet a hosszú ideig tartó, túlzott mértékű alkoholfogyasztás (az alkoholisták 15 százalékánál alakul ki cirrhosis); a vírusos májgyulladás idült formája (hepatitis B, C, D vírusok esetén); ritkábban egyes anyagcsere-betegségek, illetve hosszan tartó gyógyszer- és méreghatások.
Magyarországon az alkoholos májzsugor és az ennek következtében kialakuló májrák a leggyakoribb. Sajnos az alkoholizmus nálunk népegészségügyi problémát jelent: egyes felmérések szerint a lakosság 10 százaléka alkoholfüggőnek tekinthető.
A hepatitis B és hepatitis C vírus a májzsugor előidézésén kívül egyéb mechanizmusokkal is hajlamosít a májrák kialakulására. A kockázat azoknál a személyeknél a legnagyobb, akik újszülöttkorukban (vagy a méhlepényen keresztül) hepatitis B vírussal fertőződtek meg.
Bővebben Hepatitis B-fertőzött anyák újszülötteinek védelme
Az Aspergillus flavus nevű penészgombával való tartós érintkezés, a gomba szervezetbe való tartós bejutása szintén a betegségre hajlamosít. Hazánkban szerencsére nem nagyon találkozni ezzel a kórokkal, mivel a gomba elsősorban nedves éghajlaton található meg, ahol különféle gabonákkal kerül az emberek szervezetébe és fejti ki rákkeltő hatását.
Az elsődleges májrák kialakulása ezenkívül összefüggésbe hozható különböző metabolikus betegségekkel, elsősorban a diabétesszel és néhány genetikai tényező szerepe is ismert. Az elsődleges májrák gyakoribbá válása a fejlett országokban felmérések adatai alapján elsősorban a túlsúllyal, elhízással függ össze.
A vegyiparban és mezőgazdaságban dolgozók körében szintén nagyobb a májrák kialakulásának valószínűsége – a vegyvédelmi és munkavédelmi előírások be nem tartása esetén. A permetszerek, a PVC-gyártás melléktermékei bizonyítottan rákkeltő hatásúak.
Bár a hormonkezelés is a kockázati tényezők közé sorolható, a betegség kialakulásának olyan ritka oka, hogy még százalékban sem mérhető.
Megelőzés |
| Legfontosabb a nagy mennyiségű alkohol fogyasztásának elhagyása, ha szükséges orvosi segítség bevonásával. A májra toxikus alkoholmennyiség határa egyénenként eltérő. Általánosságban elmondható, hogy férfiaknál 40 g/nap, nőknél viszont 20 g/nap mennyiségű alkohol tartós fogyasztása is májkárosodáshoz vezet. A hepatitis B és C vírus testnedvek közvetítésével terjed (cseppfertőzéssel nem), így a megfelelően megválasztott védekezési eszköz használatával és a higiénés szabályok betartásával a megfertőződés elkerülhető. A vérkészítményeket Magyarországon már régóta vizsgálják, így az ezekkel való fertőződés veszélye napjainkra jelentősen csökkent. A hepatitis B vírus ellen védőoltás létezik, mely a fokozott kockázatnak kitett csoportok számára (pl. egészségügyi dolgozók) kötelező. A terhesgondozás folyamán rutinszerűen szűrik a vírust, a fertőzött anyák újszülöttjei védőoltást kapnak. |
Milyen tünetekkel jár a májrák?
A májrák tünetei, ha egyáltalán vannak, nem jellegzetesek. A beteg egyéb okkal nem magyarázható fogyást tapasztalhat, felléphet érzékenység a has jobb felső régiójában, a jobb bordaív alatt.
Mivel a májrák leggyakrabban májzsugor és hepatitis fertőzés következtében alakul ki, az ezen betegségek által okozott panaszok a vezető tünetek. A májbetegségek legjellegzetesebb tünete a levertség, az erőtlenség, a gyomortáji bizonytalan panaszok, esetleg hányinger, émelygés léphet fel. A bőrön jellegzetes elváltozások láthatók: csillag alakú pirosas területek a mellkas bőrén, a tenyerek és talpak feltűnő rózsaszínes árnyalata, a bőr elvékonyodása, a körmök elfehéredése. Észlelhető lehet sárgaság, időnként viszketésről számol be a beteg. Hormonális eltérésekre utaló jelek is mutatkozhatnak: férfiaknál eltűnik a férfias eloszlású testszőrzet, szexuális zavarok lépnek fel. Nőknél a menstruációs ciklus felborulása, esetleg a vérzés elmaradása utalhat a májbetegségre.
A máj rosszindulatú daganata gyorsan nő és hamar terjed a közeli nagy vénákba és a májkapu nagy vénájába.
A májrák kivizsgálása
Sok esetben már a beteggel való beszélgetés folyamán felmerül az orvosban a kór lehetősége. A fizikális vizsgálat során az orvos a máj tapintásából már tud következtetéseket levonni, illetve észleli a májbetegség fent említett jellegzetes tüneteit.
A vérvétel a máj működésével kapcsolatban fontos információkkal szolgál. A májrák diagnózisában segítséget jelenthet az úgynevezett alfa-fetoprotein (AFP) szint meghatározása, amely a májrákos betegek 90 százalékánál emelkedett. Mivel azonban az emelkedést egyéb betegségek is okozhatják, nem specifikus jel, így önmagában nem jelent májdaganatot.
Alapvető vizsgálat az ultrahangvizsgálat (UH) és a computertomographiás vizsgálat (CT). Ezek alapján a gyanús elváltozásokból úgynevezett tűbiopsziás módszerrel szövettani minta nyerhető (egy hosszú tű segítségével UH-os ellenőrzés mellett). Amennyiben a vizsgálatok igazolják a tumor jelenlétét, további CT-vizsgálatokkal vagy kombinált képalkotó módszerrel (PET-CT), valamint különböző érfestéses technikákkal határozható meg a daganat pontos kiterjedése és az egyéb szervek érintettsége.
A máj szerepe |
| A máj az egyik legnagyobb hasi szervünk, amely kiemelkedően fontos szerepet tölt be az emésztési folyamatban. A máj termeli az epét, amely a táplálkozással bekerült zsírokat az emésztőenzimek számára lebontható állapotúvá teszi. A májnak központi szerepe van a méregtelenítésben, a szervezet számára fölösleges vagy káros anyagok vérből történő kiválasztásában, lebontásában, ezenkívül az emberi test számára nélkülözhetetlen fehérjéket is előállít. |
Kezelési lehetőségek
Az elsődlegesen választott terápia a daganat műtéti eltávolítása (rezekció). Az eltávolított májrészlet nagysága a daganat kiterjedésétől függ.
A műtét szonban nem minden esetben kivitelezhető: ha mindkét lebeny érintett vagy a daganat az erekbe tör, esetleg a távolabbi terjedés jelei is felfedezhetők, a tumor nem operálható. Ilyen esetekben meg lehet kísérelni a daganatos májrész tápláló artériájának a lekötését vagy egyéb módszerrel való elzárását.
Bizonyos esetekben májtranszplantáció is szóba jöhet.
Palliatív kezelésként kemoterápia vagy radioterápia jöhet szóba.
Bővebben A májrák kezeléséről és további terápiás lehetőségekről
Májáttét
Anatómiai helyzete miatt más szervek daganatai gyakran okoznak áttétet a májban. Sok esetben épp ez okoz először tüneteket, ami a beteget orvoshoz viszi, majd a részletes kivizsgálás során derül fény az elsődleges daganatra. A májáttétekkel részletesen A májáttét kialakulása, felismerése című cikkünk foglalkozik, jelen írásunkban bővebben nem térünk ki rá.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, Onkomplex
