A hererák és tünetei
aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:
Bár a hererák a férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségének csupán 1-2 százalékát teszi ki, mégis kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a here daganatos megbetegedése elsősorban fiatalfelnőtt-korban - 16 és 35 év között - fordul elő. A heredaganat fiatalfelnőtt-korban az egyik leggyakoribb malignus, rosszindulatú daganat.
| A hererák típusai |
| Szövettanilag többféle heretumor ismert (Leydig-sejtes, Sertoli-sejtes stb.), azonban az esetek 95-98 százalékát a csírasejt eredetű daganatok alkotják. Ezek a csírasejt eredetű tumorok két fő csoportba oszthatók - seminomák és non-seminomák -, amelyek megkülönböztetésére azért van szükség, mert a kezelésük eltér egymástól. |
A hererák az egyik olyan daganatfajta, mely a legsikeresebben gyógyítható, ha a beteg időben orvoshoz fordul, és megfelelő kezelést kap!
A heredaganatok többsége bizonyos anyagokat - tumormarkereket (AFP-t, HCG-t, LDH-t) - termel, melyek vérszintje mind a diagnózis megerősítésében, mind a súlyossági fok megállapításában fontos, továbbá a kezelést követően a betegség esetleges kiújulását is korán jelzi.
A jobb oldali hererák kissé gyakoribb, mint a bal oldali, és az esetek 3-5 százalékában kétoldali is lehet. A két here érintettsége jelentkezhet egy időben, de egymástól függetlenül is.
A hererák rizikótényezői
A heretumorok kialakulásának az oka - a legtöbb daganatos betegséghez hasonlóan - ismeretlen, azonban vannak bizonyos tényezők, melyek rizikófaktoroknak tekinthetőek a betegség kifejlődése szempontjából.
A legfőbb kockázati tényező a hereretenció és a cryptorchismus, ugyanis a le nem szállt herében mintegy 10-40-szer gyakrabban alakul ki a daganat. Ha az ilyen herét korábban gyógyszerek segítségével vagy műtéti úton lehozták, az sem jelent védettséget a hererák fokozott gyakoriságával szemben, azonban a herezacskóban elhelyezkedő here jobban vizsgálható, és rendszeres ellenőrzéssel az elváltozás könnyebben, korábban felismerhető.
További rizikófaktornak számít a herét ért korábbi trauma - rúgás, ütés, összeszorítás -, valamint bizonyos fertőző betegség, heregyulladás gyakori fellépte.
| Mi utalhat hererákra? |
| A beteg típusos esetben fájdalmatlan csomót tapint a herében, vagy a here szintén fájdalmatlan megnagyobbodását észleli, és emiatt - sokszor sajnos néhány hónap késéssel - keresi fel az orvost, urológust. A daganat növekedése következtében az érintett néha húzó érzésről, a herék súlyosságáról, elnehezedéséről panaszkodik, máskor arról, hogy víz gyűlt meg a herezacskóban (hydrokele). A tumor időnként heregyulladást okoz, így a here fájdalmassá válik. Az is előfordulhat, hogy a beteg csak az áttétek következtében kialakult tüneteket észleli. Ilyenek a köhögés, a hát fájdalma, a vérszegénység. Bizonyos daganatokra - főleg a HCG-t termelőkre - pedig az a jellemző, hogy az emlők megnagyobbodását okozzák. |
A heredaganat terjedése
A heretumorok egy ideig a herén belül növekednek, majd idővel elsősorban a nyirokereken keresztül szóródnak, így hoznak létre nyirokcsomóáttétet a hasi nagy erek (aorta, vena cava inferior) környezetében. Előrehaladott esetben a bal oldali kulcscsont fölött is tapintható áttétes csomó. A véráram útján a daganatos sejtek távolabbi helyekre is eljuthatnak, főleg a májba, a vesékbe és a tüdőkbe.
Az orvosi rendelőben
Nagyon fontos, hogy minden panaszt, tünetet mondjon el az orvosának! Azt is, hogy mióta tapintja a csomót, hogy van-e mellduzzanat, köhögés, hát- vagy deréktáji fájdalom, illetve, hogy érte-e ütés, rúgás a heréket az elmúlt időszakban.
Ezt követően az orvos alaposan megvizsgálja a beteget. Természetesen nem csak a heréket, hanem a hasat, a mellet, a kulcscsontok fölötti területet is áttapintja, a herét ultrahanggal is megvizsgálja.
Az áttétek meglétének vagy hiányának bizonyításához szükség van hasi ultrahang-vizsgálat, illetve hasi-, mellkasi- és kismedencei CT-vizsgálat elvégzésére is.
A vérvétel szintén elengedhetetlen, hiszen a rutin laborvizsgálaton túl a korábban említett tumormarkerek vérszintjének meghatározása nagyon fontos.
Ha ezekkel a vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen kizárni a tumor jelenlétét, akkor műtétre van szükség a biztos diagnózis megállapításához.
A hererák kezelése
A heretumorban szenvedő betegek túlélése a hatékony kemoterápiának és a fejlett sebészi és sugárkezelésnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben nagymértékben javult, korai stádiumban a teljes gyógyulás közel 100 százalékos!
A választott kezelési mód függ a daganat stádiumától (csak a herére lokalizálódik a tumor, vagy van áttét is), továbbá a szövettani fajtától. A seminomák például sugárérzékenyek, a non-seminomák esetében azonban csak a műtét és a kemoterápia jöhet szóba.
A sebészi kezelés a terápia egyik fő pillére. Már a betegség alapos gyanúja is szükségessé teszi a műtétet, mely az érintett here megfelelő módon történő eltávolítását jelenti (bizonyos esetekben a nyirokcsomók eltávolításával kiegészítve).
A betegség stádiumától és szövettani típusától függően pedig az esetleges nyirokcsomó-áttétek helyének besugárzása, illetve többféle kemoterápiás gyógyszer (cisplatin, bleomycin, etoposid) alkalmazása a következő terápiás lépés.
Igen korai stádiumban, ha a daganat mérete kisebb, mint 2 centiméter, és nincs áttét, akkor a hereeltávolítást követően a további terápiától el lehet tekinteni, de a beteget a továbbiakban fokozottan ellenőrizni kell!
A páciensek követése rendkívül fontos, a műtétet követő egy évben havonta, majd két-háromhavonta. Még 10 év eltelte után is szükséges az évenkénti legalább egy kontrollvizsgálat, teljes panaszmentesség esetén is, hogy az esetleges kiújulás időben kezelhető legyen!
Tovább A herék önvizsgálatának lépései és a hererák tünetei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, Onkomplex
