A D-vitamin-hiány veszélyei

Tudta, hogy Magyarországon a téli időszak végére a lakosság 90 százaléka D-vitamin-hiányossá válik? Ez a többi mérsékelt övi országban is megfigyelhető jelenség, amely legtöbbször a késő ősztől kora tavaszig jellemző napfényhiányra vezethető vissza. Milyen mennyiségben érdemes a D-vitamin pótlásáról gondoskodni?

A D-vitamin (cholecalciferol), amit más néven D-hormonnak is neveznek a hatásmechanizmusa miatt, táplálék útján gyakorlatilag alig vihető be a szervezetbe, viszont a bőrünket érő napfény hatására saját szervezetünk elő tudja állítani a vitamin előanyagaiból. A szervezetünk D-vitamin-szintjéért ugyanis elsődlegesen a bőrünket érő ultraibolya (UV-B) sugárzás felelős.

A hiányállapot elkerüléséhez a szakemberek szerint már az is elegendő lenne, ha a márciustól szeptemberig tartó időszakban napi 15-30 percet a napon töltenénk, azonban a modern életvitelből fakadóan erre a lakosság nagyobb hányadának nem jut elég ideje, ez viszont magában hordozza a D-vitamin-hiány kialakulásával járó egészségügyi kockázatokat.

A D-vitamin hiányának veszélye és tünetei

Az ezredforduló óta intenzíven kutatott terület a cholecalciferol emberi szervezetben betöltött szerepe. Legismertebb funkciója a csontképződés és a kalcium felszívódásának elősegítése, azonban ennél sokkal több folyamatra van nagy hatással a jelenléte.

Az eddigi kutatások eredményei mára igazolták, hogy a D-vitamin hiánya a csontritkulás mellett számos egyéb betegség, köztük a daganatos kórképek, az idegrendszeri bántalmak, a cukorbetegség, az asztma és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik, illetve az immunrendszer működésére is negatív hatást gyakorol.

D-vitamin-hiányra utalhat a csontok gyengülése (pl. csontlágyulás, csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcsök és a gyorsan romló a fogak. Gyermekek esetén a D-vitamin hiánya angolkórhoz vezethet.

A gyermekkori alacsony D-vitamin-szint jelei

A D-vitamin-szint mérése, ellenőrzése különösen javasolt gyermekeknél az alábbi tünetek esetén:

• a bőr sápadtsága,
• puha koponyacsontok,
• boltozatos homlok,
• elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása)
• mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”)
• fokozott hajlam a csonttörésre
• izomzat tónusának csökkenése,
• fogzás és mozgásfejlődés késése,
• gyakori légúti fertőzések.

Mik növelhetik a D-vitamin-hiány kockázatát?

• diabétesz
• egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (pl. epilepszia elleni készítmények)
• felszívódási zavarok (cisztás fibrózis, gyulladásos bélbetegség, lisztérzékenység, laktózintolerancia, gyomorszűkítő műtét)
• granulómás betegségek (pl. sarcoidosis, tuberculosis, histoplasmosis)
• hasnyálmirigy-elégtelenség
• mellékpajzsmirigy-túlműködés
• idős kor (>65 éves férfiak és >70 éves nők) és idősotthonban élők
• korábbi D-vitamin-hiányos állapot
• krónikus gyulladásos betegségek
• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• krónikus vesebetegség
• limfómák
• májbetegség
• nem traumás eredetű csonttörések előfordulása
• csontlágyulás (oszteomalácia)
• csontritkulás (oszteoporózis)
• súlyos elhízás (testtömegindex >30 kg/m2)
• vegán étrend

Hogyan bizonyítható a D-vitamin hiánya?

A szervezet D-vitamin-ellátottságának mérése: 25-OH-D-szint a vérben

Amióta a kutatások bizonyossá tették, hogy a D-vitaminnak jelentős szerepe van az egészségünkre nézve, nagymértékben nőtt a D-vitamin szérumszintjére vonatkozó vizsgálatok gyakorisága is. A kalcidiol (25-OH-D) szint meghatározását egyszerű vérvétel útján bármelyik kezelőorvos kérvényezheti, azonban a szakmai körökben inkább az az elfogadott eljárás, ha a D-vitamin-ellátottság rutin ellenőrzését azoknál a betegeknél végzik el rendszeresen, akik a D-vitamin-hiány kialakulásának rizikócsoportjába sorolhatók.

A 25-OH-D₃ normál szintje

Az őszi-téli időszakban az éghajlati sajátosságból fakadóan érdemes külön figyelmet fordítanunk a rendszeres D-vitamin-pótlásra, mellyel számos komoly betegség kialakulását előzhetjük meg.

Forrás: WEBBeteg
Molnár Judit
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus