A leggyakoribb betegségek a tartós fáradtság hátterében

Ha rendszeresen fáradtank érzi magát, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

Mikor érdemes betegséget keresni a fáradtság hátterében?

Az esetek többségében nem érdemes betegséget keresni a tartós fáradtság mögött. A kimerültség, fáradtság érzésének leggyakoribb oka ugyanis az alváshiány és az egészségtelen életmód: a stressz, a túlzott koffeinfogyasztás, a káros szenvedélyek és az egészségtelen táplálkozás.

Az is előfordulhat, hogy a tartós fáradtságot valamilyen háttérben meghúzódó egészségügyi probléma okozza. Különösen az alábbi esetekben érdemes betegség lehetőségére is gondolni:

• A fáradtság heteken keresztül fennáll, és nem javul pihenés, elegendő alvás esetén sem.
• A fáradtsághoz más kísérőtünetek is társulnak, mint pl. hőemelkedés, emésztési problémák, fájdalmak (fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, stb.), pszichés tünetek (hangulatingadozás, lehangoltság),
• Az alvásra szánt elegendő idő és a megfelelő körülmények ellenére alvászavarokkal küzd, ezért nem tudja kipihenni magát.

Az alábbiakban a leggyakoribb, kimerültséget okozó egészségügyi állapotról olvashat.

1. Anémia

Az anémia (vérszegénység) okozta fáradtság hátterében a tüdőből a szövetekbe és sejtekbe oxigént szállító vörösvérsejtek hiánya vagy csökkent száma áll. Ilyenkor a szöveteink nem jutnak elegendő oxigénhez, ez jelentkezik tartós fáradtságként. A beteg gyengének érzi magát, szédül, illetve légszomja is lehet. A vérszegénységet vas- vagy vitaminhiány, vérveszteség, belső vérzés, vagy olyan krónikus betegség, mint a reumatoid arthritis vagy veseelégtelenség, felnőttkorban sok esetben daganat okozhatja.

A fogamzóképes korú nők különösen érzékenyek a vashiányos vérszegénységre a menstruáció idején a vérveszteség, terhesség és szoptatás alatt pedig a megnövekedett vasszükséglet miatt.

Tünetek: Folyamatos fáradtságérzet, szélsőséges gyengeség, alvási nehézség, koncentrációs problémák, gyors szívverés, mellkasi fájdalom, fejfájás. Az olyan egyszerű testmozgás, mint a lépcsőzés vagy rövid távok gyaloglása is kimerítő.

Diagnózis: Az anémia alapos diagnózisa magában foglalja a fizikai vizsgálatot és a vérvizsgálatot (beleértve a vörösvérsejtek és a vérben lévő hemoglobin és vasszint ellenőrzését is). Emellett székletvizsgálatra is sor kerülhet a vérveszteség megállapításához. Kiegészítő vizsgálatként képalkotó és endoszkópos beavatkozásra is sor kerülhet.

Kezelés: A vérszegénység nem betegség, csak egy tünet, melynek hátterét mindig keresni kell! A kezelés általában a vérszegénység okától függ. Általában egyszerűen elegendő vasban gazdagabb ételek fogyasztása, vagy vaskészítmény szedése.

2. Pajzsmirigybetegség

Amikor a pajzsmirigy kevés hormont termel, még a mindennapi tevékenységek is fárasztóvá válhatnak. A pajzsmirigy termeli a metabolizmusért felelős hormonokat, s túl sok pajzsmirigyhormon – pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) – esetén az anyagcsere gyorsul, míg túl kevés – pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis) – esetén lassul. A pajzsmirigybetegség sokakat érint, ám a betegek többségénél bizonytalan panaszokkal jelentkezik, ezért nem ismerik fel.

Tünetek: A hyperthyreosis izomfáradtságot és gyengeséget okoz, amely először a combokban jelentkezik. Az olyan mozgásformák, mint például a lépcsőzés vagy biciklizés nehezebbé válik. További tünet a megmagyarázhatatlan fogyás, hogy a betegnek folyamatosan melege van, a megnövekedett pulzusszám, a rövidebb és rendszertelen menstruáció és a fokozott szomjúságérzet, hasmenés. A hyperthyreosist leggyakrabban a 20-as és 30-as éveikben járó nőknél diagnosztizálják, de idősebb nők és férfiak esetében is előfordulhat.

A hypothyreosis fáradtságot, koncentrálási nehézséget és izomfájdalmat okoz, még kisebb aktivitás esetén is. További tünetei közé tartozik a vízvisszatartás miatti súlygyarapodás, a (meleg időben is jelentkező) fázékonyság, az erősebb és gyakrabban előforduló menstruáció és a székrekedés. A betegség az 50 feletti nők 10%-át érinti valamilyen formában.

Diagnózis: A pajzsmirigybetegség vérvizsgálattal és pajzsmirigy-ultrahanggal mutatható kis. A vérvizsgálat során a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok szintjét mérik.

Kezelés: A pajzsmirigybetegségek kezelése eltérő, de magába foglalhatja a gyógyszeres kezelést, ritkábban a műtétet is. Ha a pajzsmirigyhormonok szintje alacsony, szintetikus hormonokat kell szedni a szervezet egyensúlyának helyreállításához.

3. Cukorbetegség

A cukor, más néven a glükóz az az üzemanyag, mely biztosítja a szervezet működését. A cukorbetegségben szenvedők szervezete azonban nem termel elegendő mennyiségű inzulint, mely a cukor sejtekbe való bevitelét végzi, ezáltal az felhalmozódik a vérben. A szervezet számára a zökkenőmentes működéshez szükséges megfelelő energia nélkül a cukorbetegek gyakran fáradtak, mely a betegség egyik első figyelmeztető jele.

Tünetek: A fáradtság mellett a diabétesz egyéb jelei közé tartozik a túlzott szomjúság, a gyakori vizelés, az éhség, a fogyás, az ingerlékenység, a gombafertőzések és a homályos látás.

Diagnózis: A diabétesznek két fő vizsgálata van. A HbA1c-teszt, mely a leggyakoribb, néhány hónap átlagos vércukorszintjét mutatja meg. Az éhomi plazma glükóz vizsgálat 8 órás koplalás utáni vércukorszintértéket mér, emellé történik a terheléses cukorvizsgálat is.

Kezelés: Orvosa a tünetek kezelésére a betegség állapotától függően étrendváltoztatást, szájon át szedhető gyógyszereket és/vagy inzulint javasolhat.

4. Depresszió

A depresszió több mint a letargia: súlyos betegség, amely befolyásolja az alvást, az étkezést, illetve a beteg önmaga és mások iránti érzéseit. Kezelés nélkül a depresszió tünetei hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak.

Tünetek: A depressziót mindenki másképp éli meg, de a legtöbb betegnél csökkent energiaszinttel, az alvási és étkezési szokások változásával, memória- és koncentrációs problémával, valamint reménytelenség-, értéktelenségérzettel és negatív szemlélettel jár.

Diagnózis: A depresszió diagnózisát az orvos egy sor kérdésre adott válasz alapján állítja fel. Ha a fentiekben felsorolt tünetek közül több is legalább két héten át jelentkezik, vagy ha jelentősen befolyásolják az életét, keresse fel orvosát!

Kezelés: Míg a nyomott hangulat időről időre normális is lehet, a major depresszió betegség, orvosi kezelést igényel. Ez általában pszichoterápia és gyógyszerek kombinációjából áll. Bár a depresszió specifikus okai ismeretlenek, magát a betegséget jól lehet kezelni.

5. Krónikus fáradtság szindróma

Ez a zavaró állapot gyorsan bekövetkező, komoly fáradtsággal jár. A betegek túl fáradtnak érzik magukat ahhoz, hogy a szokásos tevékenységeiket végezzék, és kis erőfeszítés után is könnyen kimerülnek. A krónikus fáradtság szindróma kialakulásának nincs ismert oka, de megfigyelték vírusfertőzések vagy traumák utáni gyakori előfordulását.

Tünetek: Fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, gyengeség, érzékeny nyirokcsomók, koncentrálási nehézségek jelentkeznek a tartós fáradtság mellett. Jellemzője, hogy a fizikai tevékenység nem javít a panaszokon, hanem fokozza a kimerültséget.

Diagnózis: A diagnózis felállítása általában a hasonló tünetekkel járó betegségek (pl. lupus, sclerosis multiplex) kizárásával történik.

Kezelés: Sajnos nincs jóváhagyott gyógyászati kezelés a krónikus fáradtságra. Általában az öngondoskodás, az antidepresszánsok, a beszélgetésterápia és a támogató csoportokhoz való csatlakozás, vitamin szedése segíthet.

6. Alvási apnoe

Amennyiben függetlenül attól, mennyit aludt, rendszeresen fáradtan ébred, lehet, hogy alvási apnoéban szenved. Az alvási apnoe tünetei közé tartozik, hogy alvás közben a légzés rövid időre kimarad. A leggyakoribb típusú, obstruktív alvási apnoe esetén a felső légutak 10 másodpercre vagy annál hosszabb időre is elzárulnak, ami megakadályozza, hogy az agy mélyebb (REM) alvási szakaszba kerüljön, illetve nem jut elegendő oxigén az agyba. Aki obstruktív alvási apnoéban szenved, az több tucat, de akár 100 alkalommal is elfelejt levegőt venni az éjszaka.

Tünetek: Az alvási apnoét gyakran a horkolás jelzi, melyet a következő nap fáradtság követ. A beteg magának a légzéskimaradásnak nincs tudatában: bár alvása megszakad, nem képes felfigyelni a közvetlen tünetre. Mivel az alvási apnoe szívbetegséghez, magas vérnyomáshoz, diabéteszhez és stroke-hoz vezethet, fontos a mielőbbi diagnózis.

Diagnózis: Az alvási apnoe diagnózisa a klinikák alvásdiagnosztikai részlegén történő éjszakai benttartózkodás során végzett alvásteszttel (polysomnogram) történik, mely során az alvási mintákat, légzésváltozásokat és agyi aktivitást figyelik.

Kezelés: Alvási apnoe esetén folyamatos légúti nyomást biztosító, úgynevezett CPAP eszközt írhat fel az orvos, ami egy olyan maszk, ami az orra és/vagy szájra illeszkedve levegőt fúj a légutakba alvás közben.

7. B₁₂-vitamin-hiány vagy -elégtelenség

A megfelelő B₁₂-vitamin-bevitel elengedhetetlen fontosságú az agy egészségéhez, az immunrendszer és a metabolizmus működéséhez. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával a B₁₂ felszívódása csökken. A B₁₂-hiány egyik első jele a fáradtság. Bizonyos diabétesz gyógyszerek, gyomorégés csökkentését célzó készítmények és az olyan emésztési zavarok, mint az IBS vagy Crohn-betegség, Helicobacter pylori fertőzés akadályozzák a szervezet B₁₂-abszorpciós képességét. Emellett a vegánoknál is fennáll a hiány kockázata, mivel a B₁₂ természetes formában csak húsban, tojásban, kagylókban és a tejtermékekben fordul elő.

Tünetek: A fáradtság mellett a B₁₂-hiány tünetei közé tartozik a kezek és lábak zsibbadása, memóriaproblémák, szédülés, szorongás és látászavarok.

Diagnózis: A B₁₂-hiány vérvétellel kimutatható.

Kezelés: A vérvétel eredményétől függően az orvos B₁₂-vitaminban gazdag étrendet, vagy B₁₂-vitamin szedését javasolhatja.

8. Ételintolerancia és ételallergia

A glutén-, laktóz-, tojás-, szójaérzékenység gyakran lehet felelős a fáradtságért, akár ezen betegségek egyik első tünete is lehet.

Tünetek: Az ételintoleranciák és a különböző ételallergiák tipikus tünete a kiütés, az emésztési problémák, de ezek közé tartozhat a kimerültség, fáradtság érzése is.

Diagnózis: Ha arra gyanakszunk, hogy fáradtságunk hátterében élelmiszerérzékenység vagy -allergia állhat, érdemes egy kizárásos diétába kezdeni, kizárva azokat az ételeket, amiknek elfogyasztása után 10-30 perccel álmossá válunk. Érdemes orvoshoz fordulni, ahol különböző tesztek segítségével meghatározható a panaszokat kiváltó élelmiszer.

Kezelés: A probléma pontos okának meghatározása után lehetséges a terápia kiválasztása, amely a panaszokat kiváltó élelmiszerek elkerüléséből áll, illetve bizonyos esetekben különböző készítményekkel is enyhíthetőek a tünetek.

9. Nem diagnosztizált szívbetegség

Ha a korábban könnyűnek vélt fizikai tevékenységek (házimunka, kertészkedés, lépcsózés) könnyen fáradtságot okoznak, felmerül a szívelégtelenség lehetősége.

Tünetek: A legtöbbször a fáradtság nem a szívbetegség tünete, és de ha már kisebb testmozgás után fáradtság és légszomj jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni egy alapos kardiológiai kivizsgálás céljából.

Kezelés: Ha a fáradtság a szívvel van összefüggésben, elsősorban gyógyszeres kezeléssel és egészséges életmóddal segíthetünk a panaszokon.

Szerző: Cs. K., fordító; prevention.com
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
További felhasznált forrás: Medipress