Rendszeres kávézás - Milyen a hatása?

A kávé élénkítő hatással van agyunkra és idegrendszerünkre is. Tévedés azonban, hogy a mindennapos kávéfogyasztás hosszú távon is emelheti teljesítményünket - állítják a Bristoli Egyetem kutatói.

Mindegy, hogy eszpresszóról, latte macchiato-ról vagy az automatából származó, instant porból készülő kávéról van szó, mindenki a koffeinbomba pozitív hatását keresi benne, s a legtöbben a munka előtti időszakban. Pedig az extra energia csak az illúzió, nem valóság - állapította meg a Bristoli Egyetem kutatógárdája Peter Rogers táplálkozáspszichológus vezetésével. A koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása nem jár teljesítményfokozó hatással; csupán azok esetében tapasztalható teljesítménynövekedés, akiknek szervezete nem szokott hozzá a rendszeres koffein-bevitelhez.

A kávé élénkítő hatása köztudott és nem is vitatott. A koffein stimulálólag hat a központi idegrendszerre, és emeli mind a pulzusszámot és a vérnyomást is. A fogyasztók kevésbé érzik magukat fáradtnak egy-egy csésze kávé felhörpintése után.

Rogers 379 résztvevővel lefolytatott kutatásában azonban jelentős különbségek mutatkoztak meg az érzékelt éberségi szint és a tényleges teljesítőképesség között. A két csoportba osztott közreműködők egyik fele koffeintartalmú tablettákat kapott, a másik csoport tagjainak viszont placebo-készítményeket osztottak ki a tudósok. A két társaság abban megegyezett, hogy a tabletták beszedését megelőző 16 órában egyik csapat sem fogyasztott koffeint.

Azon résztvevők számára, akik soha, vagy csak ritkán fogyasztottak kávét vagy teát, nem jelentett problémát, ha placebot kaptak. A rendszeresen koffeinhez jutók esetében viszont annál negatívabb jelek mutatkoztak meg, amint megszakadt a koffeinbevitel rendszeressége: gyakrabban panaszkodtak fáradtságra, s sokak esetében lépett fel fejfájás.

Hogyan hat a koffein a rendszeres koffein-fogyasztókra?

Akik viszont tabletta formájában hozzájutottak adagjukhoz, a folyamatosság miatt kevesebb negatív tünetet éreztek. A jelek és a kutatók értelmezése szerint szervezetük akkor működött megfelelően, ha a megszokott koffeinhez hozzájutott.

Az emlékezőképességet és figyelmet tesztelő számítógépes feladatok megoldásakor azonban az is megmutatkozott, hogy a rendszeres koffeinbevitel teljesítményfokozó hatása óriási tévedés: a rendszeresen kávézók a koffeintartalmú tabletta lenyelése után nem teljesítettek jobban (és rosszabbul sem), mint a nem kávézók, vagy alkalmi fogyasztók a placebo-csapatból.

„Tanulmányunk igazolja, hogy a hosszú távon rendszeres koffeinfogyasztás nem jelent teljesítménybéli előnyöket – még akkor sem, ha a fogyasztás után élénkebbnek érzékeljük magunkat” – összegzi a megállapítást Peter Rogers.

A tanulmány a koffein stimuláló hatása mellett kitért annak idegessé, félelmeket erősítő hatására is. „Számos embernek van genetikai hajlama arra, hogy kávézás után ilyen tüneteket produkáljon” – írja Rogers a Journal of Neuropsychopharmacology című szaklapban megjelent cikkben.

A résztvevők által megoldott tesztek kiértékelése során a kutatók ugyanis azt állapították meg, hogy várakozásokkal ellentétben a bizonyos génvariációval szervezetükben élők hajlamosak valamennyivel több koffeint fogyasztani, mint a többi közreműködő, s erre nem fokozottabb éberséggel reagálnak, hanem fokozódó félelmekkel.

Forrás: WEBBeteg
K. J., fordító
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos