Az alváshiány egészségügyi kockázatai

Napjaink rohanó világában nehéz mindenre időt szakítani, ezért kompromisszumot kell kötnünk. Ez gyakran az alvás rovására megy. Egy jó könyvre vagy televízió műsorra szánt idő feláldozása helyett inkább lecsípünk egy kicsit az éjszakai alvásidőből.

A legtöbb embernek hét-nyolc óra alvásra van szüksége naponta. Ha csupán egy órácskával kevesebbet alszunk éjszakánként, máris érezhetővé válik hogyan romlik koncentráló képességünk és a hangulatunk. Elhízás, szívbetegség, cukorbetegség … a kockázatok listája hosszú.

Sokan nem azért alszunk kevesebbet, mert nem tudunk mindent napközben elvégezni. Tudatában vagyunk annak, hogy túl későn alszunk el, de általában az utolsó óra az, amelyet magunkra tudunk fordítani. Vannak, akik azt bizonygatják, hogy a kevés alvás is elegendő számukra. A szellemi éberség hiánya és a fejfájás azonban nem azt jelzi, hogy jól bírják az alváshiányt.

”Vannak, akik jobban ellenállnak az alváshiány következményeinek, mint mások” - mondja a Harvard orvosi karának egyik professzora. „Jól végzik a dolgukat, azonban az anyagcseréjükben problémák léphetnek föl. A megoldás az alváshiányra nem a még több energiaital fogyasztása. Az a megoldás, ha többet alszunk.” Az alváshiány következményei kevésbé veszélyes problémák is lehetnek - például fejfájás -, de okozhat súlyos, életveszélyes problémákat is, akár korai halálhoz is vezethet. Bár a kutatás nem bizonyítja, hogy kizárólag az alváshiány okolható az említett problémákért, azonban egy kiadós alvás semmiképpen nem árthat.

Fokozódó éhségérzet, elhízás

Nem elegendő alvás esetén az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlya felborul, így gyakoribbá válhatnak a késő esti nassolások.

A leptinnek nevezett jó hormon szintje csökken. Mivel ez a hormon szabályozza az étvágyat, az éhségérzet megnő. A ghrelin nevű rossz hormon szintje emelkedik. A ghrelin hormont „a zsírsejtek termelik, és azt jelzik, hogy több zsírból származó kalóriára van szükség” - mondja egy kaliforniai klinika neurológusa és alvás specialistája. „Minél több a ghrelin hormon, annál nagyobb az éhségérzet.” A leptin és a ghrelin hormonon kívül más tényezők is közrejátszhatnak az alváshiány és az elhízottság kialakulásában. A szakértő szerint „azok, akik nem alszanak jól, talán nem végeznek testmozgást”.

Egy friss tanulmány szerint azok a tizenévesek, akik nyolc óránál kevesebbet aludtak, több hizlaló ételt, rágcsálnivalót, és kevesebb szénhidrátot fogyasztottak. A tizenéveseknek körülbelül kilenc óra alvásra van szükségük éjszakánként. „Azok a gyerekek, akik kevesebbet alszanak, nagyobb eséllyel válnak túlsúlyossá körülbelül öt év elteltével”, állítja a szakértő, aki több éven keresztül tanulmányozott gyermekeket.

Magas vérnyomás, szívbetegségek

A kevés alvás vagy az alvászavar több stressz hormont termel a testben, így hosszú távon ártalmas a szívre. A stressz hormonok károsíthatják a véredényeket. Ez magas vérnyomáshoz vezethet, amely szívbetegséget okozhat.

Az alváshiány nem csupán a magas vérnyomással hozható összefüggésbe. „Kezdünk egyre több bizonyítékot találni arra vonatkozóan, hogy az alváshiány és a szívbetegség szoros kapcsolatban állnak egymással” - mondja a szakértő. A magas vérnyomás tovább súlyosbodhat az alváshiány hatására. „Az alváshiány következtében aktiválódott idegrendszer egy komolyabb következmény, és még súlyosabb következménnyel kell számolniuk a magas vérnyomással küzdőknek”.

A férfiak esetében még nagyobb a kockázat. Az alváshiány valamint az alvási apnoe bizonyítottan növeli a férfiaknál a szívbetegség és a halál kockázatát.

Nő a cukorbetegség kialakulásának esélye

A Chicago-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a „részleges alváshiány többféleképpen növelheti az elhízottság és a cukorbetegség kockázatát”. Egy alvás nélkül töltött éjszaka után a test vércukorszintet szabályozó rendszere károsodik. A leptin és ghrelin étvágyat szabályozó hormonokkal együtt ezt is összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel.

Az alváshiány és a cukorbetegség közötti kapcsolat összetett, mert a cukorbetegség összefüggésbe hozható az elhízottsággal is, amelyet visszavezethetünk az alváshiányhoz. Vagyis az alváshiány „cukorbetegség kialakulásához vezethet” - fogalmaz a szakértő.

Gyakori fejfájás

A fejfájás és az alváshiány közötti kapcsolat még nem tisztázott, de ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk.

„A fejfájás az alváshiány következtében fellépő tünet, de még gyakoribb az arra hajlamos személyeknél”, állítja a szakértő. Ez elsősorban a migréntől szenvedőkre vonatkozik. „A fejfájás egyike az alváshiány okozta kellemetlenségeknek.”

Kellemetlen depresszió

Az alvás és az ébredés során az agyban ugyanazok a kémiai anyagok dolgoznak, amelyek a hangulatunkat, energiaszintünket és a koncentráló képességünket is meghatározzák. A tudósok még nem tudják biztosan, hogyan működnek.

”Mindenki tudja, milyen kellemetlen érzés, amikor nem aludtuk ki magunkat” - folytatja a szakértő. „De a neurokémiai feltérképezést még senki sem végezte el. Ezért nem áll még rendelkezésünkre az álmatlanságra kifejlesztett tabletta.”

Figyelemhiány / késleltetett reakcióidő

Az alváshiányt összefüggésbe hozták az idegműködés lassulásával. Azok a diákok, akik nem alszanak eleget, gyengébben teljesítenek a felméréseken. Kevés alvás után az alkalmazottak ingerlékenyebbek a kollégáikkal. A volán mögé ülve pedig az alváshiánynak halálos következményei is lehetnek.

Ha fáradtan vezetünk, az ugyanannyira veszélyes, mintha ittasan vezetnénk. A szakértő saját bőrén tapasztalta meg, amikor kezdő orvos volt. „30, 36 óra munka után vezettem haza. Nagyon, nagyon fájdalmas volt. Határozottan rosszabbul vezettem, mint akik három vagy négy pohár alkoholt ittak. Rossz volt.”

A korai halál

Egy 2010-ben megjelent tanulmányban arról számolnak be az Egyesült Királyságbeli Warwick Egyetem kutatói, hogy megtalálták az eddig hiányzó láncszemet a korai halál és a túl kevés vagy éppen túl sok alvás között. ”A rövid alvásidőt összefüggésbe hozták a korai elhalálozással” - mondja a szakértő. Az összefüggés nyilvánvalóbb azoknál az embereknél - elsősorban férfiaknál -, akik alvási apnoéval küzdenek, de gyakran kapcsolatba hozzák az általában keveset alvó férfiakkal is. Az összefüggés nem mutat ok-okozati viszonyt. A tanulmány nem bizonyítja, hogy a túl kevés vagy a túl sok alvás halálos.

Feküdjünk le időben!

A következmények sok esetben csak több évnyi alváshiány után válnak szemmel láthatóvá. Egyesek azonban már egyetlen kevés alvással töltött éjszaka után (hat óra vagy annál kevesebb) érzik a negatív hatásokat. Ilyen például a késleltetett reakcióidő, ingadozó vércukorszint, depresszió, fejfájás és a felborult hormonszint-egyensúly.

De mi a helyzet azokkal, akik azt állítják, hogy öt óra alvás elegendő számukra? Az alvás specialisták szerint vannak, akiknek elég az öt óra, de ők a népességnek csak az 5 százalékát teszik ki, vagy még ennél is kevesebbet. A kutatás eredményeit látva pedig eltűnődhetünk, hogy valóban jó-e ez a számukra.

A legjobb mód arra, hogy megállapítsuk hány óra alvásra van szükségünk, ha elmegyünk vakációzni. Feküdjünk le amikor álmosak vagyunk, és akkor keljünk fel, ha már kipihentnek érezzük magunkat. A cél, hogy napközben ne érezzük magunkat álmosnak, és máris jól tudunk teljesíteni.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)