Életviteli tanácsok colitis ulcerosa esetén

A krónikus gyulladásos bélbetegségek egyik típusa a colitis ulcerosa. Bár kialakulása független a táplálkozási tényezőktől, a kellemetlen tünetek enyhíthetőek helyesen megválasztott étrenddel.

A legfontosabb az, hogy a beteg tápanyagokban gazdag és kiegyensúlyozott étrenden legyen, ezáltal elkerülhető a nagymértékű fogyás, és az energiaszint csökkenése. A hasmenés okozta folyadékvesztést pótolni szükséges azért, hogy ne száradjon ki a beteg.

1. Étkezési napló, rendszeres étkezés

Étkezési napló vezetésével feljegyezhető, mely ételek okoznak hasi panaszokat, kellemetlen gázképződést. Ebben érdemes leírni, hogy pontosan mikor és mit fogyasztott a beteg (ételt és italt egyaránt), mekkora mennyiségben, és jelentkeztek-e kellemetlen tünetek étkezés után. Amennyiben igen, akkor a napló alapján visszakövethető, hogy mi okozta azokat, és a későbbiekben kerülni ajánlott az adott ételt vagy élelmiszert. Naponta 5-6 étkezés ajánlott, egyszerre csak kis mennyiségű ételt elfogyasztva, hogy az emésztőrendszer hirtelen túltelítődését elkerülje a beteg.

2. Ételallergia-, ételintolerancia-vizsgálat

A gyulladásos vastagbél betegség tünetei mellett olykor nem is gondol az ember arra, hogy a tünetek egy részét okozhatja valamilyen ételérzékenység, például laktóz- vagy gluténintolerancia, esetleg ételallergia. Ezek abban az esetben is fennállhatnak, ha nincs konkrét tünet, azonban hozzájárulhatnak a bélrendszer gyulladásához, vagy a már meglévő gyulladás is előhívhatja az allergiát/intoleranciát. A colitis ulcerosa diagnózisa után tehát érdemes egy ételallergia- és ételintolerancia-vizsgálatot is kérni, amely eredményének tükrében tovább pontosítható a panaszmentes ételekből összeállított étrend. Laktózintolerancia esetén laktózmentes tejtermékek, növényi alapú helyettesítők ajánlottak, a tej helyett például zabital, kókusztej, tejföl helyett vegaföl, növényi tejszín. Gluténintolerancia esetén a glutén étrendből való teljes kiiktatása szükséges. Ételallergia fennállása esetén pedig az allergént kell kiiktatni az étrendből.

3. Lelki egészség

A gyógyszeres kezelés általában csak a tüneteket szünteti meg, a betegség kiváltó okára nem mindig gyógyír. A holisztikus szemlélet, a kevesebb stressz, bizonyos feszültséglevezető technikák, új fizikai aktivitás és mentálhigiénés szakember segíthetnek a testi-lelki béke megtalálásában, ezáltal elérhető egy hosszabb ideig tartó nyugalmi szakasz a betegségben.

4. Bélflóra helyreállítása

Az egészséges bélflóra nem csupán az emésztés megfelelő működése szempontjából fontos, hanem az immunrendszer egyik fontos eleme is. Probiotikumok fogyasztása javasolt, amelyekben nagy mennyiségben találhatóak meg a bélrendszerben élő jótékony baktériumok. A bélben megtelepedve segítik a hatékonyabb emésztést, egészségesebb székletürítést.

5. Alternatív gyógymódok

Az alternatív gyógymódok hatásosságára és hatékonyságára tudományosan hiteles kutatások eddig még nem hoztak meggyőző bizonyítékokat, például az akupunktúra eredményességéről, vagy az aloe vera gél, illetve az útifűmaghéj fogyasztásáról. A hatásmechanizmus még nem tisztázott, és ugyan vannak, akiknél műkődnek ezek a kezelések, de nem mindenkinél. Mielőtt ilyen kúrát vagy kezelést szeretne elkezdeni, mindenképpen beszéljen kezelőorvosával, ugyanis bizonyos növényi hatóanyagok kölcsönhatásba léphetnek az esetlegesen szedett gyógyszerek hatóanyagaival, és nem kívánt mellékhatások jelentkezhetnek.

6. Folyadékpótlás

A betegség aktív szakaszában, sűrű hasmenés esetén a kiszáradás elkerülése érdekében elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A legjobb választás a csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, de néhány betegnél ezek még inkább fokozzák a kellemetlen panaszokat. Ebben az esetben langyos tea, izotóniás ital, levesek (például zöldségalaplé) fogyasztása ajánlott.

Az erős kávé nem ajánlott, de kávéhelyettesítőt egyéni tolerancia alapján lehet inni.

7. Cukor helyett

A cukor és az édesítőszerek általában fokozzák a panaszokat. Aktív időszakban kerülni ajánlott az édes ételeket, nyugalmi időszakban pedig természetes édesítőket használjon a beteg, például Stevia, nyírfacukor, méz, juharfaszirup, datolyaszirup, rizsszirup. Egyéni tolerancia függvénye, ki melyikre érzékenyebb.

A nyírfacukorról (egyéb elnevezései: xilit, xilitol) fontos tudni, hogy a kutyákra és más állatokra nézve halálosan mérgező, ezért ha házikedvence van, biztosítsa, hogy ne férhessen hozzá a nyírfacukorhoz, vagy ne tartson otthon ilyen édesítőszert!

8. Rostmentes ételek

A nyers zöldségek, káposztafélék, aprómagvas gyümölcsök és citrusfélék gyakran okoznak fájdalmas tüneteket. A zöldségeket érdemes párolva, magok nélkül fogyasztani, a gyümölcsöket szintén párolva, pürésítve a jobb emészthetőség érdekében. A banán, a héja nélkül reszelt alma és sárgarépa aktív időszakban is enyhítheti a panaszokat.

A teljes kiőrlésű, magvas, rozsos kenyerek nem illeszthetőek bele a colitises betegek étrendjébe. Helyette kovászos fehér kenyér, pirítós, szikkadt zsemle, abonett kenyér ajánlott.

9. Zsíros ételek nem ajánlottak

Az általánosan csak magyaros ételeknek nevezett, többségében zsírosabb, erőteljesebb fűszerezésű, csípős ételeket kerülni ajánlott. Emellett a gyorséttermi hamburgerek, bő olajban sült krumpli, rántott hús, az ázsiai konyha ízvilága nem egyeztethető össze a legtöbb colitises beteg étrendjével. Tünetmentes időszakokban egyéni tűrőképesség függvénye, hogy ki mit bír megemészteni, de ha a beteg nagyon enyhít a megszorításokon, ismét könnyen fellángolhat a betegség.

10. Vitaminok, ásványi anyagok pótlása

A csontritkulás megelőzése érdekében a D-vitamin és kalcium pótlása kiemelt fontosságú, ugyanis a növényi eredetű tejet helyettesítő termékek természetes összetevőként nem tartalmazzák ezeket az anyagokat. A vastagbélben a B₁₂-vitamin felszívódása történik, amely gyulladás fennállása esetén nem elégséges, ezért ennek beviteléről is gondoskodni kell.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember