HIV-fertőzöttek száma Magyarországon - Sokan nem tudnak a fertőzöttségükről

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Évente 1 millióval nő világszinten az új HIV-fertőzöttek száma. A járvány továbbra is jelentős globális közegészségügyi probléma, amely eddig több mint 40 millió életet követelt. Hazánkban 2022-ben 224 új HIV-fertőzött személyről és 43 új AIDS-betegről tudtak, ám becslések szerint 3-4 ezren nem tudják, hogy HIV-fertőzöttek.

HIV és AIDS: a számok tükrében

A HIV-fertőzöttek és az AIDS-betegek száma nem ugyanaz, ám kéz a kézben járnak: kezelés nélkül a HIV-vírus idővel AIDS-betegséget, azaz szerzett immunhiányos szindrómát okozhat. A szakorvosok szerint átlagosan 10 év után alakul ki az AIDS-betegség stádiuma.

2022-ben hazánkban 224 HIV-fertőzöttet és 43 AIDS-beteget vettek nyilvántartásba, 18-an pedig elhunytak – olvasható a KSH adataiból.

A nyilvántartott új HIV-fertőzöttek száma 2004 és 2014/2015 között ugrott meg Magyarországon, majd enyhe csökkenést követően 2016 óta stagnál. Csekély elmozdulás 2019-ben volt, amikor 238 személyről jelentették, hogy pozitív lett a tesztjük. A csúcs év 2014 és 2015 volt, amikor 270-270 fertőzöttet fedeztek fel.

Az AIDS-betegek számának tekintetében számottevő változás nem történt az elmúlt 10 évben: évente 40 és 50 közé tehető az AIDS-esek száma, a kiugró év 2018 volt, amikor 57 beteget regisztráltak. Az elhunyt betegek száma a 90-es években volt a legmagasabb (1994-ben 34 beteg halálozott el), a javuló kezeléseknek köszönhetően a legutóbbi 10 évben kevesebben (évente 8-18 fő) halnak meg AIDS-ben.

Pontosan nem tudni, hogy hányan élnek itthon úgy, hogy nem tudnak betegségükről, mert nem járnak szűrésre és így nem kapnak kezelést. Egyes becslések szerint 3-4 ezren lehetnek azok, akik nem is sejtik, hogy HIV-fertőzöttek.

Miért nem járunk szűrésre?

Nagyon fontos a rendszeres HIV-szűrővizsgálat, amennyiben gyakran váltunk szexuális partnert, illetve egy kezdődő párkapcsolat esetében is lényeges, hogy tisztában legyünk azzal, van-e betegségünk.

Az egyik ok, hogy kevesen járnak szűrésre, hogy nem mindenhol biztosítanak ingyenes és anonim vizsgálatot. Budapesten kicsivel jobb a helyzet, mint vidéken, ahol nehezebben elérhető az ingyenes HIV-szűrés. Több nagyvárosban (így Békéscsabán, Dunaújvárosban, Egerben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Szekszárdon, Szolnokon és Szombathelyen) a Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályai biztosítják az ingyenes HIV-szűrést. A többi, korábban működő lehetőség már nem elérhető, így például Debrecenben és Nyíregyházán néhány éve beszüntették az ingyenes és anonim szűrést. Ahol nincs ingyenes lehetőség, ott marad a magánlaborok által nyújtott szűrési csomag, ezek árai igen változóak.

Ide kattintva érhető el a HIV-szűrési helyszínek listája

A másik ok, hogy úgy gondoljuk, mi biztosan nem fertőződhetünk meg, mert vigyázunk a szexben, ez azonban felelőtlen hozzáállás. Évenként ajánlott lenne eljárni szűrésre, különösen akkor, ha partnert váltottunk. Figyeljünk azonban az időablakra (ablakperiódus), vagyis a szexuális létesítés után várjunk legalább 28 napot, mert ekkor mutatható ki a vírus jelenléte a szervezetben.

Vannak, akik attól tartanak, hogy kiderül a betegségük. Ez a vélekedés egyébként nem csupán a HIV esetére igaz, hanem általában minden betegségre. Erre azt szokták mondani a szakorvosok, hogy inkább időben derüljön ki minden probléma, mint akkor, mikor már késő. És tegyük hozzá, hogy ma már jól kezelhető a HIV-fertőzés, kiváló gyógyszerek vannak.

Lásd még Egy vérvétel és biztonságban tudhatom a páromat is

A szakorvos tapasztalata
Javult a szűrési hajlandóság az utóbbi időben, bár még mindig szükség van annak népszerűsítésére, a tapasztalatok alapján önkéntesen a 20-30-as korosztály jár leginkább HIV-szűrésre – mondja a WEBBeteg.hu portál kérdésére dr. Mihalik Noémi infektológus, bőrgyógyász és nemibeteg-gyógyász.
A szakorvos úgy véli: közösségi programokon, rendezvényeken, bulikon szervezett ingyenes szűrésekkel lehetne a hajlandóságot növelni, illetve a HIV-szűrés fontosságára a háziorvosi rendelőkben elhelyezett szórólapokkal vagy a köztereken elhelyezett plakátokkal, valamint szűrőbuszokkal is fel kellene hívni a figyelmet. A civil szervezetek hathatós kampányolása és az önkéntesek által végzett szűrés további célcsoportokat ér el, ami nagyon fontos.

Szerző: Tóth András újságító - WEBBeteg

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest