Dohányzás okozta szájüregi ártalmak
frissítve:
A dohány méreg - nemcsak a tüdő és a szív, hanem fogaink számára is. A dohányosok körében ötször nagyobb a fogíny- és fogágygyulladás kockázata, aminek következtében a fogaikat is nagyobb eséllyel veszítik el.
Akár cigarettáról, akár pipáról vagy szivarról van szó, a füst a fogakat is támadja. A dohányfüst 4000 ismert alkotóelemből áll, többek közt szén-monoxidból, hidrogén-cianidból, oxidatív szabad gyökökből, kátrányból és nikotinból. A rákkeltő füst bejárja a szájüreget, káros anyagai megtapadnak a fogakon, a nyelven és a szájnyálkahártyán. A nikotin a tüdőn keresztül a véráramba kerülve az erek (a nyálkahártyák ereit is beleértve) összehúzódását eredményezi. Jelentősen rontja a nyálkahártya keringését, ezáltal károsítja a sejtek normál működését.
Az e-cigaretta párája ugyan kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint a dohányfüst, de ne feledjük, hogy ebben is vannak méreganyagok, hasonlóan a többi füstmentes technológiához, melyek alkalmazása kevesebb terheléssel jár ugyan, mint a cigarettázás, de legfeljebb ártalomcsökkentésről beszélhetünk, semmiképp sem ringathatjuk magunkat abba a hitbe, hogy ezek veszélytelenek volnának, mert nem azok.
A dohányzás következményei a szájüregben
Amit először észlel a dohányos páciens, az a fogak csúnya elszíneződése és a kellemetlen lehelet. A dohányzó emberek szájában más a lepedék összetétele, és magasabb a fogkőképződési hajlamuk.
A káros következmények előfordulásának rizikója alkalmi dohányzás mellett is nő, napi 5-10 szál elszívása esetén pedig háromszorosára emelkedik a fogágybetegség kialakulásának kockázata a nemdohányzókhoz képest.
Romlik a nyálkahártya és a fogíny vérellátottsága, emiatt az immunrendszer által termelt védekezősejtek nehezebben jutnak el a megfelelő helyekre, így a fogínyhez is, ezzel a fogágygyulladás (parodontitis) esélye ötszörösére vagy akár hatszorosára növekszik. A fogágybetegség és a hosszú ideje fennálló gyulladás következménye a fogínysorvadás és a fogágy pusztulása (vagyis a fogak körüli csont pusztulása). A páciensek többsége ezen a ponton keresi fel a szakrendeléseket, ugyanis a fogaik ilyenkor már mozognak. Mivel a dohányosok védekezőrendszere gyengült, a fogíny gyulladása hosszú távon a fogágy sorvadásához, zsugorodásához vezethet, így a fogakat nem tudja kellően stabilan tartani, ezért meglazulnak, később pedig kihullanak. A fogágybetegség azért is különösen alattomos, mert az íny dohányosoknál nem vérzik olyan gyakran, sem erősen (sőt, előfordul, hogy egyáltalán nem), ha be van gyulladva, mert a nikotin beszűkíti az ereket. A vérzés pedig az egyik legtipikusabb fogágygyulladásra utaló figyelmeztető jel, ami dohányosoknál gyakran elmarad, és így nem veszik észre időben a bajt. A parodontitis nem egy-egy fogat érintő betegség, hanem a teljes fogazatra kiterjed. (Fogágygyulladás és fogínyvérzés azonban nem kizárólag dohányzó pácienseknél fordul elő!)
A hosszú távú következmények között a legsúlyosabbak a különböző szájüregi daganatos megbetegedések lehetnek. Napi 5 szál cigaretta elsízvása tízszeresére emeli a szájüregi rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét. 2000-ben Magyarországon kb. 1700 ember halt meg szájüregi rosszindulatú daganatok miatt. A dohányzás okozta egyéb szörnyűségek (szívinfarktus, tüdőrák stb.) pedig szintén rengeteg halálesethez vezetnek.
| A parodontitis kialakulásának folyamata |
 |
Hogyan menthetőek meg a fogaink?
Elengedhetetlena a rendszeres és nagyon alapos fogmosás, szájápolás, a szájhigiéniára nagy gondot kell fordítani, de még ez sem elég ahhoz, hogy semlegesítse a dohányzás káros hatásait. Az egyetlen megoldás a teljes leszokás lenne.
A hevítéses dohánytermékek használata (a nikotintartalmuk és a képződő hőhatás miatt) sem jelent megoldást.
Mit tehet a fogai érdekében, ha nem tud leszokni a dohányzásról?
Fontos a szájüregi betegségek minél hamarabbi felismerése, ezért panasz, tünet, változás észlelése esetén ne késlekedjen felkeresni a fogorvost. A dohányosoknak hosszabb időt vesz igénybe a gyógyulásuk és ha esetleg műtétre van szükség, annak sikeressége is csekélyebb.
Ha Ön dohányzik, ápolja rendkívül alaposan a fogait, és évente többször keresse fel fogorvosát!
Mindenképpen próbáljon meg leszokni a dohányzásról, mert ha nem teszi, jó szájhigiénére való törekvés mellett is kihullhatnak a fogai vagy bármikor szájüregi rák alakulhat ki. Létezik a leszokást segítő nikotin stop terápia, mezoterápia, vannak tapaszok, tabletták stb. A legjobb, ha szakember segítségét kéri, vannak hazánkban is leszokást segítő centrumok, ahol orvosok, pszichológusok nyújtanak segítséget abban, hogy megszabaduljon a függőségtől.
Tovább
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos, Dr. Katona Pál, fogorvos-szájsebész
További felhasznált forrás: stern.de
