A fogágybetegségről - Az emberek 80-90 százalékát érinti

Valószínűleg mindenki hallott már a fogágybetegségről, azonban kevesen vannak tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a megbetegedés valójában, és hogyan is gyógyítható. A probléma a lakosság közel 80-90 százalékát érinti.

Először nézzük meg, mi is az a parodontitis, vagyis a fogágybetegség. A fogágy, vagyis a parodontium részei: a fogat körülölelő csontos meder, pici rostok, melyek felfüggesztik ebbe a mederbe a fogat, és az íny.

A fogágygyulladás az, amikor ezek közül valamelyik, esetleg mindegyik begyullad, károsodik.

A lepedék baktériumai okozzák a fogágygyulladást

A kiváltó ok minden esetben a lepedékben található nagy mennyiségű baktérium, mely az elégtelen szájhigiéné következménye. Ha lepedék halmozódik fel az íny közelében, akkor ott előbb-utóbb gyulladás alakul ki.

Ennek a tünete lehet, az íny duzzanata, a fogmosáskor fellépő ínyvérzés, kellemetlen szájszag, fájdalom. A legtöbb esetben, ez az ínygyulladás alapos fogmosással, fogselymezéssel, gyulladáscsökkentő szájöblögető használatával, és esetlegesen fogkő eltávolítással, maradéktalanul és gyorsan gyógyul.

Azonban, ha ez a gyulladás hosszú időn keresztül fennáll, megtámadja a fogágyat és súlyosabb formát ölt.

Először is az íny szövetét károsítja, így az visszafordíthatatlanul pusztul, ilyenkor jön létre az úgynevezett ínyvisszahúzódás.

Súlyosabb esetekben pedig a fogágy többi részét, azaz a rostokat és a csontot is elpusztítja a fennálló gyulladás, így a fog megtámasztása is meggyengül, mozgathatóvá válik, illetve a fog gyökerétől az íny elválik, és mély tasakok jönnek létre.

Ezek a tasakok nagyon sok baktériumot és gyulladt szövetet, fogkövet tartalmaznak és akár észrevétlenül is, állandó gyulladás színhelyei lehetnek.

Abban az esetben, ha ilyen súlyos a fogágybetegség a következő tüneteket észlelhetjük: vérző íny, duzzadt íny, mozgó fogak, ráharapásra fájdalom jelentkezhet, kellemetlen szájszag fogmosás után is, genny csoroghat a fogak mellől.

Tünetmentesen is kialakulhat a gyulladás

Tehát ezek a tünetek jelentkezhetnek, azonban nem feltétlenül vannak jelen minden esetben. Egyes esetekben, szinte tünetmentesen alakul ki a fogágybetegség, az első észlelés a fogak mozgathatósága lehet.

Ezért nagyon fontos, hogy évente járjunk fogászati szűrővizsgálatra, ahol a fogágyat is ellenőriztetni kell.

Az esetek kis százalékában, genetikai elváltozás áll a súlyos, és a már fiatal korban jelentkező fogággyulladás hátterében, azonban a legtöbb esetben az elégtelen szájhigiéné, az elálló szélű koronák, pontatlan tömések a kiváltó ok.

A fogágybetegséget nagyon fontos idejekorán diagnosztizálni és megkezdeni a kezelését. Az enyhe formákat fogorvosunkkal, a súlyosabb eseteket parodontológiai szakrendelőben célszerű kezeltetni.

Miből áll a fogágybetegség kezelése?

Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű, hiszen csak az ínyszélt érintő gyulladás ellátásától, egészen a parodontológiai műtétekig széles a spektrum. Első lépésként röntgen segítségével, az orvos felállítja a diagnózist, majd az egyéni szájhigiénét tökéletesítik.

Következő lépés a professzionális fogtisztítás, azaz a fogkő leszedése, a fogak, tömések polírozása, a tisztítást megnehezítő, a lepedék megtapadását elősegítő koronaszélek, tömések lesimítása.

Az esetek nagy része ezekre jól reagál, a beteg meggyógyul. Amennyiben ez nem következik be, a következő lépés a fogak mellett kialakuló tasakok kitisztítása, speciális küret kanalakkal, illetve a tasakok gyógyszeres pakolása. Kiegészülhet a helyi kezelés, antibiotikumok adásával is.

Mikor javasolt a műtét?

A legsúlyosabb fogágybetegségek esetén, parodontológiai műtéteket végzünk, melyek keretében eltávolítjuk a gyulladt szöveteket a tasakokból, illetve mód van rá, hogy csontpótló anyaggal a gyulladás következtében elpusztult csontot pótolják, ezáltal a fog visszanyeri a megtámasztását, rögzül.

A parodontológiai kezelés nagy türelmet igénylő beavatkozás, előfordul, hogy a műtétet hosszú hónapokig tartó kezeléssorozat előzi meg. Azonban a mozgó, már-már reménytelennek tűnő fogak rögzülnek, és fenntartó kezelés segítségével, még hosszú ideig megmaradnak.

Amennyiben valaki, az előbb leírt tüneteket tapasztalja magán, forduljon a fogorvosához, és vizsgáltassa meg a fogágyát, hiszen nemcsak a fogak szuvasodása következtében veszíthetjük el a fogainkat, hanem gyakran fogágygyulladás miatt is.

Ma már a fogászat ezen ága – a parodontológia – olyan fejlett, hogy nagyon sok, régen foghúzásra ítélt fogat képes megmenteni. Téves eszmék azok, miszerint a kor előrehaladtával a fogak mozogni kezdenek, majd kihullanak, illetve az íny visszahúzódik. Ezek mind, az évtizedek óta fennálló gyulladások következményei.

Távoli szervek is megbetegedhetnek a gyulladástól

A fogágybetegség góc is lehet. A tasakokban lévő nagyszámú baktérium időnként – akár fogmosás során is – a véráramba kerül és távoli szerveket betegíthet meg.

Érintheti a szívet, az ízületeket, a vesét. Kutatások bizonyítják, hogy a fennálló parodontitis, súlyosbítja a cukorbetegséget, szív és érrendszeri megbetegedéseket okozhat, illetve koraszüléshez vezethet. Bizonyos tüdőbetegségekkel is kapcsolatba hozták.

Ezért nagyon fontos megszüntetni a fogágygyulladást, az általános egészségünk megőrzése érdekében.

Tehát, ha idejében kezeltetjük a fogágyunkat, fogainkat, akkor önfeledten mosolyoghatunk idős korunkban is, és elkerülnek minket a mozgó fogak és az ínyvisszahúzódás.

Tovább

• A leggyakoribb fogápolási tévhitek
• Tíz egészségügyi probléma, ami a rossz szájhigiénia következménye lehet

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szentpáli Szilvia, fogorvos