Fitoösztrogének - Milyen táplálékban találhatók és milyen hatásuk van?

Dr. Fáklya Mónika
szerző: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus - WEBBeteg
frissítve:

A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani.

Az emberek már régen felfigyeltek arra, hogy vannak olyan növények, amelyek az állatok nemi működésére hatással vannak.

A legismertebb, az 1940-es években az ausztrál juhok lóherebetegsége volt, ami terméketlenséggel járt.

Ezt az egyoldalú bíborhere-fogyasztás okozta, ami az állatoknál petefészekcisztát és meddőséget idézett elő. Más állatokra a juhok által elfogyasztott bíborhere-mennyiség semmilyen káros hatással nem volt.

Milyen táplálékokban találhatók meg a fitoösztrogének?

Az emberi táplálkozásban is szerepet játszó fitoösztrogének leggazdagabb forrása a szója és a lenmag. Ezek hatásos vegyületei az izoflavonoidok, illetve a lignánok.

Számos más növényben - legalább 300-ban - is ki lehet hasonló növényi ösztrogéneket mutatni, de annyira kis mennyiségben, hogy nincs jelentős szerepük.

A fitoösztrogének szervezetben való aktiválódásához a bélbaktériumok szükségesek, ezek alakítják át az inaktív vegyületeket hatásos fitoösztrogénekké. Antibiotikum kezelés csaknem teljesen hozzáférhetetlenné teszi a növényi ösztrogéneket a szervezet számára.

Van, ahol tradicionálisan több fitoösztrogént fogyasztanak

Vannak olyan népek, amelyek tradicionálisan nagyon sok fitoösztrogén hatású élelmiszert fogyasztanak. Japánban például hagyományosan sok szójaterméket esznek (pl. tofu). A japán férfiak és nők viszont nem szenvednek hormonproblémáktól e miatt, és a terhességek bekövetkezésének aránya sem rosszabb.

Kimutatták, hogy a fitoösztrogének gyorsan bomlanak le a szervezetben, és hamar, 1-3 nap alatt ki is ürülnek onnan.

Ráadásul nagyon érdekes tulajdonságuk, hogy vannak olyan szerveink, ahol ösztrogénszerű hatást váltanak ki, és vannak olyan szerveink, ahol gátolják az ösztrogén hatását. Ezért is nevezik SERM-nek, azaz szelektív ösztrogén modulátor-nak ezeket az anyagokat. Manapság is kutatások tárgyát képezik ezek a vegyületek, hogy a pontos hatások feltérképezése megtörténjen.

A szója és a lenmag előnyei

A szójában gazdag táplálékot fogyasztó vidékeken ritkább az emlőrák, a prosztatarák enyhébb lefolyású, kevesebb a béldaganat előfordulása is.

Utóbbinál az is közrejátszhat, hogy a távolkeleti népek étrendje zöldségekben, tehát rostokban gazdag.

A fitoösztogéneket tartalmazó élelmiszerekről - szója, lenmag - kimutatták azt is, hogy jótékony hatással vannak az érfalakra, csökkentik az érelmeszesedést és az ezzel járó szövődményeket.

Mindezért viszont nem az ösztrogénszerű komponens a felelős egyedül, hanem a szójababban és a lenmagban található többi anyag, rostok, lecitin stb. is. Ezek a finomított termékekből hiányoznak.

A menopauza utáni csontritkulásra is jótékony hatást láttak, és hasonlóan csökkentették a változókor kellemetlen tünetét, a hőhullámokat is. A japán nyelvben például nincs is szó a hőhullámra.

Ez a cikk is érdekelheti A csontritkulás okai

Káros, ösztrogénhatású anyagok

Vannak olyan ösztrogén hatású anyagok, amelyek nem ilyen jótékonyak. Sok gabonaféle fertőződhet fuzárium gombával a termesztés folyamán. Ezek a gombák mérgező anyagokat, toxinokat termelnek.

A legjelentősebbek közül kettőt emelnék ki, az egyik a DON-toxin (deoxinivalenol), amely hasmenéses betegséget okoz, a másik a ZEA-toxin (zearalenon), amely ösztrogénszerű hatással bír. Ezt nem nevezhetjük fitoösztrogénnek, mivel a gomba nem növény, ám hatásaival számolni kell.

Sajnos ezek az anyagok még sütéskor sem válnak hatástalanná. Folyamatosan, nagy mennyiségben fogyasztva, hormonális problémákat okozhatnak. Ezeket a toxinokat vizsgálják a feldolgozandó gabonákban, eü. határérték van rájuk megadva.

Miután ezek a gombák a gabonaszemek felszínén találhatóak legnagyobb mennyiségben, leginkább a teljes kiőrlésű magvakból készült termékekre kell odafigyelni. Csak ellenőrzött forrásból vásároljunk!

Magyarországon a legutóbbi fuzárium-fertőzéses esetek vizsgálatakor, inkább a hasmenést okozó toxint találták meg a vizsgált termékekben, mint a hormonhatással rendelkezőt.

Mindenesetre azt javasolják, hogy az ételeinket változatosan állítsuk össze, így ha valamiben kicsit magasabb is az esetlegesen káros anyagok aránya, mivel kis mennyiségben kerül az asztalra, nem fog problémát okozni.

Dr. Fáklya Mónika, endokrinológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Irinyi-Barta Tünde

Irinyi-Barta Tünde

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Fekete István

Dr. Fekete István

Szülész-nőgyógyász, Endokrinológus

Debrecen