A vérszegénység (anaemia) tünetei
A vérszegénység, melyet leggyakrabban vashiányos állapot előz meg, lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, okai és következményei viszont lehetnek súlyosak. Vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a vérszegénység gyanúja.
A vérszegénység téma cikkei |
4/1 A vérszegénység (anaemia) tünetei 4/2 A vérszegénység típusai és okai 4/3 A vérszegénység kezelése 4/4 Vérszegénység gyermekkorban |
A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért, tulajdonképpen a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, a hemoglobin a felelős. Ha a vörösvértestek, vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.
Milyen tünetek esetén gondoljunk vérszegénységre?
Leggyakrabban vashiányból alakul ki a vérszegénység, amely lassan fejlődik ki, és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. A tünetek súlyossága és típusa függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy vagy a szív vérellátási zavarát is.
A súlyos anaemia |
Súlyosabb vérszegénységre utal a kisebb munkavégzést követő, esetleg már nyugalomban is jelentkező fulladás, nehézlégzés, mellkasi panasz, szapora szívműködés. Előfordulhat hőemelkedés, illetve láz is. Ritka, de igen súlyos tünet a lép megnagyobbodása, melyre a bal bordaív alatti feszítő érzés, nyomásérzékenység hívhatja fel a figyelmet. |
A vashiány és a vérszegénység leggyakoribb tünete a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége. A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulásérzés jelentkezhetnek.
Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése, a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos formára jellemző.
Ugyan nem csak vérszegénységben fordulhatnak elő a tápcsatornát érintő panaszok, azonban egyéb gyanújelek esetén, jelenlétük megerősítheti a diagnózist.
Ilyen tünetek például az étvágytalanság, hányinger, émelygés, puffadás, hasmenésre való hajlam, vagy ellenkezőleg: székrekedéses panaszok. Sőt nagyon meglepő, de egyes betegek arról számolnak be, hogy jeget vagy agyagot, földet kívánnak fogyasztani!
A fent említett tünetek mindegyike, számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.
A vérszegénység okai
A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anaemiás. A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.
A csökkent képződés lehetséges okai közül leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő, de ok lehet még B12-vitamin- vagy folsavhiány is. Csökkent képződéssel kell még számolni vesebetegek, májbetegek, szívinfarktuson átesettek, daganatos betegségben szenvedők esetében is, valamint nagyobb műtétek utáni időszakokban. Ilyenkor mindig figyeljen a vérszegénység fenti tüneteire!
Igen súlyos, életveszélyes forma az úgynevezett aplasztikus anaemia, ami azt jelenti, hogy a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelő-károsodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható.
A fokozott vörösvérsejt lebontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembránbetegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is.
A vérszegénység speciális formái jönnek létre, ha az oxigénszállító molekula, a hemoglobin mennyisége vagy minősége nem megfelelő. Ilyen speciális forma például a sarlósejtes vérszegénység.
Vérvesztés eredményeként is létrejöhet anaemia, de természetesen ebben az esetben nem nagyfokú vérzésről van szó, hanem kis mennyiségű, de folyamatosan jelentkező, rejtett vérvesztésről, amit a beteg nem is feltétlenül vesz észre. A vérzés származhat gyomorfekélyből, aranyeres csomóból, daganatos szövetből. Nők esetében különösen gyakori, amennyiben rendszeresen erős és hosszan tartó a menstruációs vérzés. A vérvesztést okozhatják gyógyszerek is: Aspirin, Syncumar és szteroidtartalmú gyulladásgátlók mellékhatásaként is kialakulhat rejtett vérzés; a vérzékeny betegek (hemophiliások) pedig szinte kivétel nélkül anaemiásak is.
Tovább Részletesen a vashiányos vérszegénységről
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Előző oldal | | 2/1 | | 2/2 A vérszegénység kezelése |