Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben
frissítve:
A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának. A kóros értékre szívultrahang-vizsgálat mérési eredményei alapján lehet következtetni. Pontos mérésre speciális szívkatéterezéssel van mód, de erre ritkán van szükség.
Mi okozza a pulmonális hipertóniát?
A tüdőerekben kialakuló magasabb vérnyomás a kisvérköri keringést akadályozó különböző tényezők következtében alakulhat ki. Ez néha csak átmeneti, de előfordul, hogy ez állandósul, és kialakul a pulmonális hipertónia.
Az esetek jelentős részében valamilyen betegség áll a magas kisvérköri vérnyomás hátterében. Ez lehet valamilyen szív-érrendszeri betegség: veleszületett vagy szerzett szívbillentyű-betegségek, pitvari vagy kamrai sövényhiány, tüdőembólia, illetve a szív bal kamrájának csökkent tágulékonysága. Ezeknek a betegségeknek a kezelése javíthatja tüneteket és a mért eredményeket is. Lehet tüdőbetegség, például krónikus hörgőgyulladás vagy asztma is vezethet a tüdő a hajszálérhálózatában nehezített áramláshoz, következményesen megemelkedett kisvérköri nyomáshoz.
A pulmonális szívbetegség elsődleges vagy primer formája az artériás pulmonális hipertónia (PAH). Pontos oka még ma sem ismert, több tényező is hozzájárul a kórkép kialakulásához. A kisvérköri keringésben részt vevő artériák szerkezete nem pontosan meghatározható okok miatt megváltozik, az erek átmérője szűkebbé válik és ez a vérnyomás megemelkedéséhez vezet.
A PAH súlyos, progresszív betegség, amely halálhoz vezethet, ezért fontos a korai felismerése. A betegég minden egymillió emberből körülbelül ötven személyt érint hazánkban. Fiatalabb nők gyakrabban érintettek, de bármely életkorban előfordulhat a betegség. Nem gyógyítható, de gyógyszeresen kezelhető betegség.
A tartósan fennálló pulmonális magas nyomás a jobb kamrára nagyobb terhet ró, melynek következtében az kitágulhat, csökkenhet az izomerő, és szívelégtelenség alakulhat ki. Ezt hívjuk pulmonális szívbetegségnek.
Élettani háttér: a nagy- és a kisvérkör |
| Az emberi keringés kis- és nagyvérkörből áll. Egészséges felnőttekben a bal kamrából az aortán keresztül a test valamennyi pontjára eljut nagyobb majd kisebb verőereken (artériákon) át a hajszálerekig (kapillárisokig) az oxigénben gazdag vér, itt a szövetek felveszik a működéshez szükséges oxigént és leadják a salakanyagként termelődött széndioxidot. A kisebb majd a nagyobb vénákon keresztül visszajut a nagy széndioxid tartalmú vér a jobb pitvarba. Ez a nagyvérkör. |
A pulmonális hipertónia tünetei
Mivel a pulmonális hipertóniával járó kezdeti panaszok sokféle kórállapot következtésben kialakulhatnak, ezért a betegég nem könnyen felismerhető, a kivizsgálás akár évekig elhúzódhat.
A betegség korai szakaszában eleinte nem specifikus tünetek a jellemzők:
- fáradékonyság, csökkent terhelhetőség,
- terhelésre jelentkező légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- krónikus köhögés.
A vezető tünet egyénenként változhat, de a fáradékonyság és a légszomj általában minden betegnél jelelemző tünet.
Előrehaladott esetben a fentiek mellett kialakulhat:
- gyakran előzmény nélküli ájulás,
- az ajkak és a körmök szederjessé válása,
- lábdagadás,
- szívritmuszavar, szapora szívverés,
- egyre kisebb terhelésre jelentkező légszomj,
- haskörfogat-növekedés a hasüregi folyadék miatt.
A kóros értékre szívultrahang mérési eredményei alapján lehet következtetni. Pontos mérésre speciális szívkatéterezéssel van mód, de erre ritkán van szükség.
A korai felismerés jelentősége |
| A pulmonális hipertónia időben történő felismerésének hiánya komoly probléma. A köhögés és a légszomj miatt gyakran gondolnak asztmára, és gyakran csak olyan előrehaladott állapotban merül fel a PH lehetősége, amikor a nehézlégzés már nyugalmi állapotban is jelentkezik. Mindez azért probléma, mert kezelés nélkül a beteg állapota visszafordíthatatlanul romlik, míg korai felismerés esetén rendelkezésre áll megfelelő terápia. (Tüdőér Egylet) |
Hogyan lehet kezelni?
Amennyiben a magas kisvérköri nyomás hátterében valamilyen kezelhető állapot igazolódik, akkor az alapbetegség gyógyításával jelentős javulás érhető el. Ez a kiváltó ok függvényében lehet a szív- vagy a tüdőbetegség kezelése.
Az artériás pulmonális hipertónia elsődleges forma, azaz nem áll alapbetegség a hátterében. Az időben elkezdett kezelés jelentősen lassíthatja a kórlefolyást és jobb életminőséget biztosíthat a páciens számára.
- Több formája is van a kórképnek, a legtöbb esetben kombinált gyógyszeres terápia segít megelőzni az állapot romlását és meghosszabbíthatja a beteg élettartamát.
- Meghatározott formájában (krónikus tromboemboliás pulmonáris hipertónia, CTEPH) sebészi kezelésre is szükség lehet.
- Előrehaladott esetekben még szív- tüdőtranszplantációra is sor kerülhet, de ez sajnos csak ritkán realitás, vagy a donorok hiánya, vagy a beteg állapota miatt.
Magyarországon speciális központokban, ún. PAH-centrumokban történik ezeknek a betegeknek a gondozása, így lehetőség nyílik a legkorszerűbb terápiák alkalmazására. A Tüdőér Egylet egy hazai betegszervezet, amely az élet több területén igyekszik segítséget nyújtani a PAH-ban szenvedőknek.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
