Magas vérnyomás - Mikor forduljak orvoshoz?

A fokozatosan kialakuló magas vérnyomás évekig semmilyen panaszt nem okoz, ezzel hamis biztonságérzetben tarthatja elszenvedőjét. A kezeletlen magas vérnyomás ugyanakkor számos komoly betegség kockázatát fokozza, ide értve a szívinfarktust és a stroke-ot.

Az erekben keringő vér nyomását a szív munkája és az erek tágassága határozza meg. Minél több vért pumpál a szív, és minél szűkebbek az erek, annál magasabb lesz a vérnyomás - szerencsére az értéke nagyon könnyen meghatározható. Ha kiderül, hogy Önnek magas vérnyomása van, betegsége általában jól kezelhető, és többnyire nem okoz nagy nehézséget együtt élni vele.

Felnőtt egyén esetében magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás meghaladja a 140/90 Hgmm (Hgmm=higanymilliméter) értéket. A 140/90 Hgmm-es vérnyomás egyébként azt jelenti, hogy az Ön kari artériájában (amennyiben a karján mérték) a vérnyomás 140 Hgmm (az ún. szisztolés érték) és 90 Hgmm (az ún. diasztolés érték) között ingadozik. Bármelyik érték emelkedett, az már magas vérnyomás.

Milyen tünetek esetén gondoljunk magas vérnyomásra?

A legtöbb magas vérnyomástól szenvedő betegnél nincsenek különleges tünetek, sokszor még akkor sem, ha a vérnyomás veszélyesen magas tartományban van. Ha mégis kialakul panasz, az általában tompa fejfájás, látászavar, rossz közérzet, esetleg orrvérzés, legsúlyosabb esetben eszméletvesztés (ez lehet a frissen kialakult stroke jele, de anélkül is előfordulhat).

Kérje meg orvosát, hogy legalább kéthavonta mérje meg a vérnyomását! Ez különösen fontos abban az esetben, ha Ön a hipertónia előállapotában van (ennek tekinthető az úgynevezett fehér köpeny hipertónia, amely egészségügyben dolgozók jelenlétében alakul ki, otthon mérve nem) vagy rendelkezik az alább felsorolt rizikófaktorok közül többel.

A magas vérnyomás kialakulásának oka

A magas vérnyomás eseteinek 90-95 százalékában nem találnak egyértelmű okot a háttérben. Ezt a típust primer vagy esszenciális hipertóniának (elsődleges magas vérnyomás) nevezzük. Az esetek fennmaradó hányadában, a vérnyomás emelkedésének jól meghatározható oka van, amit szekunder hipertóniának (másodlagos magas vérnyomás) nevezünk.

Bár a magas vérnyomás általában gyakoribb felnőttkorban, gyerekeknél is kialakulhat. Egyes gyerekeknél a magas vérnyomást a vese-, illetve a szív betegségei eredményezik, de növekszik azon gyerekek száma, akiknél az egészségtelen életmód áll a magas vérnyomás hátterében, például a mértéktelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus