Bütyök és kalapácsujj - Ne fogjuk a genetikára

Testünket eredetileg arra tervezték, hogy kora reggeltől késő estig szinte folyamatosan mozgásban legyen, értelemszerűen mezítláb és természetes talajon. Gerincünk S alakú görbületei, talpunk boltozatai, izmaink és ízületeink felépítése mind-mind a napi 16 órás szolgálatot (vadászat, halászat, gyűjtögetés) segítik.

Mai életmódunk azonban igencsak távol áll őseinkétől. Igyekszünk gyalogosan a lehető legrövidebb távolságokat megtenni, és ha mégis sétálunk, általában a betont koptatjuk. Mezítelen lábú emberrel pedig viszonylag ritkán találkozhatunk a jógaórákon kívül.

Bár az emberi faj folyamatosan fejlődik és változik annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez, az evolúció igen lassú folyamat. Szervezetünk azonban döbbenetesen okos. Egyéni szinten jóval gyorsabbak a változások, azaz a test szinte pillanatok alatt alkalmazkodik az egyénre jellemző terhelési viszonyokhoz. Ilyen, gyakori és jellemző adaptációs mechanizmus eredménye a sokak által jól ismert, nem túl esztétikus, ráadásul igencsak fájdalmas deformitás, a bütyök kialakulása is.

Csontépítés és lebontás az alkalmazkodás szolgálatában

Csontjaink szerkezete egész életünk során folyamatosan változik az élethosszig zajló csontépítő és -lebontó folyamatok együttes hatására. Ezek teszik lehetővé, hogy a csont szerkezete és alakja felnőtt korban is követhesse a terhelési viszonyok változásait. Maga a csontnövekedés 18 éves kor körül befejeződik, ám a csontépítő folyamatok ezután sem állnak le, csupán az egyensúly tolódik el egyre inkább a csontlebontás irányába.

És hogy jön ide a bütyök és kalapácsujj?

Optimális esetben testünk súlyának mintegy kétharmada a sarokrészre terhelődik, és csupán egyharmada hárul a láb elülső részére. Számos körülmény boríthatja azonban fel az egyensúlyt. Talán a legismertebb a magas sarkú cipő viselése, amely elemeli a sarkat a talajról, ezáltal jelentősen előretolja a testsúlyt a lábujjak irányába. Ha még a topánka orra is szűk, bónuszként a lábujjakat is jól összepréseli, így jön létre a kalapácsujj.

Bütyök

Ha sarkunk helyett a lábfej elülső részén cipeljük testünk súlyát, jelentősen megnő a nagylábujj alapját képező első lábközépcsontra (az a bizonyos nagy göböcske a talpunkon, épp a nagylábujjunk fölött) eső terhelés. Ettől ellapul a talp harántboltozata (azaz a lábujjak tövében található finom ív), és az ily módon szélesebbé váló lábfejet irritálja, dörzsöli a cipő. Szervezetünk minderre védekező reakcióként a leginkább kidudorodó részen - azaz a hüvelykujj tövében - csontkinövéssel és kötőszövetes szaporulattal, azaz bütyök növesztésével válaszol.

Videó Animáció a bütyök műtéti kezeléséről

Gyakran hallom betegeimtől, hogy ők bizony sosem hordtak magas sarkú cipőt, mégis bütyök nőtt a lábukon. Szinte kivétel nélkül mindannyian a genetikát - édesanyjukat vagy szegény nagymamát - hibáztatják, holott az esetek nagy részében szó sincs hajlamról. A magas sarkú cipőéhez hasonló következményekkel jár minden helytelen testtartás, amelynek következtében testrészeink súlyának nagyobb része esik a fiziológiás súlyvonalunk előtti, mint a mögötte lévő részére – ilyen pl. az ülőmunka rohamos terjedésével együtt járó úgynevezett „hanyag tartás”, azaz az előreeső vállak és az előrehelyezett fejtartás – ilyenkor ugyanis szintén a lábfej elülső részére kerül a terhelés nagyobb része.

Saját magunkon is tesztelhetjük, hogy helyesen terheljük-e lábfejünket

Ha túlságosan előre helyezzük testsúlyunkat, egyenes állásban általában azt vesszük észre, hogy lábfejünket bokánkhoz képest kifelé forgatjuk, mintegy kitámasztjuk testünket, így védekezvén az orra esés ellen. Ha még több bizonyosságot kívánunk szerezni, egyszerűen emeljük el lábujjainkat egyenes állás közben a talajról! Ha a mozdulat végrehajtásakor testünk meginog és hátrabillenünk, valószínűleg túlságosan előrehelyeződik a testsúlyunk fiziológiás súlyvonalunkhoz képest, így ha még nincs bütyök a lábunkon, bizony hamarosan megjelenhet!

Hogyan előzhetjük meg a bütyök kialakulását?

Először is válasszunk kényelmes, alacsony sarkú és szélesebb orrú cipőt, amelyben elférnek lábujjaik. Természetesen nincs akadálya annak, hogy egyszer-egyszer felvegyünk egy magas sarkú cipellőt, ám rendszeres viselése bizony elkerülhetetlenül visszaüt bütyök és kalapácsujj formájában.

Rendkívül fontos a helyes testtartás elsajátítása is. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a helyes testtartást nem elegendő megtanulni. Meg is kell tartani, s ez sajnos nem lehetséges megbomlott izomegyensúly mellett. Szomorú és érthetetlen, hogy az iskolában nem tanítják meg a gyermekeket helyesen ülni és állni, így legtöbbünknél felnőtt korra már test-szerte kialakulnak izomegyensúly megbomlások. Nézzünk csak szét a környezetünkben, és keressünk olyan embert, akinek megfelelő a testtartása, azaz egy függőleges vonalba (súlyvonal) esik a füle, válla, csípője, térde és bokája!

Helyes testtartás, a súlyvonal keresztülfut a fülön, vállakon, medencén térd mögött és a bokán

Sokkal inkább jellemző ránk az alábbi mintázat, amely bizony nem csupán lábfejünkre, de térdünkre, csípőnkre és gerincünkre is komoly többletterhet ró:

Az előreeső vállak és fej miatt a fiziológiás súlyvonal elé nagyobb testsúly esik, mint mögé

Szükségünk lesz tehát egy szakember (gyógytornász vagy mozgásterapeuta) segítségére, hogy az izomegyensúly helyreállításával visszaszerezzük azt, amit megfelelő prevenció (oktatás) mellett el sem veszítettünk volna: képességünket a helyes testtartásra.

Mindezeken felül naponta többször mozgassuk át lábunkat, és ha lehet, minél többször járkáljunk természetes talajon cipő nélkül, vagy nagyon vékony talpú lábbeliben!

Mit tehetünk, ha már kialakult a deformitás?

Fentiekből egyenesen következik, hogy hiába távolíttatjuk el műtéti úton jól fejlett bütykeinket. Ha a helytelen terhelési viszonyokon (azaz a rossz testtartáson) nem változtatunk, a bütyök hamarosan visszatér.

Tüneti kezelés helyett vagy mellett érdemes tehát az oki kezelésre is koncentrálni. Megfelelő cipő viselése, a helyes testtartás elsajátítása és a rendszeres mozgásterápia segít abban, hogy helyreálljon a láb (és a teljes test) megfelelő struktúrája. Számos remek fizikoterápiás kezeléssel (manuálterápia, az ízületek mobilizálása, kinesiology-tape) segíthetjük, gyorsíthatjuk a regenerálódást, de a fő szerep minden esetben a mozgásterápiáé.

Súlyos esetekben sajnos elkerülhetetlenné válhat a bütyök műtéti eltávolítása, ám nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a műtét csupán tüneti megoldás, a kiváltó okokat nem szüntetni meg. Ha nem állítjuk helyre a megbomlott izomegyensúly, a kínzó csontkinövés szinte bizonyosan kiújul.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője