Méhtükrözés - Mikor szükséges, mik a kockázatai?
megjelent:
A méh üregének belső felszínét tekintik meg méhtükrözés (hiszteroszkópia) során. Erre a vizsgálatra egyre gyakrabban kerül sor, egyrészt mert egyre egyszerűbben végezhető el ez a műtét, másrészt mert nő az igény is erre a beavatkozásra.
Ultrahangvizsgálattal is képet kaphatunk a méhűr felszínéről, de számos esetben szükség van a direkt megtekintésre is ahhoz, hogy meg lehessen mondani egy betegség eredetét.
Sőt, nem csak diagnosztikai, hanem terápiás is lehet a hiszteroszkópia, hiszen a beavatkozás során a talált elváltozást akár el is lehet távolítani, vagy történhet szövettani mintavétel is.
Mikor van szükség erre a beavatkozásra?
Leginkább két nagy csoportra oszthatók azok a betegek, akiknél a hiszteroszkópia végzése javasolt. Egyik csoportba tartoznak a meddőségi problémával küzdő nők. Sajnos a meddőség egyre elterjedtebb betegség. Számtalan ok állhat a hátterében, sőt néha több ok is, ezért egyre inkább az a szemlélet uralkodik, hogy javasolt minden szempont alapján megvizsgálni a párt. Emiatt a meddőség kivizsgálásának egyre inkább része kezd lenni ez a vizsgálat.
A méh belsejében lévő elváltozásokról, vagy a méh alaki elváltozásairól kapunk így információt. Fontos kiemelni, hogy méhtükrözés során láthatóak a petevezető szájadékai, de az kürtök átjárhatóságáról ez a vizsgálat nem ad információt.
A meddőség okai |
| Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős sikereket lehet elérni. A női meddőség |
A hiszteroszkópiát ki lehet egészíteni kürttükrözéssel (szalpingoszkópia), amikor egy nagyon vékony optikát bevezetnek a petevezetőkbe és megnézik a nyálkahártya állapotát, esetenként mikrosebészeti műtét is végeznek, de ez nem elterjed beavatkozás.
A másik betegcsoportnál a panaszok vagy az elvégzett ultrahang vizsgálat veti fel a méhtükrözés szükségességét. Leggyakoribb panasz a visszatérő vérzészavar. Amennyiben a fractionált curettage (méhkaparás, egészségügyi küret) nem oldja meg a vérzészavart, úgy annak tisztázására hiszteroszkópiát javasolnak.
Speciális eset, mikor a méhen belüli fogamzásgátló eszközt nem lehet valamilyen oknál fogva eltávolítani, ekkor is nagy segítséget nyújt a hiszteroszkópia. Ha az ultrahangvizsgálat gyanús képletet ír le, melynek eredete nem meghatározható, úgy célzott szövettani mintavételre is alkalmas a méhtükrözés.
Lehetséges szövődmények |
| A beavatkozás szövődményei viszonylag ritkák, de mégis előfordulhat méhperforáció, sérülés, erősebb vérzés, felszálló fertőzés. Amennyiben a műtétet követő napokon a vérzés nem múlik el, alhasi fájdalmat észlel hőemelkedéssel, esetleg lázzal, illetve bűzös folyás esetén keresse fel kezelőorvosát mihamarabb. Időben kezdett kezeléssel lehet a szövődményeket a legjobban kezelni. |
Hogyan zajlik a méhtükrözés?
Amennyiben megállapítást nyer, hogy hiszteroszkópia végzése szükséges, úgy altatóorvosi vizsgálat, laborvizsgálat a következő lépés.
A műtétet (ha még van) akkor menstruáció után végzik, így elkerülhető, hogy esetleg terhesség alatt végezzék. Nem szabad még hiszteroszkópiát végezni hüvelyfertőzés fennálltakor vagy rosszindulatú daganat gyanúja esetén.
Amennyiben nincs egyéb súlyos betegség, úgy un. egynapos sebészeti beavatkozás keretein belül elvégezhető a műtét. A műtét előtt 6 órával szabad utoljára enni. A hiszteroszkópiát műtőben, altatásban végzik.
Létezik egy új eljárás, amihez nem szükséges altatás, ambulánsan végezhető. Ennek hátránya, hogy az esetleg látott elváltozást nem lehet eltávolítani, csak egy ismételt hiszteroszkópia során.
A méh üregéről egy optika segítségével kapnak képet. Amennyiben gyanús elváltozást, polipot, felszínesen elhelyezkedő miomát találnak azok eltávolíthatók, és szövettani vizsgálatra küldhetők. Amennyiben szövődmény nem lépett fel, úgy a műtét napján a beteget otthonába bocsátják.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerző: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos
