Petefészek-daganatok - Petefészekrák
frissítve:
A petefészek daganatai rendkívül sokfélék mind szövettani, mind szerkezeti, mind pedig funkcionális (hormontermelők vagy sem) szempontból. Léteznek jó- és rosszindulatú, valamint átmeneti formák. A gyakori funkcionális ciszták mindig jóindulatúak. A rosszindulatú petefészek-daganatok nagy része (közel 90 százaléka) hámsejteredetű (carcinoma).
| Petefészekrák Világnapja |
| Május 8-án a petefészekrák ellen harcoló szervezetek együttesen hívják fel a figyelmet a betegség tüneteire és megelőzésére. |
A petefészek-daganatok a népesség halálozása szempontjából a második legveszélyesebb betegségcsoport. A petefészekrák a női daganatok között a legrosszindulatúbb, halálozást tekintve megelőzi a méhnyak és a méhtest tumorait. Ennek hátterében az áll, hogy felismerésére általában csak előrehaladott állapotban kerül sor, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre. A nemi szervek daganatainak 25%-a indul ki a petefészekből.
Magyarországon évente körülbelül 1200 új daganatos megbetegedés és 600 a daganat következtében kialakult haláleset fordul elő.
Mi okozhat petefészekrákot?
Kialakulásában specifikus rákot okozó tényező nem ismert. Kockázati tényezőt jelenthetnek azonban a következők:
Szülészeti kórelőzmény
Azoknál a nőknél, akiknél emlő-, méhtest- vagy vastagbélrák már előfordult, akiknek a havi vérzése fiatalon (10-12 évesen) kezdődött és 50 éves koráig vagy annál is tovább tart, akik az első terhességet 30 éves kor után viselték, illetve a nem szült vagy meddő nők körében a petefészek-daganat gyakrabban fordul elő. Az ovulációindukciós kezelések szintén rizikótényezőként szerepelhetnek.
Családi halmozódás
Tudta? |
| Vannak olyan családok, ahol a nők körében viszonylag gyakori a petefészekrák, illetve a petefészek- és emlőrák előfordulása. A családi halmozódást mutató esetekben általában fiatalkorban kialakul a daganat, és rendszerint kétoldali. Ha családunkban gyakoriak a fent említett tumoros betegségek, már akkor is érdemes felvenni egy onkológussal a kapcsolatot, amíg egészségesek vagyunk, mert ő segít felmérni és csökkenteni a kockázatot, valamint rendszeres vizsgálatot, ellenőrzést javasolhat már fiatal felnőttkortól kezdve. |
Családi petefészekrák szindrómáról akkor beszélhetünk, amennyiben két vagy több elsőfokú rokon esetében alakult ki a betegség. Ezeknél a nőknél magasabb (akár húszszoros!) a betegség előfordulásának valószínűsége, sokkal fiatalabb életkorban fejlődik ki, és lefolyása is agresszívabb. Minél több eset fordul elő a vér szerinti rokonságban, annál nagyobb a daganat kialakulásának lehetősége.
Családi emlő- és petefészekrák szindróma esetében a BRCA 1 és BRCA 2 öröklődő génmutációk hajlamosítanak az emlő- és petefészekrák együttes kialakulására.
A harmadik öröklődő forma (Lynch szindróma II) a petefészekrák mellett a vastagbél, az emlő és a méhtest rákjainak együttes családi halmozódását jelenti.
Életkor - A petefészek-daganat előfordulása 55 és 60 év között a leggyakoribb.
Testsúly - A túlsúly kockázati tényező a betegség kialakulása szempontjából.
Kockázati tényezők fennállása esetén a rendszeres ellenőrzés kiemelkedően fontos.
.jpg "Petefészekciszta")
Mi védhet a petefészekrák ellen?
Relatív védelmet nyújthatnak a petefészek-daganatok kialakulásával szemben a következők:
- első terhesség 25 éves kor előtt,
- korai menopauza,
- fogamzásgátló tabletták hosszantartó szedése (megakadályozzák a tüszőérést és az ovulációt),
- A-vitaminban és rostban gazdag étrend.
Hogyan terjed a petefészek-daganat, hova adhat áttétet?
A petefészekrák leggyakoribb terjedési útját a levált tumorsejtek hasüregi szóródása és letapadása jelenti. A kismedencei szervekre (vékony és vastag belek, végbél, hólyag), a rekeszizomra, a rekeszizmon keresztül a mellkasba terjedhet. Környéki illetve távoli nyirokcsomókba adhat áttétet. A kulcscsont alatti árokban elhelyezkedő nyirokcsomóáttét akár egyetlen tünetként utalhat petefészek-daganatra. Távoli áttétei a májban, a csontokban, a központi idegrendszerben jelenhetnek meg. Agyi áttét ritka késői szövődmény lehet.
A petefészekrák stádiumai
| TNM | FIGO | A daganat kiterjedése. |
| T1 | I | Csak a petefészek érintett |
| T1a | Ia | Csak az egyik petefészek érintett, a tok ép |
| T1b | Ib | Mindkét petefészek érintett, a tok ép |
| T1c | Ic | Daganat a petefészek felszínén, és/vagy tok megrepedt, és/vagy daganat sejtek a hasi mosófolyadékban |
| T2 | II | Egy vagy kétoldali petefészek-daganat, mely a környezetét infiltrálja, de nem terjed túl a kismedencén |
| T2a | IIa | A daganat a méhre, vagy a petevezetékekre terjed |
| T2b | IIb | A daganat az egyéb medencei szövetekre terjed |
| T2c | IIc | T2a / T2b + daganat sejtek a hasűri folyadékban, vagy a hasi mosófolyadékban |
| T3 és/vagy N1 | III | Áttétek a kismedencén kívül, és/vagy hashártyán és/vagy nyirokcsomóáttétek |
| T3a | IIIa | A tumor a kismedencében van, nincs pozitív nyirokcsomóáttét, szövettanilag igazolt mikroszkópos hashártyaáttétek |
| T3b | IIIb | Mint a IIIa, de a hashártyaáttétek nagysága < 2 cm |
| T3c(N1) | IIIc | A hasi áttétek > 2 cm és/vagy pozitív nyirokcsomóáttétek |
| M1 | IV | Távoli (kivéve hashártya) áttétek (máj, távoli nyirokcsomó) |
T = az elsődleges daganat kiterjedése (T0-T4)
N = tumorhoz közeli nyirokcsomóáttét hiánya (N0) vagy jelenléte (N1-N3)
M = távoli áttét hiánya (M0) vagy jelenléte (M1)
FIGO: Nemzetközi Szülészeti Nőgyógyászati Társaság
Bővebben Kérdések, tudnivalók a petefészekrák terjedésével kapcsolatban
A petefészekrák tünetei
A korai petefészekrák tünetszegény, későbbi jelei sem jellegzetesek. A jó- és a rosszindulatú petefészek daganatok tünetei azonosak, a tünetek alapján nem lehet elkülöníteni. Sokféle nem tumoros betegség is utánozhatja a tüneteit.
- hasi duzzanat, fájdalom, kismedencei idegentest-érzés, feszülés, görcsök
- vizelési panaszok
- fogyás
- puffadás, emésztési zavar
- rendszertelen vérzés
- köhögés, fulladás
- nyaki nyirokcsomó duzzanat
- lábszár ödéma
- hasűri folyadékgyülem (ascites)
- alszár trombózis, vénagyulladás
- neurológiai eltérések
- magasabb vércukorszint, stb.
A petefészekrák korai felismerése rendkívül fontos, mert a tünetek alig észrevehetők, és a betegek többségénél csak előrehaladott szakaszában diagnosztizálható.
Hogyan lehet felismerni a petefészekrákot?
A petefészekrák szűrése és így korai stádiumban való felismerése sajnos megoldatlan. Napjainkban még nem ismert olyan petefészekrák-megelőző állapot, amelyre hatékony szűrő programot lehetne építeni, csak a daganat korai stádiumban történő felismerésétől várható a betegség kimenetelére vonatkozó "kedvező" változás.
A diagnózishoz az általános nőgyógyászati vizsgálat mellett az alábbi vizsgálatok állnak rendelkezésre.
- Színkódolt hüvelyi (transvaginalis) ultrahang - A korai felismerésben hasznos módszer.
- Tumormarkerek (CA125, AFP, β-HCG, Inhibin) - Kimutatásuk vérből lehetséges, azonban ezek más daganatokban, sőt akár rákos betegségektől függetlenül is jelen lehetnek.
- Genetikai vizsgálat - az emlő- és petefészekrák eseteinek egy részében a BRCA1, BRCA2 génmutáció áll, ennek meghatározását szolgálja a vizsgálat.
- CT-, MR-vizsgálat - A daganat stádiumának meghatározáshoz szükséges.
- Laparotómia, szövettan - A has megnyitásával járó sebészeti vizsgálat, amely a szövettani mintavételhez szükséges. A petefészek-daganat gyanúja egyet jelent a műtéti javallattal, mivel csak a műtét során vett szövettani vizsgálata jelent biztos diagnózist. Csak a szövettanilag igazolt petefészektumorokat szabad kezelni, a szövettani vizsgálatra az anyagot laparotómiával kell nyerni.
Kezelés petefészekrák esetén
Sebészi eltávolítás
A petefészek-daganatok elsődleges kezelése sebészi. A műtét során a daganat maximális megkisebbítése (minél kevesebb daganatos szövet maradjon vissza), a stádium megállapítása és szövettani anyagminta nyerése a cél.
Sajnálatos módon, a petefészkek eltávolítás nem jelent védelmet a petefészekrák kialakulásával szemben. Évekkel később a hashártya bármely területéről a petefészkek eltávolítása után is kialakulhat a daganat.
Kemoterápia
A paclitaxel-platina alapú kombinált kemoterápiát alkalmazzák elsősorban.
Biológia választ módosító hatóanyagok
A biológiai választ módosító hatóanyagok a szervezet válaszkészségét kedvezően befolyásolják a petefészek-daganattal szemben. Hasznosak a kemoterápia okozta mellékhatások kivédésében, elősegíthetik a gyorsabb műtét utáni felépülést.
Hormonok
A petefészek-daganatok közel 75%-a receptor pozitív, ezért a progesztagének, illetve az antiösztrogének részei lehetnek a kezelésnek.
Sugárkezelés
Csak kiegészítő eljárásként alkalmazzák.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos
