Stroke: minden perc számít!

Ha a stroke-os beteg időben kap kezelést, szövődmények nélkül meggyógyulhat, ám ha a tüneteket nem ismerik fel, és nem kezelik időben, végzetes lehet. Az évi 40-50 ezer stroke-os betegnek Magyarországon mindössze elenyésző része részesül kezelésben megfelelő időben.

„Ne késlekedj! Minden perc számít!" Ezzel az üzenettel indította kampányát még 2009-ben a Magyar Stroke Társaság, hogy megismertesse a stroke (agyvérzés, szélütés) tüneteit és előjeleit, valamint hogy felhívja a figyelmet e betegség esetében az időfaktor fontosságára.

Mikor kell stroke-ra gondolni?

A leggyakoribb tünetek stroke esetén: a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, hirtelen bekövetkező beszédmegértési zavar, szóformálási nehézség, kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenő látásélesség, szédülés, koordinációs zavarok, memóriazavar. Ezek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, együttesen vagy külön-külön is előfordulhatnak.

Három, bárki számára könnyen megjegyezhető és használható módszer, amely segítségével nagy valószínűséggel eldönthető, hogy stroke-kal állunk-e szemben.

Stroke teszthez végezze az alábbiakat:

• Nevessen! - A stoke-os beteg nem vagy féloldalasan tud nevetni, mosolyogni, fogait mutatni, az arca egyik fele ernyedt marad.
• Beszéljen! - A stroek általérintettek nem tudnak egy egyszerűbb mondatot sem folyamatosan és jól érthetően elmondani, a szavak összefolynak, vagy nem találja a megfelelő szavakat.
• Emelje fel a két kezét! - Agyi vérellátási zavar esetén a beteg nem vagy elégtelenül tudja felemelni mindkét karját, sokszor csak féloldalasan sikerül.

Ha a háromból csak egy nehezen vagy másként megy, mint eddig, azonnal tárcsázni kell a 104-et, mert minden esély megvan arra, hogy a stroke első tüneteit tapasztaljuk. Sokan nincsenek tisztában a stroke tüneteivel, várnak, gondolván, hogy másnapra kialusszák a rosszullétet, elmúlnak a tünetek, nem is számítva arra, hogy ezzel mekkora bajt okoznak.

Előfordul, hogy a tünetek gyors javulást mutatnak, de ilyenkor is orvost kell hívni, mert visszatérhetnek a tünetek és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. Csak akkor várható ugyanis nagymérvű gyógyulás, ha a kezelést azonnal, legfeljebb 3, vagy a legújabb tapasztalatok szerint 4,5 órán belül elkezdik.

Sok a 60 év alatti stroke-áldozat

Magyarországon évente átlagosan 40-50 ezren kapnak stroke-ot, 18 ezer ember veszti életét agyi érkatasztrófa következtében, és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. A szélütés bekövetkezése után a túlélők mintegy 24% meghal az első esztendőben, míg további 5%-uk a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei kedvezőbbek férfi társaikénál, hiszen két évvel a stroke után a 65 év feletti korcsoportban a nők 67%-a míg a férfiak 62%-a, a 45-64 éves korcsoportban a nők 85%-a míg a férfiaknak csak 81%-a maradt életben.

A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban (afázia) szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, ugyanakkor 32 százaléka küzd a depresszióval. Ami igazán elkeserítő, hogy ezen betegeknek csekély hányada (a kampány indulásakor csupán 0,6%-a, mintegy 300 ember) részesül időben megfelelő ellátásban. Ez nagyon gyakran a tünetek elbagatellizálásának, vagy fel sem ismerésének számlájára írható.

A stroke nem csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyerekkorban is felléphet. Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával nő, hiszen a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület, ebben a korban gyakoribbak. Különös figyelmet érdemel a pitvarfibrilláció, mely a leggyakoribb tüneteket okozó szívritmuszavar, 40 év felett minden negyedik embernél alakul ki pitvarfibrilláció élete során. E ritmuszavar szövődményeként ötször gyakrabban alakul ki szélütés, és súlyosabb tünetekkel jár, mint a betegségben nem szenvedők körében.

A stroke centrumokban kezelhető megfelelően

A stroke-nak két fajtája van. Az egyik az agyvérzés (érrepedéses), ez mintegy a 20%-át teszi ki az eseteknek. A másik az ischémiás stroke, vagyis a vérrög okozta agyi infarktus, ebbe a csoportba sorolhatók a stroke esetek 80%-a.

Az ischémiás stroke kezelésére szolgáló, modern, speciális enzimes eljárást a stroke centrumokban alkalmazzák. A stroke centrumok olyan kiemelt kórházak, ahol egy helyen, gyorsan tudják elvégezni a beteg beérkezését követően az EKG-, a CT-, a vér- és a pár perces neurológiai vizsgálatot. Az agyvérzés CT-vel való kizárása után (ebben az esetben ugyanis más terápia szükséges) kerülhet sor a kórházban az agyi eret elzáró vérrög feloldását célzó intravénás, speciális enzimes kezelésre: trombolízisre.

Ám az idő rendkívül fontos tényező! Ugyanis a tünetek jelentkezésétől számítva csak 3 óra (külföldi előírás szerint maximum 4,5 óra) áll a szakemberek rendelkezésére, hogy megkezdjék a vérrögoldó készítmény bejuttatását szervezetbe. Minél később érkezik a szakszerű segítség, annál nagyobb az esélye a mellékhatásoknak, maradandó károsodásoknak, legrosszabb esetben halálnak.

Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai viszont jóformán nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása nem jár lényeges következményekkel, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. Ilyenkor a beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen egy egyszerű szöveget is megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna. Néha elfelejti, hogyan kell öltözni, késsel-villával enni, saját lakásában nem tud tájékozódni, képtelen a beszélgető partner arcmimikáját felismerni. Nem tudja eldönteni, a partner sír vagy nevet. A mimika által közvetített információ elvész.

Ezek a tünetek már rövid időn belül jelentkeznek, ám minél tovább tart az oxigénállátás zavara, annál súlyosabbagyi károsodások alakulhatnak ki, tartós szövődményekkel, sőt az alapvető létfunkciók is leállhatnak.

A mentőt kell hívni, nem a háziorvost!

A stroke-gyanús eseteket olyan sürgősségi szinten kezelik a mentőszolgálat alkalmazottai, mint az infarktusos betegeket. A mentősök igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg 15 percen belül kiérni a betegekhez, s ez az esetek 70−80%-ában sikerül is.

Az előírás szerint ilyenkor a stroke kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a stroke-ok 10-25%-a alvás közben következik be, ezért a betegek jelentős része a 3 órás időablak miatt kiesik az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből. Más esetben is fontos tudni, hogy a gyanús jelek észlelésekor már eleve sok idő eltelhetett az érelzáródás óta, így valóban perceken is múlhat a stroke-os beteg felépülése vagy élete.

A közvetlen mentőhívás fontosságát folyamatosan hangsúlyozza a Magyar Stroke Társaság. A szakemberek nem tudják eléggé hangsulyozni: ahhoz, hogy mihamarabb megkezdődjék az életmentő vérrögoldás az első lépést magának a betegnek, vagy a hozzátartozónak kell megtennie. A szélütés tüneteit észlelve AZONNAL hívni kell a 104-et! A kétségbeesett rokon, ismerős sokszor először a háziorvost hívja, mondván majd a családorvos értesíti a mentőket. Ezzel viszont sok idő vész feleslegesen kárba; olyan idő, amit a hatékony kezelésre lehetne fordítani. A legközelebbi stroke centrumba úgy jut el leghamarabb a beteg, ha egyből a mentőket hívjuk.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés…

A prevenciónak nemcsak az első stroke előtt van jelentősége, hanem másodlagos szinten, tehát a stroke ismételt bekövetkezése szempontjából is.

Mit tehetünk megelőzés címszó alatt? Ne dohányozzunk, csökkentsük testsúlyunkat és alkoholfogyasztásunkat, tartsuk karban vérnyomásunkat, vércukor- és koleszterinszintünket, sportoljunk, és persze kerüljük a stresszt − egyszóval figyeljünk oda életmódunkra. Ha mindezekre kellő figyelmet fordítana hazánk lakossága, a jelenlegi stroke esetek száma közel 10-15%-kal csökkenne, ami nem kevesebb, mint 3500 embert jelent.

Tovább Hogyan előtte meg a stroke-ot?

(WEBBeteg/Magyar Stroke Társaság)