A koncentrációzavar lehetséges okai
frissítve:
A koncentrációnak, a figyelmi képességeknek a zavara egy tünet, nem egy betegség. Hátterében sokféle testi és lelki elváltozás állhat, ritkán jelentkezik önmagában. Rendszerint egyéb panaszokhoz társul, ami megkönnyíti a háttérben húzódó betegség diagnosztizálását.
A koncentráció képessége egészséges emberekben is hullámzást mutat. Függ az aktuális lelki és fizikai állapottól, a leterheltségtől, a feszültség mértékétől, és a külső környezeti feltételektől.
A koncentrációs zavar első jelei
A zavar első jeleit már kisgyermekkorban megfigyelhetjük. Egyes gyerekek figyelme nehezen köthető le, nehezebben jegyeznek meg dolgokat, kevéssé mélyülnek el a tevékenységekben. A többféle lehetséges ok között egyre gyakrabban diagnosztizált tünetegyüttes az ADHD, a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar. Már az iskoláskort megelőzően jelentkezik. Az ebben érintett gyerekek nehezen figyelnek hosszasabban egy dologra, gyakran nyugtalanok, az átlagnál mozgékonyabbak, impulzívak. A későbbi években az iskolai teljesítményt jelentősen ronthatja ez a magatartászavar, mely gyakran részképesség hiányokkal (diszlexia, diszgráfia stb.) jár együtt.
Az ADHD a kamaszkor környékén rendszerint javulást mutat. Az esetek kisebb százalékában azonban fennmarad, és a felnőttkornak is meghatározó viselkedészavarává válik. Az életkor előrehaladtával a testi és lelki működésben egyaránt beállhatnak olyan változások, melyek hatással vannak a koncentrálóképességre.
Mi minden okozhat koncentrációs zavart?
Betegségek, szervi okok
A belgyógyászati betegségek közül fontos megemlíteni a vérszegénységet, a szívműködés elégtelenségét, egyes máj- és vesebetegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a vitaminhiányt, de a változókor során is romolhat a koncentráció.
A neurológiai elváltozások közül a mentális hanyatlással (demenciával) járó betegségek érintik a figyelmi funkciókat. Leggyakoribb az Alzheimer-kór és az agyi keringés zavarával járó úgynevezett vaszkuláris demencia. Az agyi vérátáramlás tartósan elégtelen volta – egyéb tünetek mellett – szintén koncentrációs nehézségekkel jár.
Pszichés okok
A koncentrációzavar legtöbbször mégis lelki jelenségekhez, pszichés betegségekhez társul.
A szorongásos betegségek (pl. szociális fóbia és egyéb fóbiák, generalizált szorongás, kényszerbetegség, pánikbetegség) különböző mértékben járhatnak a koncentrációs képesség romlásával.
Az elhúzódó stressz, túlterheltség, kiégés (burn out), a poszttraumás stressz szindróma a figyelmi funkciók jelentős hanyatlását okozhatják. Az alvás elhúzódó zavara szintén jelentős zavart okozhat ezen a téren.
A hangulati zavarok közül gyakrabban a depressziónak, de a felhangoltságnak is lehet vezető tünete a koncentrálás nehezítettsége. Paranoid kórképekben, skizofréniában, skizoaffektív zavarban szintén zavar jelentkezik ezen a területen is.
Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a koncentráció zavara egy tünet, egy jelzés a szervezet részéről, mely – ha tartósan fennáll, vagy hirtelen nagymértékű hanyatlást mutat, - feltétlenül további belszervi vagy pszichiátriai vizsgálatokat igényel.
Tovább
- Hogyan rombol a mindennapi stressz?
- Relaxációval a szorongás és a stressz ellen
- Együttélés a traumával: Hogyan lehet megbirkózni az emlékbetörésekkel?
- Mit tehetünk mi magunk a pánikrohamok ellen?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
