Nyombélfekély - Tünetek és kezelés

A nyombélfekély az egyik leggyakoribb fekélyféleség, hatszor annyi az érintett betegek száma, mint a gyomorfekélyben szenvedőké. A nyombélfekély rosszindulatú elfajulása szerencsére igen ritka, kezeléssel a szövődmények elkerülhetőek.

A nyombélfekély tünetei

A nyombélfekélyhez vezető okok megegyeznek a gyomorfekélynél leírtakkal, azonban a nyombélfekély tünetei eltérnek a gyomorfekély tüneteitől.

A fájdalom az étkezés után 2-3 órával jelentkezik, melyet az étkezés megszüntet (éhségfájdalomként is nevezik emiatt). A köldök és a szegycsont alsó széle közötti vonalban, attól kissé jobbra érezhető, égő jellegű, a hátba, illetve a gyomorszájba sugárzik. Ennek oka az, hogy étkezést követően 2-3 órával már kiürül a nyombél, és a gyomorból beáramló sav marja a fekélyt. Gyakran éjszaka is panaszokat okoz. Jellemző, hogy az étvágy megmarad, hányinger, hányás ritkán fordul elő. Jellemző a nyombélfekélyre továbbá a szezonális megjelenés: rendszerint ősszel és tavasszal újulnak ki panaszok.

A betegség előfordulása férfiakban 3,5-szer gyakoribb, mint nőkben. Gyakori a családi halmozódás. Bármilyen életkorban előfordulhat, de jellemzőbb a fiatalok körében. (A gyomorfekély ezzel szemben főleg idősebb életkorban gyakori, ennek oka lehet az idősek körében gyakrabban szedett gyógyszerszedés, és az életkor előrehaladtával csökkenő prosztaglandinszint.)

A nyombélfekély kivizsgálása és kezelése

A diagnosztikában a gyomorfekélynél leírtak az irányadóak. A röntgenvizsgálat általában akkor diagnosztikus értékű, ha szűkület alakult ki, azonban a legmegbízhatóbb, elsődlegesen választandó vizsgálati módszer a gyomortükrözés.

A nyombél (duodenum vagy patkóbél) peptikus fekélyeinek több mint 95%-a a bél kezdeti szakaszán alakul ki. Nagysága változó, akár több centiméter is lehet az érintett terület.

A nyombélfekély kezelése megegyezik a gyomorfekélynél leírtakkal, illetve a táplálkozásban is azonos diétát kell követni.

Szövődmények: vérzés, perforáció, szűkület

A fekélybetegség leggyakoribb szövődménye a vérzés, amely diagnosztizálásában és kezelésében is az endoszkópos eljárások az elsődlegesek.

Évente 7-10/100 ezer fő gyakoriságú nyombélfekély szövődmény az átfúródás (perforáció). Férfiakban, nyombélfekélyben, dohányzókban, aszpirin és nem szteroid típusú gyulladáscsökkentőt szedők körében gyakoribb. Klinikai tünetek akut hasi katasztrófára utalnak, heveny súlyos hasi fájdalommal jár. Előfordulhat az is, hogy a fekély a szomszédos szervekbe fúródik át, ezt penetrációnak hívjuk, ekkor a bél lumen nem nyílik meg a hasüreg felé. A nyombél hátsó fali fekélye gyakran a hasnyálmirigybe fúródik, ritkán a máj jobb lebenye, közös epevezeték vastagbél is érintett lehet. A gyomor- és bélperforáció kezelése minden esetben sebészi.

Gyomor kimeneti szűkület (stenosis) kialakulhat a nyombélfekély hosszabb fennállása során, jellemzője a gyomorürülési zavar. Kezelése történhet endoszkópos tágítással vagy sebészi beavatkozással (Billroth I., illetve II. műtét).

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász