Szívritmuszavarok (arrhythmia)

A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formáik, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik.

Arrhytmiáról akkor beszélünk, amikor a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik, ezáltal szíve túl gyorsan, túl lassan, vagy szabálytalanul kezd el verni. Az orvostudomány fejlődésének eredményeként mára már terápiás céllá vált a ritmuszavarok megszüntetése vagy szabályozása. Mivel a károsodott, gyenge szív is okozhatja vagy tovább súlyosbíthatja az arrhythmiát, érdemes a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatát csökkenteni szívbarát életmódra való áttéréssel.

Milyen panaszok jelezhetik az arrhytmiát?

Nagyon gyakran a ritmuszavarok nem okoznak semmiféle tünetet vagy panaszt, sőt előfordulhat, hogy orvosa rutin vizsgálat során mintegy mellékleletként veszi észre a jelenlétét. Nagyon gyakran azonban vannak észlelhető tünetek, ezek közé tartozik:

• mellkasi remegésérzés,
• túl gyorsan verő szív,
• túl lassan verő szív,
• mellkasi fájdalom,
• légszomj,
• bizonytalanság érzés,
• szédülés,
• ájulás (syncope) vagy ájulás közeli állapot.

Az észlelhető tünetek nem mindig utalnak súlyos rendellenességre. Akik érzik, megélik szívritmuszavarukat, bizonyos esetekben a betegség enyhe formájában szenvedhetnek, míg mások, akiknél életet veszélyeztető arrhythmia áll fenn, egyáltalán nem észlelik a tüneteket.

Bővebben A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei

A normális szívritmus

Amikor az Ön szíve ver, akkor elektromos jelek késztetik összehúzódásra, amik a szívben egy pontosan meghatározott útvonalon terjednek. Ezen elektromos impulzusok bármilyen jellegű megszakadása arrhythmiához vezethet.

A szív négy egymástól elválasztott üregből áll. Felül találhatók a pitvarok, alul a kamrák. A pitvarból a kamrába pumpálódik a vér. A szívverés során a kevésbé izmos pitvarok összehúzódnak és ez által megtöltik az elernyedt állapotban lévő kamrát vérrel. Ez az összehúzódás akkor kezdődik, amikor a szinusz csomó - a jobb pitvarban található sejtcsoport - egy elektromos jelet küld a bal és a jobb pitvarba. Ezt követően ez az elektromos jel a pitvar-kamrai kötegbe megy át, ami a szív közepén található a két pitvar, illetve a két kamra határán. Pitvar-kamrai csomóból a jelzés kimegy és a kamra két oldalán lefele halad összehúzódásra kényszerítve a kamrákat. Ezen összehúzódás eredményeként a vér a tüdő, illetve a szervezet felé kiáramlik a szívből.

Ezek a szívciklusok - egészséges szívverés esetén - egymást követve 60-100/perces nyugalmi szív frekvenciát eredményeznek. Atlétáknál gyakori, hogy a pulzus 60/percnél alacsonyabb frekvenciájú.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha szabálytalanul ver a szíve, előfordulhat, hogy korai szívütéseket érez, vagy azt veszi észre, hogy a szíve szalad, illetve túl lassan ver. A szívből kijövő csökkent vértérfogat előidézhet légszomjat, fulladásérzést, gyengeséget, szédülést, ájulást vagy ájulás közeli érzést, mellkasi fájdalmat. Azonnal hívjon orvosi segítséget, hogyha hirtelen, vagy gyakran jelentkeznek ezek a tünetek!

Mivel a kamra fibrilláció során nagyon kevés vagy semennyi vér sem pumpálódik a szervezeten keresztül, a beteg másodperceken belül elájul, és nagyon gyorsan leáll a légzése, megszűnik a pulzusa.

Hogyha ez történik, azonnal hívja a mentőket, és ha ismeri az újjáélesztés szabályait, alkalmazza azokat! Az újraélesztés segítségével fenntartható a főbb életfontos szervek vérellátása, mindaddig, amíg az elektromos defibrillátor elérhetővé nem válik.

Folytatás Az arrhytmiák típusai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus