A koszorúérműtét (bypass-műtét)

A koszorúérműtét vagy bypass-műtét komoly sebészeti eljárás, amely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. Hogyan zajlik ez a beavatkozás? Mit érdemes tudni a betegeknek?

Az érelmeszesedés, mely az egész szervezetet érinti, testünknek egyik fontos szervét, a szívet sem kíméli. Ahogyan más verőérnél, a szívben lévő verőerekben (koszorúerek) is hasonló zsír és mészlerakódás, meszes lemezek (plakkok), súlyosabb esetben akár az ér üregét is súlyosan beszűkítő vagy elzáró szűkületek alakulnak ki.

Bővebben A koszorúér-meszesedés kialakulásának okai

Ez is érdekelheti Aterotrombózis - Mit okozhat az érelmeszesedés?

Az érelmeszesedés tünetei, kivizsgálása

Sok betegnél mellkasi szorítás, fulladás, terhelésre jelentkező fáradékonyság, gyengeség hívja fel a figyelmet erre a betegségre. Gyakran azonban szívizomelhalás (szívinfarktus) az első komoly esemény. A betegek eleinte kardiológiai osztályra kerülnek, ahol vizsgálatok kezdődnek a szív állapotának, vérkeringésének, billentyűműködésének, teljesítményének felmérésére.

Egy általános, lépcsőzetes vizsgálatsorozat a felszínre hozza, hogy mi is okozza a beteg panaszait, ha azok szíveredetűek. Egyre pontosabb diagnózist eredményeznek ebben a sorrendben a vizsgálatok: EKG, szívultrahang, terheléses EKG, koszorúérfestés/coronaria CT.

A terheléses vizsgálatok, melyek során gyaloglás, biciklizés közben nézik a szív elektromos működését, a beteg panaszainak alakulását, csak közvetve utalnak a háttérben álló koszorúér-betegségre.

Abban az esetben, ha koszorúérfestés történik, már pontosan, minden részletre kiterjedően kizárható vagy megerősíthető a koszorúerek megbetegedése.

Amennyiben a koszorúerek ürege 50-60%-osan beszűkül, sebészi szűkületről beszélünk. Ha ilyen mértékű szűkületek jelennek meg a szívkoszorúereken a gyógyszerek szedése mellett, akkor koszorúér-tágítás, fémháló behelyezése (sztentimplantáció), illetve koszorúérműtét jön szóba.

Mikor van szükség bypass-műtétre?

Utóbbi lehetőségek közül a koszorúér-szűkületek mértéke és ezek ereken való elhelyezkedése alapján kell választani. A koszorúérműtét (bypass-műtét) és a kardiológiai beavatkozások szükségességét több szakmai ajánlás is tisztázza.

A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. A műtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját erek – verőerek vagy vénák – felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezetik a koszorúér-szűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúér-áthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át.

A bypass-műtétek típusai

A koszorúérműtéteknek 2 fő típusa létezik aszerint, hogy verő szíven vagy megállított szíven végzik az áthidalást. Mindkét típusú koszorúérműtét egyformán elfogadott és kb. hasonló rövid és hosszú távú kockázattal és eredménnyel végezhető. Különböző centrumok, szívsebészeti központok Magyarországon és világszerte hol egyik, hol másik műtéti eljárásnak a hívei.

Párhuzamosan koszorúér áthidalásához szükséges ereket nyerünk a mellkas belső felszínéről a mellkas mellől, valamint a lábszárból vagy az alkarból. Az egyik sebész a mellkasi eret a szegycsont kettévágását követően távolítja el. A másik sebész ezalatt a lábból vagy a karból vesz ki szükséges mennyiségű vénát (láb) vagy verőeret (alkar).

A legjobb áthidaló ér a mellkas felső felszínéről leválasztott verőér, mely a leghosszabb időn át marad nyitva utánkövetéses vizsgálatok tanúsága szerint. Sajnos ezen ér nem elegendő több koszorúér áthidalására. A lábból és a karból eltávolított erek hosszú távú nyitvamaradása kevésbé jó.

Mindent egybevetve hosszú távon a saját szervezetünkből eltávolított erek jobb életminőséget, hosszabb panaszmentességet, jobb teherbírást adnak a koszorúértágításhoz viszonyítva.

Miután az erek készen állnak az áthidalásra, egyik végüket a beteg, beszűkült koszorúerek szűkület utáni részére varrjuk föl, majd azt követően a főverőérbe (aorta) szájaztatjuk. Így az oxigéndús vér a szűkületek utáni szívizomterületekre is eljuthat.

Amennyiben a műtétet szív-tüdő gép segítségével megállított szíven végzik, abban az esetben speciális csöveket helyeznek a szív pitvarába, illetve a főverőérbe. A szív-tüdő gép a szív pitvarából kiszívott vért oxigénnel dúsítja, megszűri, és a főverőérbe pumpálja. Ezalatt a szív speciális oldattal megállítható, és a koszorúér-áthidalások elvégezhetők nyugodt körülmények között.

A járó szíven történő beavatkozásnál a szívet egy kis eszköz segítségével olyan helyzetbe hozzuk, hogy a szív egy kis területe, ahova a koszorúér-áthidalást szeretnénk felvarrni, nyugalomban legyen. A koszorúeret vértelenné teszik, hogy vérzésmentes környezetben lehessen felvarrni az áthidaló eret. Eközben a szív dobog, és maga a szív keringeti a testben a vért továbbra is.

Mindkét módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai is.

Miután az áthidalásokat elvégzik, a szívmotor csöveit eltávolítjuk a szív üregéből és a főverőérből, visszaállítják a vér alvadását, melyet a műtét elején felfüggesztenek. Ezt követően a megnyílt testüregekben csöveket visszahagyva zárják a mellkast, és a sebeket.

Teendők az operáció előtt

Mielőtt valaki egy ilyen nagy műtétre kerülne, ahol mélyen beavatkoznak a szervezet működésébe, keringésébe, légzésébe, védekező rendszerébe, szükséges néhány vizsgálatot elvégezni: nyaki érszűkületek kizárása és megszüntetése, lehetséges fertőző gócok kizárása és megszüntetése, vércsoport meghatározása, és vér választása véradó által.

Amennyiben a teljes körű kardiológiai kivizsgálás és az említett szükséges kiegészítő vizsgálatok megvoltak, a beteg a szívsebész számára bemutatásra kerül. Egy várólistára kerül, ahol műtéti időpontot kap. A kivizsgálási eredményektől és a panaszoktól függ, hogy a beteg állapota mennyire kockázatos, vagyis mennyire sürgős a műtét. Ez alapján létezik akut (24 órán belüli), sürgető (néhány héten belüli) és tervezett, mely néhány hónapos időtartamon belül jelent elvégzendő műtétet.

A beteg a műtét előtt 1-2 nappal fekszik be a szívsebészetre, a műtétet követően minden beteg intenzív osztályra kerül észlelés céljából.

Lábadozás, gyógyulás koszorúérműtét után

Amennyiben a műtéti megterhelést a szervezet jól bírta, és szövődmény nem történik, a beteg egy-két nappal a szívműtétet követően általános osztályra kerülhet, ahol gyógytornászok és nővérek irányítása mellett, illetve segítségével fokozatosan mozogni kezd, és lábadozása során egyre több és több mozgást és fizikai aktivitást végezhet.

A hazaengedést és az esetleges további kezelést megelőzően ellenőrző vizsgálatokat végeznek: EKG, laborvizsgálatok, mellkasröntgen, szívultrahang. Jó eredmények esetén a beteget otthonába lehet bocsátani.

A műtéti sebek gyógyulásának és a műtét eredményességének ellenőrzésére 2 hónapot követően sebészi ellenőrző vizsgálat történik, majd a szívműtéten átesett betegek negyedévente, félévente kardiológiai ellenőrzésre kell, hogy járjanak.

Tovább

• Koszorúér-bypass-műtét utáni teendők, életmódtanácsok, fontos tudnivalók
• Mellkasi fájdalom műtét után - Mikor kóros?
• A műtétek után jelentkező fájdalmat sokszor alábecsülik
• A műtétek utáni leggyakoribb panaszok és komplikációk

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Palotás Lehel, szívsebész