Az újszülöttek első vizsgálata és az Apgar-teszt

Nincs is annál nagyobb öröm, amikor a hosszas, kimerítő vajúdást követően - vagy a császármetszés megkezdése után néhány percen belül - meghalljuk a baba első hangját. Ugye egészséges? Megvan mindene? Ezeket a kérdéseket teszik fel ilyenkor világszerte az édesanyák. De vajon milyen vizsgálatok várnak a kicsikre? Ki és hogyan végzi el ezeket?

Ezekre adunk most választ, hangsúlyozván, hogy jelen esetben szövődménymentes, eseménytelen várandósságból, komplikációmentes hüvelyi szülésből, vagy nagyobb rizikó nélküli császármetszés során megszületett babákról van szó. Bármilyen egyéb, komplikációkkal tarkított esetekben az adott szituációnak megfelelő gyakorlat szerint történik az újszülött első vizsgálata és ellátása.

Mikor vizsgálják meg a babákat?

Ma Magyarországon a kórházakban, klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, legtöbbször még a megszületés helyén neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg. Ebből a szempontból nagy különbség lehet az egyes helyek gyakorlatai közt, hiszen a kifejezetten bababarát intézmények az anya-baba azonnali kontaktust mindennél előbbre sorolják, vagyis a megszületést követően a kicsit azonnal az édesanyára teszik, ami miatt a baba alapos vizsgálata egy későbbi időpontra tolódik. Természetesen, amikor bármilyen probléma gyanúja felmerül akár a baba, akár az anya részéről, akkor itt is az azonnali vizsgálat vagy beavatkozás mellett döntenek.

Akik esetleg otthonukban, vagy egyéb, különleges helyszíneken (pl. mentőautó, bevásárlóközpont, benzinkút stb.) születtek, azok is a kórházba érkezést követően azonnal, de legkésőbb 12-24 órás korukon belül átesnek az első kötelező orvosi vizsgálatokon.

Vizsgálatok a megszületés után

A kiemelést követően legelőször a köldökzsinór szakszerű elvágására, a megfelelő kapocs felhelyezésére kerül sor, melynek jól bejáratott protokollját minden újszülöttellátó orvos ismeri.

Apgar-teszt

Az egyik legelterjedtebb vizsgálati módszer az újszülöttek „pontozása”, az úgynevezett Apgar-rendszer. Ennek során a baba 1 perces, 5 perces és 10 perces életkorában annak szívfrekvenciáját, légzését, bőrszínét, izomtónusát, reflexingerlékenységét és bőrszínét pontozzák 0-1-2-ig terjedő skálán, minél jobb az adott paraméter, annál nagyobb pontszámot kapva. Ezekből az értékekből a kicsi külvilághoz való adaptációjáról, illetve súlyos kórállapotok meglétéről vagy épp hiányáról szereznek információt a szakorvosok. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében, azonban a 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére) van szüksége.

Még az első két órán belül megtörténik a baba szemellátása: a szemekbe 1%-os ezüst-acetát szemcseppet cseppentenek, mely a szemek súlyos fertőzése ellen nyújt védelmet.

Megmérik az újszülött súlyát, hosszát, fej- és mellkaskörfogatát is. A baba paraméterei alapján a vizsgáló orvos meghatározza az úgynevezett gesztációs kort, azaz, hogy az újszülött kb. hány hetes terhességi kornak megfelelő állapotban jött a világra. Mindezekből az is megállapítható, hogy az újszülött megfelelő mértékben fejlődött-e az anyaméhben.

A vizsgálat egyik szintén fontos része a testnyílások átjárhatóságának vizsgálata (orrlyukak, fül, végbél, húgycsőnyílások), illetve az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése.

A leggyakoribb szülési sérülések (pl.: kulcscsonttörés, felkari idegfonat-bénulás) felismerése is ezen vizsgálatok alkalmával derülhet ki.

Szűrővizsgálatok, gyógyszerek és oltások a kórházban

A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Ennek módja az, hogy meghatározott korukban még az intézményben vért vesznek: egy nagyon kis tűvel megszúrják a baba sarkát, majd a kiserkenő vért szűrőpapírra csepegtetik, és ezt laboratóriumban tesztelik. Az eredményről a védőnők, házi gyermekorvosok kapnak értesítést, a szülő csak pozitív esetben.

Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek. Ez a vitamin a vérképzéshez elengedhetetlen, és az egyetlen olyan, amely a kizárólag szoptatott csecsemők számára már a kezdetektől rendszeres pótlást igényel. Így a vitamin adásának ismétlése szükséges 1 hetes korban, majd fél éves korukig havi egy alkalommal, amelyet a védőnő ellenőriz.

Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.

Sok intézményben lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálat elvégzésére is: az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését. Ha ez a kórházban nem megoldható, a távozáskor adott zárójelentésen javasolt módon, a fül-orr-gégészeti központtal kell a szülőnek a kapcsolatot felvennie, és a vizsgálatra még a gyermek 6 hetes koráig időpontot kell kérni.

A csípőszűrést az ortopédiai rendelőkben végzik, melyet rendszerint a szülőnek (esetleg védőnői segítség-útmutatás alapján) magának kell intéznie. Ennek első időpontja szintén kb. 6 hetes kor körül esedékes. A vizsgálat csupán pár perc, mely alatt a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint – ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát.

Hazaérkezést követően

A kórház már a megszületést követően értesíti a védőnőt, aki az újszülött hazaérkezését követően pár napon belül a házi gyermekorvossal együtt felkeresi a gyermeket, és megejtik az első gyermekorvosi vizsgálatot, tanácsokat adnak az újszülött ellátásával, táplálásával kapcsolatban, illetve megbeszélik a következő vizsgálat időpontját is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász