Vénás elégtelenség - A visszerek megjelenése előtt felismerhető

szerző: Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus - Trombózisközpont
frissítve:

Kevesen gondolnak rá, hogy baj lehet a vénáikkal, ha nincsenek feltűnő, látható visszereik. Holott a vénás elégtelenség jelentheti a mélyben futó erek károsodását is, amely nem jár látható panaszokkal. Prof. dr. Blaskó György beszélt a témáról.

Mi a vénás elégtelenség?

Ahhoz, hogy a vénák el tudják látni a véráramlásban betöltött szerepüket, szükségesek a vér visszaáramlását megakadályozó vénabillentyűk, a rugalmas és összehúzódásra képes érfal, illetve a véráramlást támogató izompumpa megfelelő működése. A visszerekben megnövekedő és tartósan fennálló nyomás (ami főként a gravitációból, a kevés mozgásból, az izompumpa „lustaságából” ered), a vénabillentyűk elégtelenségéhez, pusztulásához, a visszerekben állandó pangáshoz, majd az erek kitágulásához vezet. Ilyenkor a vénák (visszerek) nem képesek teljes mértékben ellátni a véráramlásban betöltött feladatukat.

Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget, ugyanis a mélyben futó vénák is károsodhatnak.

A vénás megbetegedések felosztásának alapja az a kettősség, miszerint az emberi testben felületes és mélyvénás rendszer működik, továbbá mindkettőnek lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Ennek alapján akut és krónikus vénás elégtelenséget különböztetünk meg, amelyet mind a felületes, mind a mélyvénás rendszer betegségei előidézhetnek.

  • A felületes krónikus vénás elégtelenség a hétköznapi értelemben emlegetett visszeresség, ami a bőrfelszínhez közel futó erek egyre nagyobb mértékű és egyre jobban látható tágulata.
  • A mélyvénákban jelentkező vénás elégtelenség ugyanakkor nem jár szemmel látható elváltozásokkal, ennek ellenére már okoz panaszokat és potenciálisan súlyos szövődmények kockázatával jár.

A két állapot összefügg, legtöbbször együtt jelentkezik, de sajnos a mélyvénák károsodása esetén sok érintett még nem gondol arra, hogy szüksége lenne kezelésre, vagy változtatnia kellene életmódján.

A vénás elégtelenség tünetei

A vénás elégtelenség tünetei fennállhatnak minimális látható vénatágulat esetén is, ez esetben a mélyebben fekvő, nem látható vénák károsodtak. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a nagyfokú visszeresség hiánya miatt sok beteg nem gondol arra, hogy problémáját a vénák elégtelensége okozza. Becslések szerint a felnőtt népesség harmadának vannak vénás elégtelenségre utaló panaszai.

A vénás elégtelenséget az alábbi tünetek jelezhetik, akkor is, ha még nem alakult ki a felszíni visszértágulat:

  • estére kialakuló nehézláb-érzés, lábfeszülés;
  • terhelés a láb gyors elfáradása, izomláz-szerű fájdalma;
  • boka- és lábdagadás, amely eleinte reggelre enyhül, előrehaladott állapotban állandósul;
  • éjszaka jelentkező lábszárgörcsök, amit a végtag elégtelen vérellátása okoz.

A panaszokat rontja az állás során jelentkező terhelés, ugyanakkor a könnyű mozgás és a láb megemelésével járó pihentetése javítja a tüneteket. Ugyancsak ront a panaszokon a meleg, akár a nyári hőség, akár a szauna vagy a forró víz hatására.

Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósul, vagy már szövődmények kezdenek kialakulni a bőrön, . A korai kezeléssel a szövődmények, köztük a vénás lábszárfekély megjelenése, megelőzhetőek – figyelmeztet Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője.

Túlsúly és érbetegségek

Az elhízás több tényező együttes hatása súlyos érbetegségekhez vezethet. A súlyfelesleg nagy mértékben megterheli a szervezetet, . A magas koleszterin- és vérzsírszint elősegíti az érfalon meszes plakkok kialakulását, és az így elkezdődő érelmeszesedés érintheti az ér egy bizonyos szakaszát, de rövid érszakaszon, vagy akár az ér teljes hosszában kialakuló teljes érelzáródásig vezethet. Érbetegségek - növekvő súly, növekvő gondok

Súlyos szövődmények: bőrproblémák, lábszárfekély

A vénás elégtelenség előrehaladott esetben súlyosabb szövődményekkel járhat. Előbb állandósul a fábfájdalom és a nehézláb-érzés, illetve a boka környéki ödéma. Az erekben pangó vérben könnyebben alakulnak ki vérrögök, ezért fokozódik a mélyvénás trombózis kockázata. Ha a vénás keringés rossz, nehezebbé válik a salakanyagok elszállítása a bőrből, és a pangás miatt az oxigénellátás is csökken. Ennek következményeként a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, viszket, kemény tapintatúvá, majd repedezetté és gyulladttá (ekcémássá) válik, fogékonyabb lesz a fertőzésekre.

A folyamat végén a gyulladás fokozódik, majd a szövetek elhalása, fekély alakul ki a lábszáron. A vénás keringési zavar egyik végső stádiuma a lábszárfekély, amely rendszerint a belboka fölött jelenik meg. Ez a probléma a mélyvénás trombózis után nem elég hosszan kezelt betegek 40 százalékánál előfordul a trombózist követő 8 éven belül. A néhány milliméterestől a lábszárat körülölelő méretig terjedhet, környéke gyakran gyulladt és maga a képlet láthatóan elhalt. Ha a fekély vénás eredetű, rendszerint nem jár fájdalommal, míg az artériás, hipertóniás és kevert eredetű betegség fájdalmas.

Kezelése történhet bőrgyógyászatilag és /vagy sebészileg, ennek eldöntéséhez mindenképpen orvosi konzultáció szükséges. A legfontosabb azonban a rossz keringésű bőrtelület tisztán tartása helyi hatású fertőtlenítő szerekkel. Sajnos a kialakult fekély igen nehezen gyógyul, és előfordulhat, hogy csak a bőrátültetés enyhítheti átmenetileg. Mindez igen súlyos népegészségügyi probléma. Tehát fontos a korai orvosi beavatkozás, hogy elkerülhető legyen a szövődményként megjelenő egyéb fertőzés, vérzés vagy orbánc. Sok esetben hasznos lehet a véralvadásgátló kezelés bevezetése és kisebb intenzitással, de tartós folytatása.

A melegben romolhat a betegek állapota

Tipikus jelenség, hogy a melegben az erek kitágulnak, lassul a vérkeringés, fokozódik a pangás és emiatt súlyosbodnak a panaszok. Éppen ezért sokszor nyáron is kompressziós harisnyát vagy zoknit kell viselni, akár kezdeti stádiumban is. Ezen kívül fontos a megfelelő életmód, amelynek elemei a testsúly csökkentése, a rendszeres mozgás, a láb statikájának rendezése, a magas sarkú cipő kerülése, és a kiegyensúlyozott, vitamin- és rostdús táplálkozás.

Minden nap érdemes elvégezni az értornát, amelynek célja a vénák kiürülése. Mind a mély - mind a felszíni vénás keringését segíti, ha hanyatt fekve felemeljük a lábukat, és először combból körözünk kifelé-befelé, majd bokából tesszük ugyanezt. Szintén hatékony a hanyatt fekve biciklizés, illetve ha behajlított térdek mellett a lábfejekkel mindkét irányban köröző mozgást végzünk.

Érdemes nem megvárni ennek az állapotnak a kialakulását, hanem már a kezdeti tünetek esetén megkezdeni a visszeresség kezelését, életmódváltással, esetleg vénavédő készítményekkel.

Prof. dr. Blaskó György

Trombózis és Hematológiai Központ - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Cikkajánló

Emlő ultrahang
Emlő ultrahang

Mit kell tudnia a vizsgálatról?

Kenőcs, krém, gél
Kenőcs, krém, gél

Mit is kenünk magunkra és melyik mire jó?

Erzsébet Dental & Medical - Dr. Mlinkó Éva, bőrgyógyász
WEBBeteg - Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
Trombózisközpont - Dr. Sepa György, sebész, érsebész
Trombózis és Hematológiai Központ
WEBBeteg összeállítás - Dr. Ujj Zsófia Ágnes és Bak Marianna
WEBBeteg - Tóth András, újságíró

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest