A gennyes agyhártyagyulladás tünetei és megelőzése

Dr. Csáki Csilla
szerző: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus - WEBBeteg, ÁNTSZ, Házi Gyermekorvosok Egyesülete
frissítve:

A gennyes agyhártyagyulladás elnevezés az agyhártyagyulladás bizonyos baktériumok által okozott, ritka, ám igen súlyos lefolyású típusait fedi. Fő kórokozói a Neisseria meningitidis (meningococcus), a Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) és a Haemophilus influenzae B típusa (Hib). Legveszélyesebb formája a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás.

A gennyes agyhártyagyulladás kórokozói

A bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ritka, de mielőbbi orvosi ellátás nélkül súlyos, maradandó szövődményekkel, vagy akár halálos kimenetellel járó betegség. (Agyhártyagyulladást okozhat vírus is, enyhébb lefojású formája pedig a savós meningitis.) Gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és a lehető leghamarabb megkezdeni a kezelést.

Kórokozói gyakori, az emberek jelentős része által akár tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel hordozott baktériumok. Ezen baktériumok emberről emberre terjednek, de az, hogy kinél alakul ki a fertőzésből súlyos lefolyású betegség, inkább egyéni tényezőkön múlik. Az esetek egy részében a baktérium bekerül a véráramba, eljut a központi idegrendszerig és gyulladást vált ki az agyhártyában.

Gennyes agyhártyagyulladást okozó baktériumok:

Neisseria meningitidis (meningococcus) - Meningococcus fertőzés esetén a betegség igen gyorsan, órák alatt alakul ki, ezért sok beteg nem jut időben orvosi kezeléshez. A hordozók többségénél tünetmentes vagy torokfájást okoz, de egyeseknél két súlyos klinikai forma is kialakulhat: a szepszis és a gennyes agyhártyagyulladás. Az esetek 10-15 százalékában halálos. Gyakori a járványos terjedés.

Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) - Pneumococcus-fertőzés esetén többnyire légzőszervi tünetek, tüdőgyulladás jelentkezik, az esetek kisebb részében agyhártyagyulladást is okozhat. A betegség lassabban fejlődik ki, mint a meningococcus által okozott formában, ugyanakkor kezelés nélkül igen magas a halálozási aránya.

Haemophilus influenzae B típus (Hib) - A kötelező csecsemőkori oltás hatására ma már igen ritkán okoz betegséget a kórokozó.

Gyors lefolyása és gyakorisága miatt a legjelentősebb a fentiek közül a Neisseria meningitidis baktérium által okozott meningitis. Magyarországon évente körülbelül 50 megbetegedés történik, elsősorban kisgyermekkorban, de a nagyobb gyerekek és a fiatal felnőttek között is gyakori, és bármilyen életkorban előfordulhat.

A meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás

A gennyes agyhártyagyulladások jelentős részét a meningococcusnak is nevezett Neisseria meningitidis baktérium okozza, amelynek altípusait A, B, C, W, Y betűkkel jelöljük. Hazánkban és egész Európában a megbetegedéseket döntően a B és a C szerotípusok okozzák, ezen belül is a B típus fordul elő gyakrabban.

A kórokozót jellemzően a garatban, a torokban és az orrüregekben a lakosság egy része tünetmentesen hordozza és terjeszti. Emberről emberre cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés, csók) terjed, többnyire szoros kontaktus esetén. Amennyiben nem tünetmentes, legtöbbször megfázásszerű panaszokat, torokgyulladást okoz. Lappangási ideje 2-10 nap.

A meningococcus komolyabb problémát azon ritka esetekben idéz elő, amikor a kórokozó bekerül a véráramba (szepszis) és eljut az agyhártyákhoz gyulladást okozva (meningitis). Ennek oka legtöbbször az immunrendszer gyengesége és a veleszületett genetikai eredtű fogékonyság.

A meningococcus által okozott gennyes agyhártágyulladás szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportok azok, akik vagy gyenge immunvédelemmel, vagy járványos időszakokban és helyeken fokozott mértékű fertőzöttségnek vannak kitéve.

  • Az immunrendszer gyengesége miatt: csecsemőkben és kisgyermekekben az immunrendszer éretlensége, felnőttek körében a súlyos krónikus betegségek vagy állapotok (pl. léphiány) vezethetnek elégtelen immunvédelemhez. A megbetegedések közel kétharmada csecsemőkorban történik.
  • A kórokozónak való fokozott kitettség miatt: a fiatalok körében gyakori a megbetegedés a kollégiumokban, táborokban, fesztiválokon, mivel a szoros kontaktus miatt igen gyorsan magasra emelkedhet a hordozók aránya, így nagyobb eséllyel alakul ki ebből megbetegedés is, akár járványszerűen. Az összes gennyes agyhártyagyulladásos eset mintegy harmada (azaz a kisgyermekek után a második legnagyobb számban) a fiatal korosztályban következik be.

Lásd még Az agyhártyagyulladás veszélye különböző életkorokban

A gennyes agyhártyagyulladás tünetei, felismerése

A gennyes agyhártyagyulladás tünetei a kórokozótól függetlenül:

  • magas láz,
  • súlyos fejfájás,
  • gyakran a tarkótájék merevsége,
  • hányinger, majd csillapíthatatlan hányás,
  • elesettség, letargia vagy ingerlékenység,
  • fényérzékenység
  • később zavarodottság.

A meningococcus-fertőzésre utaló tünetek ezen felül:

  • apró bevérzésszerű kiütések a bőrön a kisebb pöttyöktől a nagyobb foltokig,
  • az állapot gyors rosszabbodása: az első tünetek jelentkezése után órákon belül hirtelen fellépő zavartság, majd eszméletvesztés, gyakran befolyásolhatatlan sokszervi elégtelenség és halál.

Amennyiben fennáll a meningitis lehetősége, mindenképp kérjen azonnali orvosi segítséget!

Kezelés gennyes agyhártyagyulladás esetén

Bakteriális fertőzés lévén a terápia alapja a gennyes agyhártyagyulladás minden kórokozója esetén az antibiotikum, az időtényező fontossága miatt sokszor még a diagnózis megerősítése előtt, intraénásan. A beteg közvetlen környezete is antibiotikumos védelemben részesül, amit térítésmentesen biztosít a lakóhely szerint illetékes népegészségügyi osztály.

A gyulladás csökkentésére és a szövődmények megelőzésére ezen felül szteroidok alkalmazására kerül sor, továbbá nagyon fontos a folyadékpótlás és a tüneti kezelés (pl. fájdalomcsillapítók adása) is.

Időben megkezdett kezelés nélkül a gennyes agyhártyagyulladás szövődményeként tartós idegrendszeri károsodás, szellemi fejlődési zavar, halláskárosodás (egyes vizsgálatok szerint akár a betegek 30 százalékánál), epilepszia alakulhat ki. Magas a halálozási arány, meningococcus és pneumococcus fertőzés esetén is. Korai kezelés esetén mind a szövődmények, mind a halálozás kockázata nagymértékben csökkenthető.

A védőoltások

A gennyes agyhártyagyulladást okozó gyakori baktériumok ellen rendelkezésre állnak védőoltások, azonban néhány egyéb, agyhártyagyulladást is okozó baktérium (köztük a meningococcus ritkább típusai) ellen napjainkban még nem létezik vakcina. Sokan azt gondolják, hogy a kullancs okozta agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) elleni oltás védelmet nyújt a gennyes agyhártyagyulladás ellen is, ez azonban tévedés, eltérő kórokozókról és betegségekről van szó.

  • Haemophilus influenzae B - Régóta a csecsemőkori kötelező alapimmunizáció része, ezért minden gyermek védett a kórokozóval szemben.
  • Pneumococcus - A pneumococcus elleni oltás 2014 óta már a kötelező oltási sor része, ezért a gyermekek napjainkban már védettek. A kamaszok, fiatal felnőttek esetében, illetve a krónikus beteg felnőttek, idősek számára érdemes megfontolni az oltás beadását. Ez nem csak az agyhártyagyulladás, hanem a tüdőgyulladás megelőzése szempontjából is fontos lehet.
  • Meningococcus - Nem kötelező, de javasolt a legveszélyeztetettebb gyermek és fiatal felnőtt korosztály megfelelő védelme. Nincs olyan vakcina jelenleg, amely a meningococcus valamennyi típusa ellen védelmet nyújtana, ezért a Magyarországon a megbetgedések döntő többségéért felelős B és C szerotípusok elleni védettség eléréséhez két oltás beadása szükséges. Elérhető kizárólag a B típus elleni védőoltás, kizárólag a C típus elleni védőoltás, illetve az ACWY típusok elleni kombinált (ám a B típus ellen védelmet nem nyújtó) vakcina.

Praktikus tudnivalók a meningococcus elleni oltásról

25 éves kor alatti korosztályt és ezen felül a hajlamosító alapbetegségben (léphiány, stb.) szenvedőket, utazókat javasolt oltásban részesíteni. Az oltási séma korosztályonként és oltóanyagonként változik, amihez figyelembe kell venni az oltás ellenjavallatait, az oltandó személy kockázati tényezőit és egészségi állapotát. A hatékony védelem helyesen alkalmazott oltási sorozattal (alapimmunizálás) és ismétlő oltással érhető el. A meningococcus elleni védőoltáshoz szükséges oltóanyagot a háziorvos, házi gyermekorvos írhatja fel receptre. A meningococcus C szerotípus elleni oltóanyag ingyenesen érhető el két éves kor alattiaknak, a B elleni jelenleg minden korosztályban térítésköteles.

Részletesen Védőoltások az agyhártyagyulladás ellen

WEBBeteg logó

WEBBeteg összeállítás
Szerzőnk:
Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus
További felhasznált források: ÁNTSZ, Házi Gyermekorvosok Egyesülete

Cikkajánló

Epe egészsége
Epe egészsége

Mira gyógyvízzel az epe egészségéért! (x)

Epepangás
Epepangás

Mi okozza és hogyan kezelhető?

WEBBeteg - Füzesi Zsuzsa, fordító
WEBBeteg - Füzesi Zsuzsa, fordító
WEBBeteg - Dr. Sarkadi Adrien, infektológus
Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete - Kulcsár Flóra, orvostanhallgató
WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.