Gyógyulástechnikám-szívinfartusból.

Sopronban, a szívszanatóriumban rengeteg azonos problémájú ember van egy közösségben. Mindenki a szívének rendellenes működését szeretné helyre állítani. Hogy mindenki, az azért egy kicsit túlzás! A szanatórium kertjében kellemes sétákat lehet tenni. Pár napi kavicsrugdosó séta után úgy éreztem, hogy eljött számomra a leépülés. Ezen változtatni kell! Először nagyon türelmetlenül belevetettem magam az intenzív hegyi utak megmászásába, amely nem volt jó ötlet. Egy hasznos orvosi beszélgetés kellő indíttatást adott a következetes gyógyulás felépítésére. A szisztéma: úgy kell felkészülni ,mint ahogy a sportolók teszik a csúcsforma eléréséhez, fél év alatt. Fokozatosan , mindíg jobban terhelve a szervezetet. De először hozzátettem a saját gyógyulástechnikámat! A szanatóriumkertben sétálva elképzeltem, hogy az utak a szívemben lévő erek, a beépített sztent pedig az egyik utszakaszon lévő kőhid. Séta közben én voltam a "sepregető" aki az "ut-ereken" végighaladva egyre jobban kitisztítja az ereket. Néhágy napi séta után, mikor azt eredményesnek éreztem, elindultam a külső tornapályára a fokozatosan növekvő terhelésére. Három hét után már minden gond nélkül felmentem a sípályáig. Hazaérkezvén folytattam a kertészkedő terhelést. Ma már simán tolom a talicskát.. stb. Két év után az orvosom szerint olyan jól felépültem, hogy százból egy, aki ilyen jó állapotban van. Én is így érzem!!! Ne feledjük ! Az agyunk megfelelő irányításával utasítást tudunk adni az egészség felépítésére. Mindenkinek jó egészséget kívánok.