Szeszes italok
"Az emberi életnek egyik leghatalmasabb ellensége a szeszes ital, amelynek élvezete némely államban a háború óta egyre nagyobbodó arányokat ölt. Igaz, hogy a szeszes ital védelmezői szorgalmasan sorolják fel azoknak nevét, akik iszákosságuk ellenére is hosszuéletüek voltak. Ezeknek az embereknek valósággal vasból volt a szervezetük, hogy ez még a szeszes ital okozta kemény támadást is elbírta. Szeszes ital nélkül bizonyára még tovább éltek volna. Ha hosszuéletüek voltak is, kétségtelen, hogy utódaik már gyengébb szervezetüek és életképességük is jelentékenyen megcsökkent, sőt unokáik között már igen sok a hülye és gyengeelméjü.
A gyermeknek a szeszes ital ártalmai ellen való védelmét már a szoptató anyánál kellene kezdeni, mert a megejtett vizsgálatokból kétségtelenül kiderült, hogy a szesz átmegy az anyatejbe, ami által a csecsemő olyan veszedelembe juthat, amelynek káros hatását néha az egész életen keresztül sem tudja kiheverni. Csecsemők gyakran szenvednek olyan bántalmakban, amelyek azáltal keletkeznek, hogy az anyjuk szeszes italt ivott. Egy igen nagynevű tudós még azt is megállapította, hogy iszákos anyának a gyermeke már iszákos hajlandósággal jön a világra és ezt a hajlandóságot még fokozza az a szesz, melyet a csecsemő az anyatejjel szív magába. A mindennapi orvosi gyakorlat bőségesen szolgáltat olyan adatokat, hogy a hülye és gyenge tehetségű gyermekek túlnyomó többsége iszákos szülőktől származik.
Az avatatlanok azt hiszik, hogy a szeszes ital csak akkor tesz kárt a szervezetben, ha az ember sokat iszik. Ez téves nézet. Krápelin hitelesen megállapította, hogy az idegsejtek működése már a legcsekélyebb menynyiségü szeszes ital élvezeténél is csorbát szenved. Innen van, hogy a szeszes ital elveszi a szellem tisztaságát, megzavarja a gondolkozási képességet, megbénítja az akarat- és tetterőt, meggátolja a testi erőnek és szellemi képességeknek teljes mértékben való kifejtését és tehetetlenné tesz a veszély komoly pillanataiban. A tudomány a kísérletek hosszú sorával már rég bebizonyította ama felfogás helytelen voltát, hogy szeszes itallal az ember jobban és többet tud dolgozni, mint nélküle. Ugyanazonos körülmények között az absztinens kerékpárosok sokkal gyorsabban jutottak célhoz, mint az alkoholisták. Gyakorlott hegymászók és evezősök rendszerint tartózkodnak a szeszes italtól. Heim zürichi tanár is azt tapasztalta, hogy a céllövők is, ha gyakorlatot tartanak, több héten át teljesen absztinensek maradnak.
A szeszes ital nem táplál és nem javítja meg az étvágyat. A táplálóértékébe vetett hit tévedésen alapszik. Hueppe szerint: ,,A szeszes italnak még egészen csekély mennyisége is megcsökkenti a tápszerveknek teljes mérvű kihasználását, minekfolytán azonos körülmények között az, aki nem iszik, kevesebb táplálékkal is jobban beéri, mint az, aki iszik, több táplálékkal."
A szeszes ital megrontja az emésztést és részint az által, részint pedig közvetlenül is gyomorhurutot okoz. De a szeszes ital nemcsak a gyomrot támadja meg, hanem az idegrendszert és a lélegzési és vérkeringési szerveket is. Szivtultengés, máj- és vesebaj lesz a szeszes ital élvezetének következménye és valóban igaz a közmondás, hogy vizibetegségben hal meg az, aki sok bort iszik. A szeszes ital nem melegít, hanem éppen ellenkezőleg, leszállítja a test hőmérsékletét. Erről legkönnyebben hőmérővel lehet meggyőződni.
A szeszes ital megcsökkenti a szervezetnek ellentálló erejét mindenféle betegséggel, kivált pedig a fertőző betegségekkel szemben. Ebből meg lehet érteni Strümpel tanárnak azon nyilatkozatát, hogy a szeszes ital hajlamossá és fogékonnyá teszi az embert a gümőkór iránt. Ehhez Krukenberg még megjegyzi, hogy a szeszes itallal élő betegeknek feltűnően nagy százaléka esik áldozatul a gümőkórnak. Az 1918. évi súlyos influenzajárvány is azok között okozta a legnagyobb pusztítást, akik a járvány ellen szeszes italnak bőséges élvezetével akartak védekezni.
A szeszes italok közül legnagyobb fontossága a pálinkának van, nemcsak azért, mert benne van a legtöbb szesz, hanem azért is, mert olcsóságánál fogva legkönnyebben lehet elérni. Az alkoholtartalom nem minden szeszes italban egyforma. A sörben 1—4%, a könnyebbfajta borban 12%, a nehéz magyar és spanyol borban 15—20%, a közönséges pálinkában 50— 60%, a rumban 72—77%, a cognacban 70% és a vudkiban 50% van. Elméletileg tehát a szervezetet legkevésbé a sör károsítja meg, gyakorlatilag azonban ugy áll a dolog, hogy mig a magas alkoholtartalmú szeszes italból egyszerre csak keveset szoktak fogyasztani, addig az olyanból, amelynek alacsony a szesztartalma, sokkal többet isznak.
A háború óta a nők között is nagy mértékben elterjedt a szeszes italok élvezete. Ez annyival is inkább figyelemre méltó, mert a nő már a természettől fogva is gyengébb testalkatú, mint a férfi és igy átlag véve kisebb is a szeszes ital okozta veszedelemmel szemben való ellenállóképessége. Őrizkedjünk a szeszes italtól már azért is, mert az iszákos embernek megcsökken az intelligenciája és mélyre sülyed az erkölcsi érzése: cselekedeteiben önzés vezeti, akaratereje meggyöngül, kivetkőzik eddigi tisztességérzetéből és egyenes, becsületes jelleméből, mig végre elméje egészen elhomályosul. Jolly szerint az elmebetegek 25%-a iszákos volt. A bécsi elme-gyógyitó intézet adatai szerint pedig valamennyi elmebeteg 40%-ánál meg lehetett állapítani, hogy a szeszes ital volt közvetlen vagy közvetett előidézője bajuknak. Ezek az adatok is bizonyítják azon állítás igaz voltát, hogy valamennyi elmegyógyitó intézetnek körülbelül egyharmad részét be lehetne zárni, ha az emberek nem hódolnának a szeszivás szenvedélyének."
(Az Egészség Enciklopédiája – Dr. Bucsányi Gyula)