Az újszülött

"Még mielőtt a gyermek megszületett volna, gondoskodjunk arról, hogy melegített ruhába takarhassuk. Különösen fontos ez további egészsége és sulyfogyásának elkerülése szempontjából, ha a szülőszoba hőmérséke alacsonyabb. A köldök lekötése után azonnal 37° C. hőmérsékü fürdőben letisztítjuk, ismét előremelegitett kendőben leszáritjuk, hajlásaiban zsirozzuk és melegített fehérneműbe öltöztetjük - pólyázzuk. Ruhája: ing, kötött ujjas; pakkolása háromszögletre hajtott pelenka, e fölé négyszögletes flanell, alája kis gummilepedő; bekötés: pelyhes vagy vattelines pólyába, vagy vékony tollas párnába. Elhelyezés jólevegőjü 21° C-nál nem melegebb, jói szellőztetett szobába. Csak 2500 gr.-nál kisebb sulyu, 36°-nál alacsonyabb hőmérsékü újszülöttnek van szüksége valamivel, 1-2° C-al melegebb szobára, ekkor a levegőnek kellő párateltségéről különösen kell gondoskodni.

Az anyának engedett 10-12 órás pihenése után az újszülöttet mellre lehet tenni. Az emlőbimbót minden szoptatás előtt forralt vizzel lemossuk. A próbaszoptatás ne tartson tovább, mint 5-5 percig egy emlőn, ezentúl a próbaszoptatások mindkét emlőn kétóránkint 5-5 percre megismételhetők. A baba minden ily alkalommal kapjon közvetlen szopás után 3-4 kávéskanálnyi cukrozott gyenge oroszteát, vagy édesköményteát, erre a folyadékra szüksége van addig, amig az anya tejelválasztása annyira meg nem indult, hogy a baba táplálékszükséglete kielégítést nyer. Ez rendszerint 2-3 napig, néha tovább is eltart. Mihelyt a baba egy emlőből 10 perc alatt annyit szophat, amennyi kielégíti, akkor már csak egy emlőről szoptatjuk és a szoptatási időközöket is aszerint nyújtjuk meg, amennyit egyszerre szopni tudott. Tegyük fel, hogy egy normális sulyu 3200 gr.-os újszülött élete ötödik napján napi 450 gr. anyatejet igényel, egyszerre 70-80 gr.-ot szopik, akkor háromóránkint összesen hatszor engedjük szopni 24 órában. A szopások a nap szakára essenek, éjszaka kezdettől fogva hosszabb, 6-8 órai pihenéshez szoktassuk a gyermeket.

Az újszülött már az első 24 órában szokott vizeletet üríteni. Az első napok vizelete a pelenkát vörösre festi (hugysavas sók). Az első 2-3 napon üríti a baba a magzatszurkot, ez zöldesfeketés kenőcsszerü szagtalan béltartalom, ürítését a gyermekágyi anyatej elősegíti; hashajtó (ricinus) adagolása ilyen célból fölösleges.
A fürösztés után rendbe rakott újszülöttet, ha mód van reá, lemérjük és másnap, mire fejdaganata visszafejlődött, megállapítjuk fejkörfogatát, mellkasának körfogatát és testhosszát. Ily irányokban fejlődését 1-2 hónapos időközökben ellenőrizzük.

Minden újszülöttet, ha csak lehet és amint csak lehet, mutassunk meg orvosnak, kinek hivatása megállapítani azt, hogy az újszülöttnél minden rendben van-e. Tekintetbe jön a baba bőrének, nyálkahártyáinak szine, épsége, légzése, sirási hangja, nézése, testtartása, mozgása, fej és arc formája, mellkasának alkata, hasa, köldöke, végtagjai, szopóképessége, vizelet és magzatszurok üritése. Az orvos meghallgatja szivét, tüdejét, kitapintja hasi szerveit, igy tájékozódik minden irányban a baba fejlettségéről és épségéről. Lehetnek az ujszülöttön olyan elváltozások, melyeket a laikus is könnyen
észrevesz, de még inkább lehetnek olyanok, melyeket csak az orvos állapithat meg.

Ha a magzat megszületésekor tetszhalott, akkor azonnal a köldök lekötése után mesterséges légzést kell vele végeztetni. Lógó fej mellett szájából és garatjából az ott felgyülemlett nyákot, esetleg magzatvizet vattás ujjal kiszedjük, a mellkas két oldalának összenyomásával a légcsőben levő nyákot is a garatba szoritjuk. Egy segédlettel a baba alsó végtagjait szilárdan rögzittetjük, mi pedig a baba két karját könyökénél fogva oldalt és a fej felé mozgatjuk; - ezzel a mellkas kitágul, belé levegő tódul; - most a karokat ismét a mellkashoz közelitjük, velök a mellkast kétoldalt kissé összepréseljük, igy a levegőt kihajtjuk. A karok távolitása és közelítése oly tempóban történjék, hogy egy ilyen művelet 2-3 másodpercig tartson. Percenkint ilyenformán mintegy húsz mesterséges légzést végzünk és ezt mindaddig folytatjuk, mig a természetes légvételek megindulnak. Enyhébb esetekben enyhe paskolás kézzel vagy vizes ruhával, máskor gyorsan váltogatott meleg (38° C.) és hűvös (26° C.) fürdő hozza rendbe a légzést.

Az első életnapokban gyakran észlelhető sárgaság (a bőrnek és a szem kötőhártyájának sárga szineződése) nem szokott további kellemetlenségeket okozni. Annál ritkábban és kisebb fokban fog kifejlődni, minél gyorsabban vesszük születése után gondozásba a babát, minél kevésbé veszit meleget és nedveket. A szülőcsatornában szenvedett zúzódás folytán a fején támadt vérdaganat néha csak hetek multán tűnik el. Közönséges szülési fejdaganat, a szemhéjaknak esetleges vizenyős duzzanata, a herezsacskóinak v. szeméremajaknak vizenyője, néha órák alatt visszafejlődnek.
Érett újszülöttnek feje tetején négyszögletes, mintegy tallérnyi lágy, a légzéssel változó feszültségű területet találunk; a nagy kutacsot, mely a csecsemőkort végigkíséri, normálisan a 16-18. hónapban záródik. A kutacs területének növekedése és késői záródása elsősorban angolkórságra figyelmeztet, de más ok is szerepelhet.
Az első éltnapokban a kis baba mellbimbóinak területe szokott megduzzadni, a duzzanat bőre piros, az érintés fájdalmas, sokszor a baba hőmérséke is többé-kevésbbé emelkedett. A duzzanatot óvnunk kell minden külső bántódástól, az ing okozta dörzsölést enyhítsük zsírozás utján. Megnyomni a duzzanatot nem szabad; az u. n. boszorkánytej kinyomása csak káros lehet, megtenni tehát nem szabad.
A születés után lekötött köldököt az első fürdő után kötésbe tesszük, igy hagyjuk 5-6 napon át és ezalatt a babát nem fürösztjük. A köldökcsonk leesése után a baba tisztántartása mindennapos fürdővel (37° C.-36° C.) történik.

A pici baba száját az első (tej) fogazat kifejlődéséig gondozni, tisztántartani nem kell, szájába nyúlni nem szabad. Arról igenis gondoskodni kell, hogy a baba szájába semmi más ne kerüljön, mint az emlőbimbó vagy nyugtalanság esetén a babát megnyugtató gummiszopóka, inkább, mint kézujjai. Emlőbimbó és gummiszopóka mindig mosott, tiszta legyen; igy kerülhető el szájpenész és egyéb szájbetegség keletkezése. A szájpenész esetében sem szabad a szájat kitörölni, époly kevéssé, mint bármily korú gyermek száját vagy torkát, ha ennek valamelyes baja van. Csak orvos ecsetelheti a szájat, mert ezt szakértelemmel kell csinálni, különben a baba finom nyálkahártyája igen könnyen felsérthető, ami veszedelmet rejthet."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

Olvassa el az újszülöttkorral foglalkozó cikkünket a WEBBetegen>>