Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek - 3. rész

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

"A gyermek, aki már járni tud, bizony sokszor esik, gyakran szenved bőrhorzsolást, zuzódást, sőt mélyebb sebeket is. Ha ilyesmi a szabad ter­mészetben, kertben, vagy akár kocsiúton, vagy bármely helyen történik, mely trágyával szennyeződhetett, gondolnunk kell arra, hogy a sebbe olyan bacillusok juthattak, melyek a merevgörcsnek (tetanus) nevezett betegségei létesíthetik. Amellett, hogy a sebet azonnal jó kimossuk, esetleg jódtinkturával is fertőtlenítjük, gondoljuk meg jól, nem fertőződhetett-e a seb tény­legesen tatanus bacillusokkal és ha a valószínűség e mellett szól. figyelmez­tessük erre orvosunkat és ő nem fogja elmulasztani azt, hogy a gyermeket védelem szempontjából hatásos tetanus-savóval beoltsa. Mig a védőoltás biztos hatású, az esetleg szükségessé váló gyógyoltás nem oly megbízható eredményű. 

Különösen iskolásgyermekeknél, de fiatalabbaknál is előfordulhat, hogy a szülő egyszerre csak azon veszi észre magát, hogy az arc egyík vagy másik fele, vagy mindkettő egyszerre, többnyire egyik a másikat néhány nappal követőleg megduzzad. A duzzanat a fülcimpa körül foglal helyet, a fülcimpa kissé elemelődik az arctól. A duzzanat nyomásra alig fáj, de időközönkint fájás nyilal a duzzanatba, különösen rágás közben. A gyermek hőmérséke többé-kevésbbé fokozódott és ezzel kapcsolatosan a közérzet is szenved. Az emlitett tünetek fültőmirigylob mellett szólnak. Nem szabad ezen betegség fölött észrevétlenül elsiklanunk, bár a legtöbb esetben jelentéktelen betegség simán lezajlik, a régi egészség újból helyreáll, mégis vannak ese­tek, amikor szövődmények társulnak, melyek komolyabb jelentőségűek; ezért állapítsa meg orvos az igazi tényállást és fektessük a gyermeket ágyba, ha valóban fültőmirigylobja van, mert ágynyugalom és kevés mozgás óvják meg legbiztosabban a szövődményektől.

A gyermekek köhögéséről általánosságban már volt szó, ott emlitettem a köhögésnek izgatott-görcsös jellegét. Ha ilyen köhögés a gyermeket éj­szakai álmában is meglepi, napról-napra fokozódik annak ellenére, hogy a köhögés kezdettől fogva figyelmünket nem kerülte el és mi ellene megtet­tük, amit jónak láttunk, vagy amit miatta orvosunk tanácsolt, akkor tart­sunk szamárköhögés lehetőségétől. Már emlitettem, hogy akkor, amikor valamelyik gyermek bárminő és bármily enyhének látszó beteges jelenséget mutat, ugy ettől az egészséges gyermekeket szigorúan tartsuk távol. Száraz, izgatott köhögés magában véve enyhe jelenség, mégis indokolt gyanús szem­mel nézni, mert szamárköhögésnek lehet kezdete. Ezt bizonyossággal eldön­teni ilyenkor orvos sem tudhatja. Nem szabad ilyen gyermeket könnyelmű módon iskolába vagy másüvé gyermekek közé küldeni. A szamárköhögésnek egészen biztos szere még nincs; addig is, mig ilyen fölött nem rendel­kezünk, leghelyesebb a gyermeket olyan viszonyok közé helyezni, melyek­ben betegsége legenyhébben és szövődményektől leginkább mentesen és igy legrövidebben zajlik le.

Nyugalom, de nem ágynyugalom, állandóan tiszta levegő élvezete, nor­mális, vegyes, nem izgató táplálék a sima gyógyulás kellékei. Sok tiszta leve­gőt ugy nyújtsunk, hogy a beteget jó időjárásban a szabadban fektetjük, vagy foglalkoztatjuk fáradás nélkül; kedvezőtlen időjárásnál a szobában nyitott ablakoknál tartózkodjék állandóan, a hideg ellen természetesen kellően védve. A köhögés enyhítéséről orvosunk gondoskodik gyógyszerek utján.

Láz, fejfájás és hányás a legtöbb heveny lázas megbetegedésnek és a lázas táplálkozási, illetve emésztési zavaroknak kezdeti tünetcsoportja. Szülők rendszerint gyomorrontásra gondolnak ilyenkor elsősorban; ez nem is helytelen, de ne felejtsék el, hogy ennek minden valószínűsége mel­lett más, súlyos természetű is lehet az igy meginduló betegség, ezért ilyen tünetcsoport szolgáljon elégséges ok gyanánt arra, hogy orvosunk vélemé­nyét kikérjük; az ő dolga megállapítani azt, hogy nem fejlődik más beteg­ség és ezek között különösen nem-e agyhártyalob, vagy az agynak, illetve idegrendszernek valamelyes betegsége. Fontos ennek korai megálla­pítása azért, mert az agy, illetve agyhártyák és idegrendszer­nek némely heveny megbetegedése ellen specifikus gyógyszer fölött, más­részt speciális gyógybeavatkozások fölött rendelkezünk, melyeknek korai alkalmazásával még ezen súlyos betegségek ellen is sikeresen lehet a küz­delmet felvenni.

Hogyha a gyermek valamilyen okból lázassá lesz, akkor a szülő vagy gondozó ne mellőzze azt a csekély fáradságot, hogy egy darab papirost és ceruzát vegyen elő, feljegyezze a napot, a hőmérőzés óráját a hőmérséket és egyéb észrevételeit. A legtöbb esetben ez fölösleges munkának fog bizo­nyulni, bár az anya az ilyen feljegyzésekből is mindig fog tanulságot le­vonni tudni. Lehetnek viszont esetek, amikor az ilyen pontos feljegyzések legbiztosabb útjelzői lesznek az orvosnak, melyek segélyével a helyes diag­nózishoz juthat. Tífusznak és a tífuszhoz hasonló fertőzéses megbetegedé­seknek megállapításához kellenek ezen adatok. A betegnek és környezeté­nek érdekében áll a diagnózis korai megtétele. A továbbiakban nem akarok azzal foglalkozni, hogy ezen betegségek gyógyítása miben áll, ez az orvosra tartozik, hanem ezen betegségek megelőzésére kívánok tanácsokat adni. Ezen betegségek fertőzéses természetűek. Leginkább a beteg ürüléke és az ezzel szennyezett ivóvíz, tej vagy étel, vaj, turó, gyümölcs stb. fertőznek, A betegséget kiállott egészséges egyén még sokáig fertőzhet; ha tisztátalan, ugy ujjaival viszi át a fertőző anyagot ételbe-italba. A bélhuzam fertőzéses megbetegedéseinél mindig elsősorban a környezetben kell keresni a fertőzés forrását, azután gyanusitsunk italt vagy ételt. A fővárosban, de némely vidéken is, mint nyers tejtermék, a fogyasztott tejszínhab a fertőző anyagnak igen gyakori vivője; ezért ezt csak abban az esetben fogyasszuk és fogyasztassuk, ha megbízhatóan tiszta, hygieniás tehenészetből származik, ahol a tehenészet mellett a személyzet egészségügyi ellenőrzése is megvan. Ha vala­mely családnak egyik tagja tifuszbeteg lett, ne mulasztassék el a többi család­tagnak védőoltása tífusz ellen, különösen akkor, ha a beteg otthonában marad gyógykezeltet és céljából.

A vérhasnak, dysenteriának megelőzésére vonatkozólag ugyanazokat tartsuk be, amiket a tífuszra vonatkozólag elmondtam. A betegségnek forrá­sát elsősorban a környezetben keressük, különösen hogy ha gyermek meg­betegedéséről van szó. Valamelyik családtagnak, vagy a családban élő egyénnek rövid tartamú, lényegtelennek tartott hasmenése dysenteria lehe­tett, és hogy ez volt, azt a folytatólagos megbetegedések bizonyítják, esetleg a bélsárnak bakteriológiai vizsgálata igazolja. Lényegtelennek látszó has­menés esetében is legyünk tehát elővigyázatosak. Az elővigyázatosságnak legfőbb tényezője a kezek tisztasága. Erőltetéssel járó, fájdalmas vörhenyes, nyákos székletek vérhasra gyanúsak. A testhőmérsék viselkedése nem be­folyásolja a kórismét. Mielőtt orvos érkezne betegünkhöz, ricinusolajat ad­hatunk neki és legalább hat órán keresztül ne nyújtsunk neki ennivalót, ha­nem csak teát vagy rántott levest (hathónapos koron tul) 6 órán belül orvo­sunk megérkezik és a további teendőket elrendeli. Hosszabb éheztetés nem föltétlenül ajánlatos. A vérhasnak különböző formái vannak és ez a bakté­riumféleségtől függ, mely a betegséget okozza és függ az egyéntől (alkat, konstitúció); az előbbi tényező baktereologiai vizsgálat utján állapitható meg. Gyógyszérum alkalmazása némely megfelelő esetben ajánlatos. Védő­oltás hatékonysága még nincs kellőképpen megállapitva. A beteg egyén gyógyógyulása után is fertőzhet mindaddig, amig bélsarából a dysenteria bakté­riumai kimutathatók.

Még egy betegségről kell megemlékeznem, mert gyermekeknél elég gyakori és ez az orbánc. Gyakori azért, mert elkerülésére elég gondot rend­szerint nem fordítanak. Az újszülöttek orbáncát már megemlítettem, ez a köldökön keresztül szokott keletkezni és a köldök körül okozza az első elváltozásokat éleshatáru pír és duzzanat alakjában, mely fájdalmas és magas lázzal jár. Minden hámhiány, minden horzsolás, minden seb alkalmas kaput szolgáltat fertőződésre; ezt kell tehát megakadályozni. A legegyszerűbb és legbiztosabb mód a gondos tisztaság, horzsolást, sebet, ha bármi módon véletlenül támadt, elsősorban azonnal fertőtleniteni kell valamilyen fertőt­lenítő oldattal (szublimát, lysoform) vagy jódtinkturával; azután pedig óvjuk meg szennyeződéstől és ezen célból legalább fedjük tiszta zsiradékkal vagy vaselinnal, vagy ha nem egészen jelentéktelen, kössük is le tiszta kötszerrel. Sohse bízzunk abban, hogy a gyermek ujjaival a sebhelyhez nem jut; ezért tisztítsuk gondosan a gyermek kezét és jól tesszük, ha körmeit lenyírjuk és a körmök alját ilyenkor jódtinkturával végigecsetetljük. Nem szabad megengedni, hogy gyermek az orrát piszkálgassa vagy ajkait babrálja, vagy csekély bőrérdességeit (pattanások, stb. efféle) orrában vagy egyebütt kapargassa. Az orrnyálkahártyának horzsolásai igen gyakori kapui az orbáncos fertőződéseknek. Orbáncos beteg közelébe gyermeket ne vigyünk, különösen nem akkor, amikor rajta valamilyen bármily jelentéktelen sebzés van.

Csak a gyakoribb gyermekkori fertőzéses betegségek köréből igyekez­tem megismertetni azokat a dolgokat, melyeknek tudása sok bajnak elejét veheti. Ezen ismeretek alapján a gyermekkel való bánásmódunk, a gyer­mekkörüli óvintézkedéseink olyanokká lehetnek, melyek biztosan alkalma­sak arra, hogy sok más betegség veszedelmétől is biztonságban tudjuk gyer­mekünket, legalább annyira, hogy ne kerülhessünk abba a helyzetbe, hogy magunknak kelljen szemrehányást tennünk, ha mégis megbetegszik.

Ha a gyermek tényleg megbetegszik, nem szabad efölött kétségbe esni, tartsuk meg higgadtságunkat, mert csak igy leszünk képesek megtenni min­dent ahhoz, hogy a meglévő bajt ne fokozzuk, hanem korlátozzuk és gyógyít­suk. A természet rendje az, hogy az emberi szervezetnek fiatalabb korában célszerű fertőzéses betegségekkel, aminők a náthák is, megküzdeni. Ezen ismételt küzdelmekkel, illetve ezek árán, szerez magának fokozottabb ellent­álló képességet; általában ezért nagyobb ez felnőtteknél, amely korban pedig a megbetegedések lehetőségei hatványozottan vannak meg."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Preisich Kornél egy. m. tanár)

Néhány, a témához kapcsolódó cikk a WEBBetegen:

A tetanusz fertőzés>>

A fültőmirigy-duzzanat okai>>

A szamárköhögés kezelése és megelőzése>>

Az agyhártyagyulladás>>

Hastífusz, paratífusz (enterális láz)>>

Orbánc: Tünetek és kezelés>>