Betegápolás - Fertőző betegségek 3. rész
"A fültőmirigy gyulladása, amely Mumps néven ismeretes, járványosán jelentkező ragályos fertőző megbetegedés. Csecsemőknél és öregeknél ritka. Leggyakoribb 3-12 éves korban. Jóindulatú, bár néha kellemetlen szövődményei vannak. A láz ellen csak akkor kell beavatkozni, ha 39 C.-on tul emelkedik. Tartsuk a beteget ágyban vagy legalább is szobában. Az elkülönítés itt sem felesleges. Amíg a gyermek fájdalomról panaszkodik, csak folyékony táplálékot adjunk neki.
Az influenzánál igen fontos, hogy a beteg mindig tiszta levegőben legyen. A kellő szellőztetésre tehát nagy gondot kell fordítani. A szoba hőmérséke lehetőleg 18-20° C. legyen. Minthogy az influenza ragadós, fertőző betegség, az ápoló tartsa tisztán a kezét és mossa meg minél gyakrabban meleg vízzel és szappannal.
A tüdőgyulladás hevenyfertőző betegség, minek folytán ajánlatos a betegnek elkülönítése és az általa használt tárgyaknak fertőtlenítése. A beteg mellére a bántalmazott oldalon hideg borogatást, esetleg jégtömlőt teszünk. Ha nagyon lázas és e miatt nyugtalan és fáj a feje, ide is lehet hideg borogatást rakni. Ezt természetesen le kell venni, ha beáll a krízis és ilyenkor inkább meleg teát vagy feketekávét adjunk neki. Vigyázni kell, nehogy felfekvés érje. A szobát jól ki kell szellőztetni és ügyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséke lehetőleg egyenletes legyen. Ha a beteg köpete szívós, törölje ki a szájából az ápoló. Ezt kellő kímélettel kell végezni. Táplálékul adjunk neki húslevest, egy tojást és tejet, sőt ha jó az étvágya, könnyen emészthető húsfélét is. Itala friss viz legyen, de ihatik szénsavas vizet is.
Az orbánc a bőrnek fájdalmas gyulladása, amely leggyakrabban az arcon fordul elő. Hevenyfertőző betegség, amelynél a kórnemző csirák valami sebzés által jutnak a szervezetbe. A betegnek legfőbb tápláléka a tej legyen. A megtámadott bőrrészletre hideg, esetleg jeges borogatást raknak. Erre nézve az orvos megadja az ápolónak a szükséges útmutatást. A feszülést olajjal vagy vazelinnel való bedörzsöléssel enyhítik meg. A beteget el kell különiteni ugy, hogy az ápolón kivűl senkinek hozzá belépni nem szabad. A beteg vizeletét el kell tenni, hogy az orvos naponkint megvizsgálhassa. Ha az ápoló testén és főleg a kezén seb van, ne vállalkozzék a beteg ápolására; ha pedig mégis megteszi, ne nyúljon addig a beteghez, mig a kezét meg nem mosta és a sebet el nem zárta kollódiummal. Ha a beteg meggyógyult, a lakást fertőtleníteni kell.
A hastífuszt a tifuszbacillus okozza, amely rendszerint az élelmiszerekkel és az ivóvízzel jut az ember szervezetébe. Igen fontos, hogy az ápoló tisztában legyen vele, hogy szilárd táplálékot mindaddig szigorúan tilos a betegnek adni, mig az orvos meg nem engedi. Kapjon napjában többször üres húslevest vagy nyálkáslevest és tejet vagy világos kávét. Ezt az étrendet 3-6 napon keresztül még akkor is meg kell tartani, ha a láz már megszűnt. Italul tiszta viz szolgál vagy gyengén savanyu citromos viz. A tifusz-beteget küldjük a kórházba. Ha ez bármely okból nehézségbe ütközik és a beteg lakásán marad, különítsük el. Minthogy a beteg ürüléke alkalmat szolgáltathat a fertőzésre, az ürüléket fertőtleniteni kell. Öntsünk az ürüléket tartalmazó edénybe és az árnyékszékbe is jó bőven 10%-os rézgálicoldatol. A betegnek ágyneműjét és mindenféle fehérneműjét lúgba kell áztatni és csak ezután szabad kimosatni. Ha a beteg felgyógyult, lakását fertőtleníteni kell. A szoba padlóját fel kell mosni lúgos vízzel és a falakat ki kell meszelni, illetve újból ki kell festeni. Gondoskodni kell a betegszoba szellőztetéséről és igen nagy figyelmet kell fordítani a beteg ágyára. Minden ráncot ki kell simítani, nehogy felfekvés keletkezzék. A beteget minden fölösleges mozgástól meg kell kímélni, hasára és fejére hidegvizes borogatást kell rakni.
Bélvérzés gyanúja esetén haladéktalanul értesíteni kell az orvost és addig is, amíg megérkezik, a beteg hasára jégtömlőt kell tenni. Ha a beteg lázas állapotában félrebeszél, nehogy kárt tehessen magában, az ápoló állandóan maradjon mellette. A tisztaságra fokozottabb mértékben kell ügyelni, mert a baj előrehaladottabb voltában a beteg gyakran az ágyba székel és vizel. Öblítse ki a beteg napjában többször a száját és ha erre képtelen, mossa ki neki az ápoló 3%-os bórsavoldatba mártott ruhácskával. Fektesse az ápoló a beteget napjában többször hol az egyik, hol meg a másik oldalára, mert ha folytonosan a hátán fekszik, könnyen kaphat tüdőgyulladást. Székrekedés ellen csőrét kell használni. A szoba hőmréséklete gyermekeknél 20 – 22° C, felnőtteknél pedig 15 -19° C. legyen. A betegnek ilyen melegben könnyű takarót adhatunk. A fölfekvés néha elkerülhető, ha a beteg bőrét bor szesszel lemossák. A szobát nem kell besötétíteni, ellenben a teljes nappali világosságot vékony függönnyel némileg meg lehet tompítani.
Görcsök esetén az ápoló lelkiismeretesen figyelje meg a beteget, hogy pontos értesítést tudjon adni az orvosnak. Dolga főkép a beteg megvédésére szorítkozik, hogy össze-vissza ne üsse magát. Ezért óvatosan fektesse ágyba, vagy ha ez nem lehetséges, tegyen párnát vagy valami puha tárgyat a feje alá. A nehézkóros betegnek összeszorított hüvelykujját nem szabad erőszakosan kiegyenesíteni. Ennek semmi haszna sincs. Az ápoló mindaddig maradjon a beteg mellett, amig ennek eszmélete teljesen vissza nem tér, aztán kínálja meg friss vizzel és ha az ajkát megsértette vagy a nyelvét összeharapdálta, hadd öblítse ki a száját. Roham idején ki kell gombolni a beteg gallérját és ingét. Görcsös rángatódzásnál gyengéden meg kell fogni a fejét."
(Az egészség enciklopédiája - Dr. Bród Miksa orvos)
Hogyan kezeljük ma? - cikkek a WEBBetegen: