A táplálkozás - Gazdaságos táplálkozás

Blog: Évszázados tanácsok - Szerző: WEBBeteg

   "A fehérje a táplálkozásban tehát két szempontból fontos, az egyik egész­ségügyi, a másik a gazdasági szempont. Ami a gazdasági szempontot illeti, evvel azért kell foglalkoznunk, mert a tápanyagok közül a hus a legdrá­gább, már pedig, ha valóban olyan nagymennyiségű: napi 180-200 gramm fehérjére van szükség, akkor azt másképpen, mint a húsból megszerezni nem lehet. Ha ellenben elfogadjuk a modern vizsgálók kutatásainak ered­ményeit, akkor a táplálkozást sokkal olcsóbbá tehetjük, mert a növényi tápanyagok olcsóbbak és ezekből is kikerül a szükséges fehérjemennyiség.

Egy dán orvos, Hindhede, ezen a ponton ragadta meg a kérdést és vizsgálat alá vette, mi az a legcsekélyebb összeg, amelyből még egy felnőtt dolgozó ember naponta meg tud élni. A kísérleteket először önmagán és családján végezte, s arra a meglepő eredményre jutott, hogy már napi 12 aranyfillérért meg tudta szerezni a szükséges táplálékmennyiséget, ami főként szitálatlan búzalisztből állt. Természetesen ilyen egyhangú táplálék mellett hosszabb ideig nem lehet megélni és ezért változatos étlapot állított össze, amelynek segítségével naponta 32 fillérért élt, amint az tizhónapnyi konyhaszámla átlagából kiderült. Családjának többi tagjai nem éltek ennyire spártai módon ugy, hogy napi táplálékköltségük 49 fillérre emelkedett fel. Ilyen táplálék mellett Hindhede dr. nemcsak megtartotta testsúlyát, hanem erős testi munkát is végzett, nagy biciklitúrákat tett. Tanítványai közül akadtak olyanok, akik éveken át éltek napi 25-30 fillérből.

Ez a kísérleti sorozat nagyon világosan bizonyítja azt, hogy sokkal többet költünk táplálékra, mint amennyit kellene, különösen városokban lett a táplálkozás luxussá, az emberek valóban „azért élnek, hogy egyenek".

A túlzott fehérjetápláléknak azonban káros következményei vannak. A már emlitett Chittenden tanár, aki önmagán is kísérletezett, a következő eredményre jutott. Egészség, erő, szellemi és testi frisseség változatlanul megmaradtak és mindinkább arra a meggyőződésre jutok, hogy ugy a szel­lemi, mint a testi állapotban több irányban jelentékeny javulás állott be. Több mentesség a fáradtságtól, nagyobb munkakedv, mentesség kisebb gyöngélkedésektől, ezek a szerző gondolkodásában mind asszociálva vannak a csökkent fehérjeforgalommal és az élettani gazdaságossággal. A szerző természetesen tudatában van annak, hogy nagy óvatosságra van szükség, amikor valaki saját érzéseiből akar következtetni testi és lelki állapotára, de a szerző nagyon gondosan ügyelt a kísérlet tartama alatt minden egyes jelre és tünetre és teljesen meg van győződve arról, hogy sok haszna van annak, ha az ember olyan táplálkozáshoz szokik, amilyen a szervezet élet­tani szükségleteivel jobban megegyezik. Ha egy 57 kilós ember egyensúly­ban tarthatja magát teljes egészségében, erejében és frisseségében (nem is beszélve ezeknek esetleges javulásáról) napi 40 gramm fehérjével és annyi nitrogénmentes tápanyaggál, hogy összesen 2000 Kalóriát tegyen ki, miért terhelje meg szervezetét naponta háromszorannyi fehérjével, fölösleges zsírral, szénhidráttal és 3000 Kalóriával."

(Az egészség enciklopédiája - dr. Madzsar József egyet. m. tanár)