A táplálkozás - Élvezeti szerek
"A táplálkozás alatt a legtöbb ember a tulajdonképpeni tápanyagokon kivül úgynevezett élvezeti szereket is szokott magához venni, de a tápláléktól függetlenül is szokásos az egész világon csaknem mindenütt egyik vagy másik fajta élvezeti szer használata. Ezek az anyagok, amelyeknek a táplálkozásban semmi szerepük nincsen, amelyek nélkül tehát meg lehet élni, különböző vidékeken különbözők: tea, kávé, dohány, hasis, ópium, kokain és a szeszes italok.
A nálunk használatos élvezeti szereket két csoportba oszthatjuk, az egyikbe tartoznak a kávé, tea és dohány, a másikba a szeszes italok. Ez a csoportosítás az ártalmasság foka szerint történik, mert minden élvezeti szer többé-kevésbé ártalmas. A kávé és a tea izgatja az idegrendszert, élénkítő hatással van, és különösen a kávé a fáradtság érzetét szünteti meg. Ezért szokták a kávét reggel felkelés után és ebéd után fogyasztani. A tea hasonló hatású, de gyöngébb. Mindkettőnek mérsékelt fogyasztása felnőttek számára kétségtelenül ártalmatlan, gyermekeknek azonban, különösen kávét még tejjel keverve sem volna szabad adni. Nagy mennyiségben a kávé, különösen szellemi munkásoknál, akik az álmot kergetik el vele éjjeli munkánál és kábítják el nagy kávéadagokkal a fáradtságérzést, a szívműködés különböző rendetlen tüneteit okozhatja. Tartós ártalmat azonban egyik sem okoz, a fogyasztás megszüntetésével a tünetek is elmaradnak.
Veszedelmesebb élvezeti szer már a dohány. A dohányzás kétségtelenül nem ártalmatlan sem a szivre, sem a véredényekre, különösen ha tulságba viszik. A füst amellett gégehurutot idéz elő. Legfontosabb azonban a vérkeringési szervekre való hatása a dohányzásnak; éppen izgató és a fáradtságérzést eltompitó hatásánál fogva dohányoznak olyan sokat különösen azok, akik erejükön túlmenő munkát kénytelenek végezni. A dohányzás abbahagyása nem segit, mikor már nagyobbfoku kellemetlen tünetek jelentkeznek, mert ma már kétségtelen, hogy a véredényelmeszesedés okai között a dohányzás nagy szerepet játszik.
Legveszedelmesebb azonban az élvezeti szerek között a szeszes italok csoportja. A szeszes italokat az emberek általában nem azért fogyasztják, mert kellemes izüek, hanem azért, mert a szesz kellemes érzést, eufóriát okoz, a szesz gondűző hatása csábítja a legtöbb embert a fogyasztásukra. Emellett a szeszes italoknak a fáradtság eltompitásában van jelentékeny szerepük; régebben azt hitték, hogy a szesz szellemi, de különösen a testi munkához erőt ad, energiaforrásul szolgálhat, ma már tudjuk, hogy ilyen szerepe egyáltalában nincs, éppen csak narkotikus hatása van, eltompítja a fáradtság kellemetlen érzését. Ugyanígy eltompítja a hideg érzését is, ezért hitték azt, hogy a szeszes ital melegít. Ez a melegítő hatás is csak látszólagos, ismét csak a bóditó hatáson alapul. Éppen ellenkezőleg, nagy hidegben könnyebben fagynak meg azok, akik szeszes italokat fogyasztanak.
A szeszes italok kára azonban nemcsak abból származik, hogy fölös-legesek és igy a reájuk kiadott összeg kidobott pénz, hanem állandó fogyasztásuk a szervezetben súlyos és gyakran jóvá nem tehető elváltozásokat is okoz. Az egyes szeszes italok között az ártalmasság tekintetében nincs különbség, a pálinkában aránylag több ugyan az alkohol, mint a borban, vagy a sörben, ez utóbbiakból viszont jóval nagyobb mennyiséget szoktak fogyasztani. A sörivóknál azonkívül még hozzájárul az a kár is, amit a nagy folyadékmennyiség okoz. A sziv állandó tulerőltetése szivtáguláshoz és szivszélhüdéshez vezet (sörsziv).
A szeszes italok káros volta állandó használatukban rejlik. Néhanapján egy-egy becsipés vagy lerészegedés sem olyan káros, mint a mindennapos mértékletes szeszfogyasztás. Ez utóbbi vezet elsősorban emésztési zavarokra, gyomorhurutra, azután a máj és vese megbetegedéseire; nagy szerepet játszik a véredényelmeszesedés keletkezésében is. Iszákosoknál azután a máj- és vesebetegségek különböző kisérő tünetei, vizkór stb. lépnek fel, majd tünetek az agyvelő részéről, elmezavar, delírium tremens.
A mértékletes szeszfogyasztók közül természetesen nem lesz mindenki iszákossá, az iszákosság létrejötténél kétségtelenül a hajlam is szerepet játszik. De a szeszfogyasztás káros tünetei jelentkeznek már olyanoknál is, akik mindennap elfogyasztják a maguk mérsékelt adagját, még ha soha életükben még csak becsípve sem voltak. A szeszes italok fogyasztása már azért is károsabb, mint a teáé vagy a kávéé, mert az okozott elváltozások nem fejlődnek vissza a szeszes italok abbahagyásával, a tönkretett májsejtek nem képződnek újra, de már a kezdeti stádiumban fellépő krónikus gyomorhurut is nehezen gyógyítható. Éppen ezért a szeszes italokkal szemben való viselkedés szabályait a következőkben foglalhatjuk össze:
1. Mindenféle szeszes ital kártékony és pedig káros hatású az állandó fogyasztás még mérsékelt adagokban is.
2. Gyermekeknél a szeszes italok sokszorta ártalmasabbak, mint a felnőtteknek, gyermekeknek tehát semmi körülmények között sem szabad szeszes italt adni.
3. Azoknak, akik ideges, vagy iszákosságra hajlamos családból származnak, könnyebb magukat a szeszes italoktól teljesen megtartóztatni, mint mértékletesen fogyasztani.
4. A szeszes italok nem táplálékok (még a sör sem), nem adnak erőt és nem melegitenek. Legjobb esetben is fölöslegesek."
(Az egészség enciklopédiája - dr. Madzsar József egyet. m. tanár)
Ajánlásaink a témában:
Melyik kávé árt az egészségnek?>>
A magas vérnyomás és a kávéfogyasztás>>
Milyen betegségek ellen lehet hasznos a kávé?>>
Tea vagy kávé? Melyik hat jobban egészségünkre?>>
A tea hatásai az orvos szemével>>
Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg>>
Az alkoholfogyasztás veszélyei>>
Egészségvédő hatású a mérsékelt alkoholfogyasztás?>>