Fontosabb fertőző betegségek - A vérhas
"A vérhas (dysenteria) szintén fertőző betegség, amelyet a vérhasbacilusok, a tifuszbacillusokhoz hasonló mikroorganizmusok, de némely fajtáját más apró lények is idézik elő.
A tífusszal ellentétben a vérhas hirtelen tör ki, heves bélgörcsökkel és hasmenéssel. Az ürülék nagyon hig és gyakran vérrel van keverve. A vér-hasbacillusok csak az ürülékben találhatók, nem mutathatók ki sem a vérben, sem más szervekben, mint a tifuszteicillus. Az emberi testen kivül, kedvező helyen, sötétben, kellő nedvesség mellett a földben hónapokig is életben maradnak, kutvizben egy hétig, tejben több hétig is.
A vérhas tüneteit elsősorban azok a mérgek okozzák, amelyeket a baktériumok szaporodásuk közben termelnek. A székletét már a betegség második napján nyúlós, üvegszerü nyálka, amelyhez vér van keverve; később az ürülék szürkésszinü lesz a közékeveredett genytől és jellemző kellemetlen szaga. A betegeket nagyon kinozza a folytonos székelési inger, a nagy folyadékveszteség csillapíthatatlan szomjúságot okoz, görcsök és vérveszteség a betegeket gyorsan kimerítik, a szívműködés romlik, a hőmérséklet a normális alá száll; leggyakrabban láz egyáltalában nincsen, bár néha magas hőmérséklet is előfordul. A vérhas a tífusszal ellentétben elsősorban a vastagbelet támadja meg, amelyen kisebb-nagyobb fekélyeket is okoz.
A vérhas azonban nem jelentkezik mindig ilyen súlyos tünetekkel. Sok esetben egyszerű, könnyű hasmenés formájában folyik le és csak a bakteriológiai vizsgálat dönti el, hogy valóban vérhasról van szó.
A vérhastól való óvakodás szempontjából tudni kell, hogy a tífusszal ellentétben a vérhas elsősorban emberről-emberre terjed, a betegről, a beteg ürülékével való érintkezésből a kézre ragadt baktériumok terjesztik tovább a fertőzést más emberekre, ha a kezet nem mossák meg kellőképpen és igy a baktérium a szájon át a bélcsatornába juthat. Aránylag sokkal ritkábban történik a fertőzés vérhasbaktériumokkal fertőzött viz utján. Ez magyarázza azt, hogy a vérhasjárvány a betegről rendszerint elsősorban a családtagokra, majd a szomszédokra, sokszor az egész utca során végig terjed házról-házra.
A fertőzés ellen való védekezésre tehát legfontosabb az általános egészségügyi és tisztasági szabályok betartása mellett a vérhasban szenvedővel és annak környezetével való érintkezés kerülése. Különösen aki a vérhasban szenvedőt ápolja, ne felejtse el, hogy a beteg egész környezete, ágya, kezei fertőzve vannak baktériumokkal, az ápoló tehát kezeinek tisztaságára nagy gondot fordítson, sohase egyen például a betegszobában. A levegő utján a vérhas-fertőzés nem terjed, mint ahogy általában semmiféle fertőző betegség és ezért az óvatossági rendszabályok betartása mellett a vérhasban szenvedő beteg csak a már emlitett módon, a közvetlen érintkezés utján fertőzheti környezetét. A beteg ürülékének, valamint ágyneműjének stb. dezinficiálásáról természetesen nagyon szigorúan kell gondoskodni.
A vérhas kezelése annál több sikerrel kecsegtet, minél gyorsabban következik be az orvos beavatkozása. Gyógyszerek közül a hashajtók és az ipekakuanha a leggyakrabban használtak. Ujabban dysenteria szérum is készül. Legfontosabb azonban itt is a diéta, csak folyékony táplálékot, tejet szabad adni és pedig hosszú ideig, a tünetek javulása után is, mert a visszaesés igen gyakori és kellő kezelés nélkül krónikus betegséggé is fejlődhetik s a betegség kapcsán izületi gyulladás, sziivgyöngeség, bénulások léphetnek fel."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)
Néhány kapcsolódó cikk a WEBBetegen: