Gyomorbántalmak kezelése

   "A gyomorbetegségektől való óvakodás, mint az elmondottakból már kitűnik, elsősorban a helyes táplálkozáson múlik. Bizonyos az, hogy a gyomorbetegségek nagyrészét elkerülhetjük célszerű, egészséges táplálkozással, amelynek alapelveit a táplálkozásról szóló fejezetben mondjuk el. Aki hajlamos gyomorzavarokra, az méginkább szívlelje meg a következő tanácsokat.

   A helyes táplálkozás alapelveit a táplálkozásról szóló fejezetben foglaltuk össze s itt csak általában jegyezzük meg, hogy nem szabad a gyomrot táplálékkal túlterhelni, ebből származik a legtöbb - önmagunk okozta - gyomorbetegség. Nem szabad nagyon nehezen emészthető ételeket enni és nem szabad nagyon gyakran étkezni, hogy a gyomornak is maradjon ideje, amikor kipiheni magát; nem szabad olyan későn vacsorázni, hogy a gyomornak ne legyen ideje elalvás előtt az emésztési munkának legalább nagyobb részét elvégezni.

   A gyomorbetegségek kezelésénél természetesen az orvos rendeletéhez alkalmazkodva, szabályozni kell a táplálkozást oly módon, hogy a gyomor munkáját lehetőleg megkönnyítsük. Általában azt szokták leggyakrabban elfelejteni, hogy a gyógyulás első feltétele a beteg szerv nyugalombahelyezése, és ezért a gyomorbetegségek esetén minél jobban kímélni kell a gyomrot - egyrészt azáltal, hogy a táplálék mennyiségét csökkentjük, sőt egyes esetekben a táplálékot rövidebb-hosszabb ideig teljesen megvonjuk vagy igen-igen lecsökkentjük, azonkivül pedig lehetőleg könnyen emészthető táplálékokra kell a gyomorbetegségnél berendezkedni. Ezért szükséges gyakran az étkezést pépes, vagy folyékony eledelekből összeállitani és pedig a betegség természete szerint, különböző tápanyagokból.

   A kezelés egyik fontos eszköze - bizonyos arra szoruló gyomorbetegeknél - a gyomormosás, amelyet az orvos a bárzsingon át a gyomorba tolt puha gummicsővel végez. Ily módon távolitja el az orvos a gyomorból a kártékony, mérgező, maróanyagokat, azonkivül a felhalmozódott erjedő táplálékmaradékokat és igy tovább.

   A gyomor akut hurutjánál vagy vérzésnél hideg borogatások alkalmazása, vagy a jégtömlő szokásos, mig gyomorgörcsnél gyakran gyomorfekélynél is, a meleg alkalmazása termoforokkal, felmelegitett sót, korpát, iszapot tartalmazó vászonzsákocskával, vagy meleg pépes borogatásokkal a szokásos.

   A gyógyszerek közül egy háziszert kell felemlitenünk, amellyel nagyon sok visszaélés történik, és ez az úgynevezett szódabikarbóna, vagy ketted-szénsavas nátrium, ami arra szolgál, hogy a túlságos savképződés esetén közömbösitse a gyomorsavat, és megszüntesse a gyomorégés kellemetlen tüneteit. A szódabikarbóna ezt csakugyan el is végzi, csakhogy a gyomorégés érzése nem mindig a fokozott sósavképződés következménye, ugy hogy orvosi előirás nélkül állandóan használni ilyen savközömbösitő szereket sem szabad. Ugyanilyen hatásúak bizonyos alkalikus ásványvizek, különösen a karlsbadi viz, melyet oly gyakran használnak gyomorbetegségeknél. A karlsbadi viz szerencsés összetételénél fogva valóban sokféle gyomorbetegségnél hasznos, de egyáltalában nem valamennyinél, és különösen figyelembe kell venni azt, hogy a helyszínén - a kies fürdőhelyeken, a testre, lélekre egyaránt előnyösen megváltozott milieuben - általában ásványvizkurák mindig hatásosabbak, mint odahaza.

   A gyomornedv csökkent elválasztásánál, csökkent savképződésnél sósavat és pepszint szoktak rendelni, azonkivül nagyon divatban vannak a különböző gyomorcseppek és étvágyjavitó szerek, amelyek rendszerint keserű, vagy a gyomorfalat izgató anyagokat tartalmaznak. Ezeknek a hasznos volta vajmi kétséges. Viszont egy másik szer, amelyet laikusok étvágygerjesztésre olyan gyakran használnak, a szesz, különböző keserű pálinkák formájában, már határozottan ártalmas. Ugyancsak óvni kell mindenkit az úgynevezett emésztőporok használatától, amelyek többnyire ismeretlen összetételű, titkos szerek.

   Nem szabad azonban sohasem elfeledkezni arról, hogy különösen a krónikus gyomorbetegségeknél gyakran társul az elhúzódó bajhoz nyomott kedélyhangulat, hipochondria és a kezelés fontos feladata, uj életkedvet adni a betegnek lelki befolyásolással, más környezetbe való áthelyezéssel stb."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)