A bélbetegségek és megelőzésük
"A bélbetegségek megelőzésére vonatkozólag is utalni kell arra, amit a gyomorbetegségeknél már megirtunk. Gondos rágás, a táplálék mennyiségének helyes megállapítása, az étkezési idő helyes beosztása, hogy a bélnek is legyen ideje pihenni: ezek a legfőbb szabályok. Az élvezeti szerek közül gyakran idéz elő - a gyomor felől leterjedő - krónikus bélhurutot a szeszes italoknak állandó fogyasztása, mig egyéb élvezeti szerek közül a túlzott kávé- és teafogyasztást tartják ártalmasnak.
A bélbetegségek közül leggyakrabban a bél nyálkahártyájának heveny, vagy idült gyulladása fordul elő. Ennek az okai között igen gyakran szerepelnek a romlott húsételek. Az úgynevezett husmérgezés leggyakrabban rosszul konzervált húsféléktől, különösen kolbászféléktől származik. De előidézhetnek ilyen állapotokat a bélbe bekerült fertőző baktériumok, ha ottan nehezen emészthető ételmaradékokat bomlasztva, izgatják a bélnyálkahártyát. A bélhurut tünetei elsősorban a hasmenés, valamint a görcsök. A hasmenés néha oly nagyfokú lehet, hogy vér is keveredik a hig székletétbe.
Az orvosi kezelés mellett a legnagyobb fontosságú ilyen esetekben az életrend és pedig a bélcsatornának kímélése, esetleg rövid időre tápláléktól való teljes tartózkodás, amig a legsúlyosabb tünetek enyhülnek. Azután is a táplálék csak zab- vagy rizsleves, vagy teából álljon, mig az orvos más táplálékot is meg nem enged. Jóhatásu szokott lenni a hasfalra alkalmazott meleg borogatás: termoforok vagy felmelegített cserépfedő, vagy meleg homokos zsák formájában.
A kultúrember leggyakoribb bélbetegsége a székrekedés, amelyben a nők aránylag gyakrabban szenvednek, mint a férfiak. Ennek okai lehetnek elsősorban a bélfal elernyedése, amely a hibás táplálkozás és helytelen életmód következménye. Különösen a modern konyhaművészet, amely a tápanyagokból az emészthetetlen részeket gondosan kiválasztja, a lisztet minden korpától megszitálja, ellenben annál jobban koncentrálja a megemészthető anyagokat egy-egy ételben: legfőbb oka a gyakori székrekedésnek. A háború alatt, amikor kénytelenek voltak sokkal durvább ételekkel is beérni, számosan gyógyultak meg régi székrekedésükből. Ehhez járul különösen a nagyvárosi ember ülő életmódja, nem is beszélve arról, hogy az ideges befolyások nagy szerepét az idegorvosok csak az utolsó időkben kezdik felderíteni. Mindehhez járulhat az emésztőnedvek elválasztásának hiányossága is.
Az állandó székrekedés tüneteit a legtöbb városi ember ismeri. Étvágytalanság, gázok felhalmozódása a belekben, felböfögés, rossz szájiz, gyomorégés. A bélbeli erjedésből felszivódott baktériummérgek fejfájást, szédülést, álmatlanságot okoznak, mindennek következtében a szervezet táplálkozása szenved: vérszegénység, lesoványodás áll be. A vastagbélben meggyült ételmaradékok izgatják a bélfalat, ugy hogy közbe-közbe hasmenés áll be. Nagyon gyakori következménye a krónikus székrekedésnek az aranyér is.
A székrekedés megelőzése elsősorban szintén a helyes táplálkozástól függ. Akik hajlamosak székrekedésre, kell, hogy táplálkozásukban a hus-táplálék rovására a gyümölcsnek, zöldségnek, salátának, befőttnek, édességeknek adjanak több helyet, azonkivül fehér kenyér helyett a több emészthetlen anyagot tartalmazó barna kenyérnek, a már emlitett Graham-kenyérnek bőven vajjal, mézzel, gyümölcsizekkel. Jóhatásu szokott lenni reggel éhgyomorra egy pohár hideg viz, esetleg tejjel. Célszerű reggelente kitartóan - székelési inger hiján is - a széküritést megkisérleni, mintegy trenirozni a belet.
A mozgás, de nemcsak a séta, hanem a torna, különösen olyan sport, amely a hasizmokat is igénybeveszi, igen jó hatású, ezt csak kisebb mértékben lehet pótolni a masszázzsal. Hashajtók használatánál nagyon óvatosnak kell lenni, mert ha egyszer-egyszer használva nem is ártalmasak, később mégis beáll a megszokás, mind nagyobb és nagyobb adagra van szükség, amely adagok már erősen izgatják a bél nyálkahártyáját. Legjobbak az enyhe növényi hashajtók, különböző teák, az ujabb időben ajánlott s ártatlan paraffin vagy az agar-agar.
A székrekedésnél ritkább betegség a hasmenés, amelynek oka szintén a hibás, főként izgató táplálékokban, valamint a romlott tápanyagok fogyasztásában keresendő. Idegbetegségek kapcsán is gyakran lép fel hasmenés, vannak ideges emberek, akik a legcsekélyebb izgalomra rögtön hasmenéssel reagálnak.
A kezelés természetesen az ok szerint nagyon különböző lehet. Legfontosabb itt is a diéta, ugy, amint azt a bélhurutról szóló szakaszban tárgyaltuk.
Még a vakbélgyulladásról kell néhány szót szólni. Tulajdonképen legtöbb esetben nem is a vakbélnek, hanem a vakbélen csüngő, vakon végződő, úgynevezett féregnyulványnak a gyulladásáról van szó, amely azután esetleg ráterjedhet a vakbélre is. A vakbélgyulladás okait pontosan még ma nem ismerjük, krónikus székrekedést, idegen testeknek a féregnyulványba való bejutását, vagy a vakbélben fejlődő rothadást tekintik leggyakrabban okozóul. A betegség rendszerint heves fájdalmakkal kezdődik, a has jobboldalán, leggyakrabban láz áll be, bár ez néha hiányzik. Megesik, hogy a tünetek pár nap alatt visszafejlődnek, máskor ellenben genyedés áll be, a geny bejuthat a hasüregbe és súlyos kimenetelű hashártyagyulladást okozhat. A kezelés természetesen csak orvos feladata lehet, legfeljebb azt kell tudni, hogy hashajtóknak a hatása rosszabbithatja a helyzetet. Leghelyesebb, ha gyanú van vakbélgyulladásra, hogyha az orvos megérkezéséig a beteget ágyba fektetjük, táplálékot nem adunk, a fájdalmak ellen pedig meleg vagy jeges borogatásokat adunk aszerint, hogy a beteg melyiket türi jobban. A továbbiakról való döntés, vajjon szükség van-e műtétre vagy sem, már orvos dolga."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)
Ezek is érdekelhetik Önt: