Anyagcserebetegségek - A köszvény
"A köszvény (v. csúz) is anyagcserebántalom, mint a cukorbetegség, de ennek az okát sem ismerjük még tökéletesen. Kétségtelen, hogy a köszvény legfőbb tüneteit a fehérje széteséséből keletkezett hugysavak lerakódása okozza, különösen az izületekben. Normális körülmények között a hugysavat a vesék teljesen kiválasztják, ha azonban a táplálékban túlságos sok hugysavképző anyag van, vagy pedig, ha a kiválasztószervek nem működnek elég alaposan, ugy a hugysav visszamarad a szervezetben és köszvényes lerakódások keletkeznek. A kérdésre azonban még nincs végérvényes felelet; lehetséges, hogy a hugysav visszatartása a szervezetben és a köszvényes lerakódások tulajdonképen csak mellékes kisérő jelenségei egy oly anyagcserezavarnak, amelynek a lényegét még nagyon kevéssé ismerjük.
A köszvényes tünetek különböző izületi és izomfájdalmakkal jelentkeznek, amelyek elsősorban éjjel a meleg ágyban szoktak nagyon hevessé lenni. Leggyakrabban a nagy lábujjakban, a hüvelykujjon lép fel először a fájdalom, de fellép más helyen, a kéz-, térd- és vállizületben is. Az izületek megduzzadnak, a beteg általános forróságot érez, láza, rázóhidege is lehet. Napközben a tünetek csökkennek, a beteg aránylag frissebben érzi magát.
Amint a baj mindinkább krónikussá válik, a rohamok alábbhagynak, az izületek ellenben megvastagodnak, köszvényes lerakódások keletkeznek. A köszvény későbbi folyamán a testnek legkülönbözőbb részei is megbetegedhetnek, különösen a gyomor s vese részéről mutatkoznak tünetek, étvágytalanság, emésztési zavarok. A bél kisebb-nagyobb huruttal reagál Gyakori a légutak hurutja. De legfontosabb a betegség későbbi folyamán beálló vesezsugorodás és ennek kapcsán szívbetegségek, szivtágulás, a vese és sziv betegségeinek rendes következményeivel, vizkórral stb.
A köszvény elkerülésére, különösen azoknál, akik arra hajlamosak (mert az átöröklésnek is van a köszvény keletkezésében bizonyos szerepe), fontos a táplálkozás megfelelő szabályozása, oly módon, hogy különösen a fehérje mennyiségét csökkentjük a táplálékban, tehát kevés hust és semmi velőt, vesét, májat, mirigyet nem fogyasztunk, kerülni kell a száraz főzeléket, a kakaót, spárgát, a teát. Mert főképen ezek azok a bizonyos „hugysavképző" tápszerek. Általában legtöbben azt a tanácsot adják, hogy a táplálék mennyiségét is csökkenteni kell arra a minimumra, amelyre még a szervezetnek okvetlenül szüksége van, amely mennyiség mellett tehát a normális testsúly nem csökken. Ezt rendszeres sulyméréssel és a táplálék mennyiségének fokozatos csökkentésével magunk megállapithatjuk. Abban, hogy köszvényesek számára mindenféle szeszes ital méreg, az orvosok egyhangúlag megegyeznek.
A hugysavas lerakodást az izületekben megkönnyiti a kellő mozgás hiánya (az izületek berozsdásodnak), tehát sport, valamint a bőrműködés élénkitése, izzasztás szintén nagyon jó hatású. Vannak foglalkozások, amelyek a köszvényt elősegítik, különösen amelyek ólommal dolgoznak. Az ólommérgezés mellett aránytalanul sokszor lehet találni köszvényt is. A két betegség összefüggéséről azonban semmit sem tudunk. Bizonyos az, hogy köszvényre hajlamosoknak nem volna szabad olyan foglalkozást folytatni, ahol ólom van, ólomfestékekkel kerülnek érintkezésbe.
Az általános egészségügyi és diététikus előírások a főszerepet játsszák a köszvény kezelésében. Bár az előírások nem oly szigorúak és nem olyan nehezen betarthatók, mint a cukorbetegségnél, mégis nagy akaraterőre van szükség, hogy a beteg a rohamok első föllépésétől kezdve következetesen betartsa az orvos rendelését. A táplálék megválasztásáról már megemlékeztünk. A roham alatt természetesen a betegnek ágyban kell maradni. A beteg izületeket meleg borogatással, vagy helyi gőz és forró lég- vagy fényfürdőkkel lehet kezelni, használ az általános izzasztás is, de az izzadásnál mindig gondoskodni kell folyadékfelvételről, mert a lerakódott hugysav csak vízben oldott állapotban távozhat a szervezetből. A roham elmultával az izületeket nem szabad sokáig nyugalomban hagyni. A betegeknek állapotukhoz képest minél intenzivebb izommunkát kell végezniök, különösen, ha még a belső szervek, mint például a szív, nincsenek megtámadva. Éppen ezért a mozgást is legalább kezdetben orvosi ellenőrzés mellett kell végezni.
A köszvény kezelésében mindinkább terjed egy meglehetősen szigorú és nagy akaraterőt kívánó kura, amelyet laikusok alkalmaztak először, de amelyet ma orvosok , különösen e célra berendezett szanatóriumokban jó sikerrel alkalmaznak. Ez a kura az úgynevezett Schrott-kura, illetve annak különféle változata. Lényegében abban áll, hogy a táplálkozás teljesen egyoldalú, a beteg kizárólag szénhidrátokat kap, azt is igen csekély mennyiségben, száraz zsemlyéket és emellett a folyadékfelvétel periodikusan szintén meg van szoritva. Az ilyen kura, amelyhez rendszerint még hidegvizes pakolások és masszázs is járul, néhány hét alatt nagyfokú lesoványodást, de evvel együtt köszvényes lerakódások felszívódását is előidézi. Ezeknek a kúráknak egyik változata a koplaló kura, amely vagy hetenkint egy-kétnapi koplalásnak, hosszú időn át való ismétléséből, vagy pedig egyfolytában egy- négy hétig tartó koplalásból áll, ami mellett a folyadékfelvétel természetesen meg van engedve.
Az ilyen kúrákhoz, mint már emiitettem, nagy elhatározás kell, és semmiképen sem szabad orvosi felügyelet nélkül végezni, mert nagyon radikális beavatkozás a szervezet életébe. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy ezek a kúrák eddig a legeredményesebbek, amit a köszvény ellen az orvostudomány felfedezett. A kura lefolyása után, ha már a szervezet a káros lerakódásoktól többé-kevésbbé megszabadult, természetesen éppen olyan következetesen kell az életmód berendezését végbevinni, mint azt a megelőzőkben elmondottuk, mert különben mihamarabb visszatér a régi állapot, amelytől ilyen nagy fáradsággal megszabadultunk."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)
A köszvény - okok, tünetek és életmód>>