Az orr betegségei - 2. rész
A nátha
"Külön pontban kell foglalkoznunk egy rendszerint ártalmatlan, de annál gyakoribb betegséggel, a náthával. A nátha rendszerint minden előzmény nélkül, hirtelen áll be, tüsszentési ingerrel, amit hamarosan, olykor azonnal az orrváladék megszaporodása követ. Az orr nyálkahártyája megduzzad, az orr a levegő számára sem lesz átjárható, a beteg szájon át lélegzik, kiszárad a torka. Különösen fekvés közben dugul el az orr, azon az oldalon, amelyen feküdni szoktunk, mert a vérbőség erősebben megduzzasztja a nyálkahártyákat. A váladék mindinkább szaporodik, később aztán kevésbé higan folyó, hanem szivósabb, sárgás vagy zöldes szinü lesz, aminek beálltával a nyálkahártya duzzadása s a váladék is csökken és a nátha meggyógyul.
A nátha keletkezésénél a fertőzés kétségtelenül játszik bizonyos szerepet. Majdnem minden családban tapasztalhatták már, hogy ha az egyik családtag hazahozza a náthát, akkor azt megkapják a többiek is. Ez nem is csoda, mert a tüsszentéssel nagyon sok nyálkacsepp és ezekkel baktérium kerül a levegőbe. A náthára való hajlamosság nagyon különböző, vannak, akik náthát kapnak, ha mezitláb lépnek a padlóra, mások ellenben valósággal immúnisak a nátha ellen. Ez kétségtelenül összefüggésben van az általános egészségi állapottal, mert az egészséges szervezet könnyen tud védekezni a betegségokozó baktériumok ellen. Elősegiti a nátha keletkezését mindaz, ami az orr nyálkahártyáját izgatja, tehát különösen a por, valószínűleg ez az oka a vasúti utazás közben szerzett nátháknak. Bizonyos anyagok gőze is okoz náthát, ilyen anyag például az ammóniák, mig más szerek belsőleg belélegezve okoznak náthát, ilyen például a jód.
A közhit mindezekkel az okokkal szemben legnagyobb szerepet a meghűlésnek tulajdonit. A meghűlésnek tulajdonképen csak közvetve lehet az előidéző okok között szerepet adni. Az orr nyálkahártyáján ugyanis a gyulladás keletkezését megkönnyíti az, ha a nyálkahártya erősen vérbő, mert ekkor a nyálkahártya több váladékot termel s ez a váladék nem olyan jó védőeszköz a baktériumok megtelepedése ellen. A test lehűlésénél a bőr edényei összehúzódnak, hogy a melegvesztesége a testnek minél kisebb legyen, a vér a belső részekbe tódul, igy megduzzad az orr nyálkahártyája is, és ez lehet az oka annak, hogy ha a meghűlésre nátha következik. A kísérletek azonban beigazolták azt is, hogy egy egészséges ember hiába teszi ki magát a legkülönbözőbb hőmérséki behatásoknak, hiába áll izzadt testtel cugba, semmiképpen sem sikerül náthát kapnia. Valószínű is, hogy a nagytakarításoknál szerzett nátha oka nem a cug, hanem a felvert por, ami az orr nyálkahártyáját erősen izgatja.
A nátha különös formája a szénaláz, amelyet arra hajlamos embereknél tavasszal a virágzó füvek himpora vált ki. Sok embernél ez a szénaláz, mint igen heves nátha jelentkezik, csakhogy néha láz is társul hozzá, máskor heves fejfájás, asztmás rohamok és mindez eltart addig, ameddig a mezők el nem virágoztak. Ennek a gyógyítása eddig még úgyszólván egyáltalában nem sikerült, a szénalázra hajlamosak kénytelenek a tavasznak bizonyos heteit olyan helyeken tölteni, ahol hiányzanak a mi mezőségünk füvei, tehát magas hegyek között, vagy olyan helyen, ahol a virágzás más időben áll be.
A közönséges nátha megelőzésénél még figyelmet kell forditani arra, vajjon nincs-e valamelyik orrjárat az orrválasztó falának elgörbülése, vagy más ok folytán többé-kevésbé eldugulva, mert ez is kedvező alkalmat teremt a nátha keletkezésének.
Legfontosabb természetesen az edzés, a hideg levegőhöz való szoktatás, hogy a bőr a hőmérsékletváltozásra helyesen tudjon reagálni, amit légfürdőkkel, vagy a hideg viz különböző alkalmazásával lehet elérni. Fontos az is, hogy ne hordjunk kelleténél melegebb - főkép sok melegalsó - ruhát. Ne tartózkodjunk poros levegőben és bizonyára sok náthát lehetne elkerülni, ha takarításhoz a porfelverő seprők helyett általában a porszívó gépeket használnák.
Ami a nátha kezelését illeti, óvakodni kell a különböző és gyakran ajánlott orrfürdőktől, amik abból állanak, hogy folyadékot kell felszívni az orrba. Az ilyen kezelés csak a nyálkahártyát izgatja és a náthának hátra, a garatba való terjedését segiti elő. A nátha kezdeti szakában jó hatású szokott lenni egy erős izzasztó kura, mig a tünetek enyhítésében jó szolgálatot tesz a menthol, amelyet kenőcs formájában, vagy más porral keverve szokták az orrba felszippantani, továbbá a nyálkahártya duzzadását csökkenti és evvel a tüneteket enyhíti a formán, amelyet formanvatta formájában szoktak alkalmazni. Ugyancsak jó hatású az aetherikus olajok belélegzése, inhalációs készülékekkel, vagy forró viz gőzével, vagy az eset szerint különböző gyógyszerek, amelyeket finom por alakjában lehet az orrba befújni.
Amilyen ártalmatlan betegség egy-egy nátha, olyan kellemetlen következményekkel járhat, ha krónikussá válik, ha a gyulladás átterjed az orr melléküregeire, ahol nehezen gyógyítható krónikus genyedéseket okozhat. Azért célszerű, különösen náthára hajlamos gyermekeket már gyermekkoruktól kezdve megedzeni, lég- és napfürdőkkel, hidegvizkurákkal, mert a nátha sem kivétel az alól az általános orvosi szabály alól, hogy könnyebb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)
Néhány, a témához kapcsolódó cikk a WEBBetegen:
Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha>>
Mi okozza az allergiás náthát?>>
Allergiás eredetű nátha, kötőhártya-gyulladás>>