A fül betegségei - 2. rész
"A fül leggyakoribb betegsége a középfülgyulladás és genyedés. Amint már emlitettük, a leggyakrabban orr- és gégelobbal, vagy mandulagyulladással függ össze, és felléphet influenza, vörheny, diftéria, tifusz stb. kapcsán is. Az egyszerű hurutnál fájdalmak nincsenek, csak tompa érzés a fülben, esetleg fülzúgás, és a beteg a hangot ugy hallja, mintha távolból jönne. Az ilyen hurut gyakran néhány nap alatt gyógyul.
Gyakran azonban gyulladássá fejlődik, heves fájdalom lép fel, erős lüktetés és fülzúgás, fejfájással, és a hallás gyors romlásával. Gyakran magas láz is mutatkozik. A fájdalmak nagyon hevesek lehetnek. Kevés betegség van, amely ilyen tűrhetetlen, gyakran távoleső helyekre kisugárzó fájdalmakat okoz. Ez a fájdalmas periódus napokig tart. A gyulladás még ebben a szakaszában is gyógyulhat. - Az esetek többségében azonban a dobhártya átfuródása következik be, a beteg erős pattanást érez a fülében, megkezdődik a geny kifolyása a fülből, és evvel a szubjektiv tünetek javulása. A genyedés a következő egy-két hét alatt lassan csökken és a dobhártyát egy heg ismét elzárja. A normálisan lefolyó esetekben három-négy hét alatt a fül ismét egészséges.
Ha a dobhártya nem lyukadt keresztül, ugy az orvos operatív uton megnyitja a dobhártyát, mert minél előbb biztosítja a geny lefolyását, annál gyorsabban fejlődnek vissza a tünetek, és annál inkább lehet a hallást megmenteni.
A krónikus középfülgyulladás gyakran a gyermekkorban jelentkezik, tünetei gyakran annyira sekélyek, hogy alig keltenek figyelmet. A váladék a fülből hol több, hol kevesebb, gyakran nagyon kellemetlen szagú. Rendszerint fejfájással és az egész szervezet leromlásával jár. Gyakran valamely alkalmi ok, pl. nátha következtében hirtelen súlyossá válik az állapot, heves fejfájás, láz, hányás lép fel, amely azután kényszeríti a beteget, hogy minél gyorsabban orvosi segélyt vegyen igénybe.
Legfontosabb teendő, hogy nem szabad a dolgot ennyire jutni engedni, hanem idejekorán megkezdett kezeléssel, gyakran még minden műtéti beavatkozás nélkül is, meg lehet gyógyítani ezeket a krónikus hurutokat. Aki egy ilyen középfülgyulladásból gyógyult, teljesen egészséges ember, de mégis vigyáznia kell, hogy ne jusson viz a fülbe, mert a középfülgyulladás könnyen recidivál. Ilyen esetekben célszerű fürdésnél a fület nem zsírtalanított vattával jól bedugni, biztonság kedvéért lehet a vattát olajba vagy vazelinba mártani, vagy pedig gummifülvédőket alkalmazni. Ezen kivül náthánál minél kevesebbet szabad az orrot fújni, nehogy a gyulladás a fülbe jusson.
A krónikus középfülgyulladás lefolyhat minden genyedés nélkül is. Ilyen krónikus hurutok visszamaradhatnak a genyes középfülgyulladások elhanyagolása következtében is. Akik gyakran szenvednek az orr- és garatüreggyulladásban, gyakran szereznek középfülgyulladást is. A tünetek oly csekélyek, hogy legtöbben nem is vesznek ezekről tudomást. Egy kis fülzúgás, a hallás csekély rosszabbodása az összes tünetek. Ha azonban ez az állapot sokáig fennáll, a következmények mind súlyosabbak lesznek, esetleg valamely akut általános genyedés kapcsán hirtelen heves tünetek jelentkeznek. A betegség későbbi folyamán összenövések keletkeznek a halló-csontocskák és a dobüreg falai között, ilyen állapotban már nagyon keveset lehet segiteni. A betegség korai stádiumában ellenben szakorvosi kezelés, masszázzsal, befecskendezésekkel, levegő befujással stb. igen jó eredményeket ad.
A későbbi életkorban fellép néha az úgynevezett sklerosis a fülben, leggyakrabban mindkét fülön. A hallás, fájdalmas tünetek nélkül, mind jobban és jobban romlik, állandó fülzúgás kinozza a beteget. Evvel szemben az orvostudomány csaknem egészen tehetetlen. A betegség okáról legfeljebb csak annyit tudunk, hogy gyakran szerepel az átöröklés a sklerosis keletkezésénél.
A középfülgyulladás kezelésénél nagy súlyt kell helyezni a tisztaságra. Ha az orvos rendeletére fülfecskendezéseket kell végezni, először a fülkagylót kell langyos vizzel megtisztitani, azután a fület langyos vizzel, vagy gyönge langyos kamillateával, vagy az orvos által rendelt gyógyszerrel kifecskendezni. Kifecskendésnél a fejet oldalra hajlitjuk, a fülkagyló felfelé és kifelé húzzuk, a fecskendő végét a hallójárat hátsó falára illesztjük és lassan, egyenletes nyomással fecskendezzük ki a folyadékot. Azután a füljáratot vattával óvatosan kiszárítjuk, és a fület tiszta vattával bedugjuk.
A fül belső részeinek, a labirintusnak és a hallóidegnek a megbetegedései szintén csatlakozhatnak általános megbetegedésekhez, vese-bajokhoz, szifiliszhez, köszvényhez stb. Az okok között szerepelhetnek sérülések, erős rázkódás, robbanás stb. Tüzéreknél elég gyakran fordul elő süketség, vagy nagyothallás.
A tünetek rendszerint fájdalom nélkül fellépnek nagyothallás, fülzugással és gyakran sérüléssel. Ezeknek a kezelése csak a szakorvos feladata lehet."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Józsa Jenő v.kórházi főorvos)