A szem betegségei - 2. rész
"A szemek egyéb látáshibái között elég gyakori az úgynevezett asztigmatizmus, amikor a szaruhártya vagy a lencse domborusága nem egyenletes, és a szem például vagy a függőleges, vagy a vízszintes vonalakat látja élesen, de a kettőt egyszerre nem. Ezen a hibán hengeresen köszörült üvegekkel lehet segíteni.
A szinvakság szintén elég gyakran előforduló anomália, ami alatt azt értjük, hogy az illető bizonyos színeket nem tud megkülönböztetni. Teljes szinvakságnál a szem az összes színeket csak a szürke különböző árnyalatainak látja, de nem tudja megkülönböztetni egymástól, a vöröset vagy a zöldet sem. A szinvakság kisebb foka iránt csak bizonyos színeket, leggyakrabban például a rózsaszint és világoskéket nem tudják egymástól megkülönböztetni. A szinvakság férfiaknál sokkal gyakoribb, mint nőknél. Egy német statisztika szerint ezer férfi közül harmincnál, ezer nő közül pedig csak háromnál fordul elő. A szinvakságon segíteni nem lehet, fontossága csak annyiból van, hogy bizonyos foglalkozásoknál lényeges fontosságú a szinek megkülönböztetése. Például a vasúti jelzőlámpák felismerése. Ezért szokták a vasúti személyzetet felvételük előtt gondos szemvizsgálatnak alávetni.
A szemek higiénéjére vonatkozólag első sorban az általános egészségi és erőbeli állapotra kell súlyt helyezni, sok mindenféle szembetegség és szemgyengeség származik abból, hogy a szervezet általában nem egészséges. Az egészséges szemek egészségesen tartására fontos a szemek tisztántartása, különösen, aki porban és piszokban dolgozik, annak célszerű a szemét gyakran langyos vizzel kimosni.
A világitás. Nyugtalan, erősségében változó, vagy túlságosan erős fény izgatja a szemeket. Aki nagyon erős fényforrások közelében kénytelen dolgozni, tehát például üveghutákban, vagy a filmfelvételek sok ezer gyertya-fényű lámpái mellett, az védje a szemét sötét szemüveggel. Erős napfény, különösen a fehér hómezőről visszavert napfény, ha erősen éri a szemet, például Gletser-turáknál, a szem rövid időre meg is vakulhat. Ilyen alkalmakkor is védeni kell a szemet a tulerős fény ellen.
A napfénynek azonban nem mindenféle szinü sugara ártalmas egyformán. Tudjuk, hogy a napfényt prizmával fel lehet bontani egyes színekre, ez a színkép, amely a vöröstől a narancssárga, zöld és kék szinen át terjed az ibolyaszinig. Legjobban izgatják a szemet éppen az ibolyaszínű, sőt még az ibolyán tul eső láthatatlan sugarak is, az úgynevezett ibolyántúli sugarak, de izgató hatásúak a vörösön inneni hősugarak is. A szem védelméül tehát elsősorban ezeket kell kirekeszteni, ezért ujabban a szürke védőüvegek helyett, amelyek a fényerősséget általában csökkentik, inkább olyanokat használnak, amelyek színes, zöldes, sárga vagy kékes üvegekből készülnek, olyan üvegekből, amelyek főként a legártalmasabb sugarakat tartják vissza.
A dolgozólámpa világossága legyen elég erős, gyönge világitásnál közelebb kell hozni a nyomtatást a szemhez, hogy elolvashassuk és ez a szemet erőlteti. Legcélszerűbb, ha a dolgozólámpán homályos vagy tejüveg van. Szürkületben vagy általában rossz világítás mellett nem szabad irni, olvasni, hímezni stb.
Mihelyt munkaközben a szemben bármiféle kellemetlenséget vagy fájdalmat érzünk, vagy a szem könnyen kifárad, könnyezik stb. első dolog legyen orvost felkeresni, aki a legtöbb esetben egy jó szemüveggel könnyen fog segíteni a bajon.
A szem betegségei közül meg kell említeni a közismert árpát, ami nem egyéb, mint a szemhéj szélén fekvő mirigy elgenyesedése. A szemhéj széle gyulladt, megduzzad, majd egy ponton kissé sárgás szint vesz fel, ahol is a geny hamarosan áttör, mire a gyulladás visszafejlődik. Az árpa lefolyását meleg borogatásokkal lehet gyorsítani. Hasonló ehhez az úgynevezett jégárpa, amelyik azonban hosszabb lefolyású betegség, és ennek a székhelye nem a mirigyben, hanem a szemhéj porcos részében van. A duzzadás lassan fejlődik, sokszor egész borsónagyságuvá. Meleg kezelésnél genyesedésbe megy át, legtöbb esetben azonban operatív uton kell a csomót eltávolítani.
A kötőhártyagyulladás, a szem fehérjének a gyulladása, rendszerint egy égető érzéssel jelentkezik, a szem megnagyobbodik, a betegnek az az érzése, mintha homok volna a szemében. Reggelre a szem a váladék menynyiségének szaporodása és beszáradása következtében beragad. Ez a betegség ragályos és ezért a beteg használjon külön zsebkendőt, külön törülközőt stb. Oka lehet por és füst, amik a szemet izgatják. Porral együtt baktériumok is juthatnak a szembe, bár a fertőzést rendszerint inkább piszkos zsebkendő, vagy mosdótál stb. közvetíti.
Kötőhártyalob rendszerint 8-10 nap alatt gyógyul, kezelésül legcélszerűbb a szemre langyos borogatás, valamint a szem kimosása langyos vizzel és esetleg az orvos által rendelt szemcseppek.
Ugyanilyen kötőhártyagyulladás társul gyakran a szénalázhoz, valamint fellép túlságosan erős fényforrásokba való nézés után is."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Vidéky Richárd kórházi főorv.)
Színtévesztés és színvakság - A színlátás zavarai>>
Kötőhártyagyulladás (conjunctivitis)>>
Mikor gondoljon kötőhártyagyulladásra gyermekénél?>>
További információkért keresse fel A szem betegségei aloldalunkat!