A szem betegségei - 3. rész
"A szem kötőhártyájának legveszedelmesebb megbetegedése a genyes, kankós lob. Előfordul ugy felnőtteknél, mint csecsemőknél, hogy a kankót okozó baktériumok gondatlanság folytán bejutnak a szembe és ott súlyos gyulladást idéznek elő.
Újszülöttek szemei szülés közben fertőződhetnek, ha az anya kankóban szenved. A tünetek az újszülött szemén a második-harmadik napon jelentkeznek, a szemhéjak duzzadtak, a szemből nagymennyiségű geny ürül. A veszedelem abban áll, hogy a genyedés gyorsan átterjed a szaruhártyára, azt átfúrja és elpusztítja a szem belsejét is, aminek követkézmenye a teljes megvakulás. A vakság oka nálunk körülbelül az esetek egynegyed részében a csecsemők kankós szemgyulladása.
Ez ellen a veszedelem ellen egyrészt azzal küzdhetünk, hogy az anya esetleges kankós fertőzését gondos kezelés alá vesszük a terhesség alatt, de teljes biztonságot nyújt a Credé által 1882-ben ajánlott eljárás, hogy az újszülött szemébe egy csepp kétszázalékos pokolkő-oldatot kell mindjárt az első fürdetés után cseppenteni. Ennek az egyetlen csepp oldatnak a becseppentése semmi káros hatással sincsen a szemre (ujabb vizsgálatok szerint már egyszázalékos oldat is elegendő) és teljes védelmet nyújt a fertőzés ellen. A becseppentést a bábának kötelessége elvégezni.
Ha az újszülött szemén mégis genyedés lépne fel, azonnal szemorvoshoz kell fordulni, ez esetben igazán csak órákon múlik, hogy a szem látóképességet meg lehet menteni. Mig az orvos jön, a szemből gyakran ki kell mosni a genyet és 2-3 percenkint változtatott hidegvizes borogatást adni.
Felnőtt is megkaphatja a kankós szemgyulladást, újszülöttől, vagy ha a kankós húgycső genyjéből jut a szembe. Szerencsére ez a fertőzés ritkán fordul elő, mert az orvosok a kankós betegeket nagyon alaposan figyelmeztetik a veszedelemre. Ha mégis előfordul, leggyakrabban a szem teljes pusztulásával végződik. Legfontosabb teendő a szakorvosi kezelésen kivül a gennyet a másik szemtől távoltartani.
Védekezésül legfontosabb a tisztaság, kankós ember nagyon gondosan tartsa tisztán a kezét és ne nyúljon a szeméhez.
Az egyiptomi szembetegség (trachoma) fertőző betegség, amelyet állítólag Napóleon katonái hoztak Egyiptomból és innen kapta a nevét. Az egyiptomi szembetegség úgyszólván kizárólag a szegényebb néposztályban fordul elő, elhanyagolt, piszkos egyéneknél. A tisztaság biztos védelem ellene.
A betegség mindig krónikusan folyik le, a szemhéj belső felületén a nyálkahártyán kisebb-nagyobb gömbök keletkeznek, súlyos esetekben genyedés, fénykerülés áll be. A betegség további folyamán gyakran vezet teljes megvakuláshoz.
Az egyéni védekezés a tisztaság szabályainak betartásából áll, különösen olyan helyeken, ahol sokan vannak állandóan együtt, mint kaszárnyákban, iskolákban és gyárakban. Ha a betegség valahol fellép és a beteget nem lehet izolálni, akkor nagy gondot kell arra fordítani, hogy a beteg fehérneműjével, ágyneműjével, mosdóeszközeivel stb. más ne kerüljön érintkezésbe, mindenki, aki a beteg környezetében van, a legnagyobb gondot fordítson kezeinek a tisztaságára, valamint a lakás azon részeinek tisztítására, amelyet a beteggel, illetve a beteg szem váladékával érintkezésbe kerülhetnek. A betegség kezelése az orvos dolga, legfeljebb a szem kimosását vagy orvosságok becseppentését lehet odahaza végezni. A kezelés gyakran évekig is eltart.
A szem kötőhártyájának legveszedelmesebb betegsége a gennyes lob, az újszülöttek szemlenorrhoejáa. Erről, valamint a védekezésről a csecsemőápolásról szóló fejezetben van szó.
Skrofulotíkus alapon is keletkeznek kötőhártyalobok a szemen, gyermekeknél a fejlődés korában a leggyakoribb szembetegségek egyike. Nem veszélyes, gyakran magától is meggyógyul. Tünetei: a szem megvörösödik, kerüli a fényt, könnyezik, a szempillákon ekcéma lép fel. Kezelésben legfontosabbak az általános egészségügyi momentumok és pedig a táplálkozást kell szabályozni olyan módon, hogy a lisztes anyagok, burgonya, valamint a cukor és a zsir mennyiségét kell jelentékenyen csökkenteni. Általában nem szabad az ilyen gyermekeket tultáplálni. Fontos az egészséges, tágas, lakás, levegő, fürdők és mindaz, ami a testi egészség javítására alkalmas.
A szem szaruhártyájának, tehát a szem átlátszó ablaküvegének megbetegedései, azért nagyon veszedelmesek, mert ennek minden megzavarodása nagymértékben rontja a látóképességet. A skrofulotikus kötőhártyalob átterjedhet a szaruhártyára is, gyulladást, fekélyeket hozhat létre és gyógyulás után is fehéres átláthatatlan hegek maradnak, amelyek legjobb esetben is rontják, de gyakran egészen megszüntetik a látóképességet. Szaruhártya megbetegedéseit idézhetik elő a szembejutott idegen testek, sérülések is, valamint felléphetnek fertőző betegségek, vörheny, himlő, tifusz stb. után is.
A szaruhártya gyulladásának kezelésére nem térhetünk ki, ez a szemorvos dolga és a beteg érdekében arra kell törekedni, hogy minden késedelem nélkül orvosi kezelésbe kerüljön. Legfeljebb azt lehet megemliteni, hogy célszerű addig, amig a beteg orvoshoz kerül, a szembe 3%-os bórsavoldatot csepegtetni. A becseppentés és általában mindenféle orvosságnak a szembe cseppentése legcélszerűbb a gyógyszertárban kapható szemcseppentővel végezni. Ez a kis eszköz egy hegyesre kihúzott üvegcső, az egyik végén gummisapkával. A gummisapkát összenyomva, az üvegcső végét az orvosságba mártjuk s ha most a gummisapkát elengedjük, a folyadék felszívódik az üvegcsőbe, és a gummisapka lassú összenyomására cseppenkint ürül ki a cső szük végén. Az orvosságot mindig a kissé szétválasztott szemhéjjak közé a szemgolyóra, vagy legalább is a szemhéjjrésbe kell cseppenteni, vigyázva, hogy a szemcseppentővel ne érintsük meg a szemet, nehogy esetleg megfertőzzük az üvegcsövecskét.
A szivárványhártya (iris) megbetegedései. Ezek rendszerint a szaruhártya betegségeihez csatlakoznak, nagyon heves nyilaló fájdalmakkal járnak, amelyek a homlokba és egészen a tarkóba sugározhatnak ki. A betegség folyamata alatt a szivárványhártya összenő a szemlencse tokjával vagy a szaruhártyával. A szivárványhártya gyulladása esetén az összenövések megakadályozására a szembe atropinoldatot cseppentenek, mert az atropin kitágítja a pupillát. Az atropin azonban igen veszedelmes méreg, a legnagyobb óvatossággal kell tehát eljárni, hogy más gyógyszerekkel össze ne tévesszék."
(Az egészség enciklopédiája – Dr. Vidéky Richárd kórházi főorv.)