A nemibetegségek
"A nemibetegségek elleni küzdelem legnagyobb akadálya az az álszemérem, amely e fontos kérdés nyilvános tárgyalását nagyon megnehezíti, holott ha látjuk, milyen szörnyű pusztitást, mennyi kínt és szerencsétlenséget okoznak a nemibetegségek, ha befészkelik magukat a családba, akkor bátran félre kell tenni minden álszemérmet, mert az eredményes küzdelem alapföltétele a minél nagyobb nyíltság, a nemibajok veszedelmeinek, az ellenük való védekezésnek minél szélesebb körben való ismertetése.
Nem akarok szomorú és megdöbbentő statisztikai adatokat felsorolni annak megvilágítására, hogy milyen veszedelemmel fenyegetik e betegségek nemcsak az egyént, hanem a családot, a házasság boldogságát, sőt a jövő nemzedéket és ezen a réven a társadalmat és az államot is, mert a statisztikai adatok csak rideg számok, amelyek nem adhatnak fogalmat arról, mennyi nyomorúság, kétségbeesés és pusztulás rejtőzik a számoszlopok egyes adatai mögött. Ezt csak az orvos érzi át, aki az adatokat gyűjti, de egyes tragédiákat láthat mindenki, aki nyitott szemmel figyeli az élet sötét oldalait is. Csak éppen, hogy a szifiliszes fertőzés elterjedtségéről némi fogalmunk legyen, megemlitem, hogy Weil Brüsszel lakosságának 20%-át tartja szifiliszesnek, Blaschkó szerint Berlin összlakosságának 10%-a fertőzött, Vermes Paris lakosságának 25%-át tartja betegnek, Lessueuer szerint a nagyvárosok 25 évnél idősebb lakosainak 15%-a szifilisszel fertőzött. Azt hiszem, teljesen igaza van Blaschkó-nak, mikor a nagyvárosok lakosainak satnyaságát, degenerált voltát sok tekintetben a szifilisz okozta rombolásnak tudja be. Ezek a nagy számok máris megindokolják, hogy miért kell külön, bőven foglalkozni a nemibetegségekkel.
Nemibajok név alatt általában három betegséget szoktak összefoglalni, amelyek ugy súlyosságukra, mint lefolyásukra és következményeikre nézve egymástól nagyon különböznek, csak abban egyeznek meg, hogy mind a három fertőző betegség és mind a három legtöbbnyire nemi érintkezés utján terjed. A fertőzés közös útja tehát az, ami indokolttá teszi e három betegség együttes tárgyalását, mert a nemiélettel összefüggő dolgokat az álszemérem a titok fátyola alá borítja, a nemibetegségben szenvedő titkolja baját, nem kezelteti, vagy nem vigyáz magára ugy, ahogy kellene, nehogy valaki is megtudja betegségének természetét. Pedig a korai és alapos kezelés éppen ezeknél a betegségeknél a siker főtényezője.
E három betegség a lágyfekély (sanker), kankó (tripper) és szifilisz (bujakór). E három betegség közül az első a lágyfekély, kisebb jelentőségü, mert hisz rendszerint könnyen gyógyítható, gyógyult volta könnyen megállapítható. Csak ritkán látjuk azt, hogy gonosszá lesz, gyógyszereinknek ellenáll és nagyobb terjedelmű pusztítást okoz. Igen fájdalmas volta miatt a betegeket előbb-utóbb orvoshoz készteti. Ha erősen fertőző képessége folytán házastársaknál is előfordul, vajmi ritkán cipeltetik a házasság előtt szerzett betegség a házasságba és rendszerint a házasság alatt szerzett betegséggel történik a fertőzés. A betegség következményekkel nem jár, az utódok a szülők e betegségét nem sinylik meg és inkább az által bir nagyobb fontossággal, hogy gyakran együtt látjuk fellépni a szifilisz első megnyilvánulásával, ugy hogy annak a kis jelentőségű, ártatlan lágyfekély képét adja, megtévesztvén ezzel a beteget, ki baját semmibe sem veszi, de sokszor a csak kissé is felületesebben vizsgáló orvost is félrevezetheti."
(Az egészség enciklopédiája – Dr Géber János egy. ny. rk. tanár)