A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 2. rész

   "... A napokban jelenik meg német nyelven egy munkám: „Hipnózis és szuggesztió a bibliától napjainkig, különös tekintettel gyógyhatásúkra a szervi megbetegedéseknél" cim alatt, melyhez Ch. Baudouin genfi egyetemi tanár irt előszót. Ebben az előszóban emliti, hogy a mai általános orvosi nézet abban merül ki, hogy „a szuggesztió az ideges megbetegedések gyógyítására alkalmas eljárás". Ez a meghatározás Baudouin szerint részben sokat, részben keveset mond. Sokat, mivel gyakran még a „csupán ideges" alapú meg­betegedések gyógyítására sem elegendő egymagában, részben keveset mond, pedig azért, mivel igen gyakran messze túlterjed a szuggesztió jelentősége az „ideges megbetegedések" korlátain. Máris hozzátehetjük: a szuggesztió jelentősége messze túlterjed magán az ideggyógyászaton, sőt magán az or­vostudomány, gyakorlati szerepkörén is, mert a szuggesztió szerepe és jelen­tősége végig kisér minden élő lényt születésétől haláláig! Mert hogyan is állunk avval a „médiumitás" kérdésével? hogyan állunk a fenti fogalmak­kal? és hogyan állunk az eddigi definiciókkal és nézetekkel? hogyan állunk az egymásközötti vonatkozásokkal a gyakorlati élet szempontjából?

   Megkíséreljük a majdnem lehetetlent: pár kis oldalon összefoglalni azt, amiről könyvtárat kellene összeírni. Elsősorban is amennyiben valóban a gyakorlati élet szempontjából: a tapasztalásból merítjük a tartalmat a fenti fogalmak mögé, ugy valamennyi fogalmat a hozzájuk fűzött következteté­sekkel egyetemben alapjában megváltoztatnunk ill. általánosítanunk kell, olyannyira, hogy végül csupán a gyakorlati megértés érdekében tartjuk meg a népszerű régi elnevezéseket, melyek, ha eredeti tartalmuk el is tolódott, mégis jobban felelnek meg céljainknak éppen népszerűségük folytán, mint mesterséges uj műszavak.

   A hisztéria, valamint a neuraszténia szerintem általában ép ugy nem tekintendő betegségnek, mint az, hogy valakit külső szervezeti berendezé­seiben nő, ill. férfi jelleggel áldott meg a Sors. Mi a hisztériát a női lélek alaptípusának tekintjük (természettudományos értelemben lélek alatt értve az agyidegrendszer-alkat működésének megnyilvánulását; neuraszténia alatt viszont értjük a lelki-alkat (mondjuk karakter) férfi alaptípusát.

   A normális állapot minden emberben ugyanis az az anatómiailag és fejlődéstanilag is kétségtelen tény, hogy a külső nemi szerveket illetően sem létezik „abszolút nő", épugy mint nem létezik „abszolút férfi" sem, miután a fejlődő emberi embrió a fejlődés 4-ik hónapjáig kétnemű, s csak ekkor kez­dődik a szétválás folyamata, amely azáltal, hogy az egyik nem külső nemi szervei valamint ivarmirigyei (heréi, ill. a petefészek) a fejlődés vala­melyik fokán megállónak, mig a túlsúlyra jutó másik nem jellegzetes külső szervei tovább fejlődnek, a szószerint vett nemiség tekintetében is - a két nem állandó kevertségének milliószoros változatait produkálja az életben. Természetes, hogy eme szabály ellenében a különböző szervek különböző aránytalan fejlettsége és keveredése beteges, szabályellenes állapotokat (homosexualitás, frigidás, perverzitások stb.) produkálhat és produkál is sokkal többet az életben, mint azt a közfelfogás indokolatlan prüdériája és tájéko­zatlansága folytán elképzeli. Mi a hisztériát a női lélek alapsajátságának, a neuraszténiát a férfi lelki-konstitució alaptípusának tekintjük, amelyek­nek bizonyos kevert állapota, mint a többi nemi jellegzetességek kevertsége alkotja normális körülmények között minden ép és egészséges ember lelki harmóniáját. Miként a nemi jelleg többi (külső) járulékai és készségei a fej­lődés és visszafejlődés, betegségek, külső és belső behatások, tehát töméntelen élet-feltétel összejátszásának függvénye, ugyanez áll a neurasz­ténia és hisztéria kevertségi állapotára vonatkozóan is. Ezek diszhar­móniája csak bizonyos szélsőséges esetekben fokozódik beteges állapottá, ill. betegséggé. Alábbiakban egészen szűkre szabva vázolni igyekszünk az alapsajátosságaikat, s már ennyiből is nyilvánvalóvá fog válni, hogy fenti meghatározásuknak mérhetetlenek a gyakorlati értékei. Mert amennyire nagy az évezredes káosz a fenti négy fogalom lényegét illetően napjainkban is, épp olyannyira mindenki előtt érthetővé fog válni, hogy e négy fogalom végleges tisztázása kizáróan ily alapon és kizáróan egymással való szoros vonatkozásukban lesz keresztülvihető.

   Ennyi előrebocsájtása után rátérünk a négy fogalom tárgyalására, meg­jegyezvén, hogy miután nem lehet az a célunk, hogy jelen sorokban meg­adjuk e fogalmak teljes pszihológiáját, minden tekintetben igyekszünk el­kerülni az orvosi és a filozófiai vonatkozásokat s minden erőnkből igyek­szünk a rendkívül szük keretek között összefoglalni a legfontosabbakat, amelyek e négy fogalom külön-külön és együttes megértéséhez a gyakorlat szempontjából múlhatatlanul szükséges. ..."

(Az egészség enciklopédiája – Dr. Völgyesi Ferenc főorvos)