A fizikai gyógyitás tényezői

   "A fizikai gyógyeljárások gyűjtőneve alatt ama gyógytényezőknek alkal­mazási módját értjük, amely gyógy tényezők nem szervezetünk valamely részével való vegyi összeköttetés utján hatnak, hanem kézzel fogható, vagy érzékelhető eszközök utján fejtik ki hatásukat s általában a fizika világá­ban ismert tényezőknek túlnyomórészt külső alkalmazásával vitetnek vég­hez. A fizikai gyógyeljárások tényezői tehát: a levegő, a viz, illetve gázok és folyadékok; a hő, vagyis a hideg, a meleg; a fény, illetve az érzékelhető szineken inneni és tuli éther-rezgések; fizikai dolgok, tárgyak, eszközök, továbbá kombinált gépezetek s ezek segítségével előidézett, vagy ezektől független mozgásoknak és mozgatásoknak különböző módja és mérve; az elektromos áramok különböző fajai.

   A tágabban vett fizikai gyógyeljárások sorába ama gyógyitótermészetü műveleteket is sorolhatjuk, amelyek a tápcsatorna, a nemirészek külső terü­leteinek, valamint az érzékszervek egészségápolásának céljaira szolgálnak mindazonáltal szorosan véve nem a fizikai gyógyeljárások körében tárgyal­tatnak. Ilyenek: a fül, a száj, az orr, a külső nemirészek és a végbél öblitései, magas beöntések; a látás és hallás gyógytanának körébe tartozó fizikai eszközök és tényezők alkalmazása.

   Általában a fizikai gyógy tényezők felismerése ősidők óta inkább tapasz­talati, mint kombinativ uton történt. Amint a kombinativ, a következtető szellemi művelet a gyógytényezők igénybevételénél komolyabb szerephez jutott, egyúttal a babonáknak és tévedéseknek egész áradata is betört a pri­mitív ember gyógyitó rendszerébe.

   A művelt világ és a tudományos világ együttes feladata, hogy amikor gyógytényezőket alkalmaz, ezt az alkalmazást tudományos ellenőrzés és kritika felhasználása mellett tegye. Arra kell törekednünk, hogy mindenki egyaránt azt a meggyőződést merítse írásunkból, hogy abban a babonától és költészettől, fantáziától ment, gyarkorlatian alkalmazható igazi tudomány, a vitán felül álló ismeret foglaltatik.

A fizikai tényezők általános hatásai

   Nem lehet célszerűtlen, hogyha a fizikai gyógyitás tényezőivel és módjaival való részletes foglalkozás előtt a fizikai dolgoknak a szervezetre való élettani hatásaival általában foglalkozunk.

   A levegő. Természetesen nem foglalkozunk azzal a problémával, hogy csakis levegőben élhetünk, viszont más légnemű anyagok, gőzök, gázok szervezetünkre pusztitólag hatnak. Igen természetes, hogy nem kell ebből kifolyólag megállapítanunk, hogy légüres térben nem élhetünk, sem azt, hogy szénsavban vagy kénhidrogénben époly kevéssé élhetünk, ellenben nagyon fontos tudni, hogy eme gázokkal kevert levegő a benne foglalt gázok mennyisége és mérgezési foka szerint többé vagy kevésbé ártalmas. Nagyon jó tudnunk, hogy a levegő sűrűsége s az általa sejtjeinkre, idegrendszerünkre, mellkasunkra és tüdőnkre gyakorolt nyomás ránk nézve nem közömbös. Nagyon hasznos dolog tudni, hogy a tenger szinén a légnyomás nagyobb, mint a magasban, tehát a tengeri levegő és a magaslati levegő nem mozgó állapotban is más és más hatást gyakorol szervezetünkre.

   Lényeges tudnunk, hogy a levegő páratartalma, vízgőzzel való telítettségi foka ugyancsak más és más élettani hatásokat vált ki. De jelentőségteljes befolyással bír testi és kedélyállapotunkra az is, ha ugyanazon magaslati helyen a páratartalom által megváltozott sulyu levegő hat reánk. Innen az időváltozások rendkívüli hatása az emberi szervezetre, de különösen a kedélyvilágra. ..."

(Az egészség enciklopédiája - Dr. Melha Armand főorvos)