A fizikai gyógyitás tényezői - 13. rész

   "A ledörzsölés. A vízkezelések legegyszerűbb alkalmazási módja a nedves ledörzsölés. A nedves ledörzsölés a masszázsnak olyan formája, amelynél a viznek hőhatására is számítunk.

   A ledörzsölés célja általában egyrészről az anyagcsere fokozása, másrészről az erőállapotnak megjavítása. Harmadik célunk az edzés.

   A nedves ledörzsölések nyújtják azt az előnyt, amit a masszázs nyújt, fokozzák a kapillárisok és izmok, erek táguló- és összehúzódó képességét, az izmok tónusát és a szöveteket a hideggel és meleggel szemben ellenállóbbakká teszi.

   A vízkezelésnek legenyhébb módja már a beteg ágyánál alkalmazható, sőt szükséghez képest alkalmazandó is, csak arra kell ügyelnünk, hogy legyengült betegeknél, akiknek hőalkalmazkodó képessége és szövettónusi, izomtónusa nagyon renyhe, már aránylag enyhe alkalmazásnál is, általa bajt ne idézzünk elő.

   A beteg, akár betegágyban fekszik, akár intézetünkben keres fel, 20 foknál magasabb, de legalább 20 fokos szobahőmérséklet mellett két-két lepedővel borított takaró között pihen. Ha betegágynál reggel alkalmaztatik a gyógyeljárás, akkor a beteg ágya a reggeli procedúrára már este előkészitettetikk. A beteg nyughelyéhez eleinte körülbelül 40 C. fokú melegvizes edénnyel, illetve edényekkel közelitünk, s a melegvizes edénybe egy méter, másfél méter kvadrát frottirtörülközőt, tehát párolgásra alkalmas bolyhos szövetanyagot itatunk. A vizből kivett és jól kicsavart meleg törülközőt a betegnek lemeztelenített valamely testrészére, először inkább felső végtagjaira helyezzük. Többi testrészeit betakarva hagyjuk s aztán a nedves melegruhát addig párologtatjuk, amíg a beteg kellemes hűvös érzéssel nem reagál. Ekkor a nedves törülközőt szárazzal borítjuk, a további párolgást megszüntetjük s a száraz ruhát a testhez erősítve, illetve szorítva, alóla a nedveset kihúzzuk s azt újból a melegvízbe téve a száraz ruhán keresztül a testet enyhe ledörzsölésnek vetjük alá.

  A felső végtagok ellátása után ugyanezen procedúrák az alsó végtagokon, majd a háton, hason, szükség szerint pedig a nyakon és arcon is elvégezzük.

   Nap-nap után tovább és tovább sikerül a hideg érzés határát a bolyhos kendő lehűtése kapcsán lejjebb és lejjebb szorítani.

   A kezelésnek ilyen formában való huzamosabb ismétlése mellett később bátran nyúlhatunk mind hidegebb és hidegebb vizhez. A kezelés után a testet nyugalmi helyzetben hozzuk és az előkészített takaróval betakarva a procedúránál használt száraz kendőket is elhárítjuk.

   Teljes ledörzsölés. Teljes ledörzsölések a részletdörzsölésekkel már leedzett egyéneknél a fenti elvek szerint alkalmaztatnak. Kellőképpen leedzett egyéneknél itt is a nedves lepedőt mind hűvösebbre és hűvösebbre engedjük párologni s a párolgás elősegítése érdekében a lepedőt eleinte egész tenyerünkkel a testen végigverdessük, majd a kivánt lehűlés elérése után az egész testnek rendszeres ledörzsölése a ledörzsölés után, a száraz ruhákba való csomagolása, lefedése következik, mely állapotban a paciens 10 -15 percet pihen. Leedzett egyéneknél a nedves lepedő eltávolítása nem föléje helyezett száraz lepedő alatt történik, hanem az egyszerűen eltávolitott nedves takarót félretéve, a testre száraz ruhát helyezünk és azzal a bőrt teljesen nedvtelenitjük. Ha a betegnek hőhöz alkalmazkodó képességét már teljesen kifejlesztettük, akkor erőteljesebb lehűlések érdekében a nedves lepedő eltávolítása után, a bőr nedvességét, a száraz lepedőnek a paciens és a fürdőmester kezei között való kifeszitése után, vitorlaszerü lengetésével előidézett légáramlatokkal párologtatjuk el, ami által a bőr lehűlését lényegesen fokozzuk és eljárásunkat a masszázs, a vízkezelés, a légfürdő és a pakolás gyógytényezőivel kiszélesítettük.

   A pakolások. A pakolásoknak kettős célja van: vagy felmelegíteni akarjuk a testet és általa izzadást előidézni, vagy pedig a testtől hőt akarunk elvonni. A pakolások különösen a beteg ágyánál bírnak igen nagy jelentőséggel, mert a két legsúlyosabb betegségnek, a hasihagymáznak és a vesebajnak, legválságosabb idejében alkalmazzuk. A hasihagymáznál a pakolás hőelvonást céloz. A pakolás kivitelénél ügyelnünk kell arra, hogy a magával tehetetlen beteg könnyen és kényelmesen emelhető legyen. A pakolást lehetőleg nem abban a fekvőhelyben végezzük, melyben a beteg rendesen nyugszik. Az ilyen betegnél két fekvőhelyről gondoskodunk, amelyeket lehetőleg teljesen szabadon mind a négy oldalról hozzáférhető módon a falaktól és más tárgyaktól távolabb kell elhelyeznünk.

   Ama nyugvóhelyen, amelyen a pakolást végezzük, egy nagy, vagy két kisebb gyapjutakaróra, mintegy 30 C. fokú vizbe mártott, jól kicsavart nedves lepedőt helyezünk, a nedves lepedő szabadon kiterítve, hőfokát gyorsan változtatja és párologván mihamar hideggé válik. A nagyon magas hőmérsékletű beteget tehát megfelelően erőteljes saját lepedőjével vállánál és alsó végtagjainál, medencéjénél megemelve, a meleg vizes lepedőre helyezzük át. Száraz lepedőjét testéről alkalmas módon eltávolítjuk s az előbb meleg vizes, de lehűlő lepedőbe csomagoljuk. A testére borított melegvizes lepedőt addig legyezzük, amig a lepedő hőfoka igen alaposan le nem száll s a beteg hideg érzést nem jelez, fázni nem kezd. A nedves lepedő lehűtése után most már a gyapjutakarókkal befedjük a nedves borítékot és annak a test melege által való alapos felmelegedéséig, mintegy 5-10 percig, betegünket a pakolásban tartjuk.

   Ezen idő alatt a másik ágyban hasonló eljárás megismétléséhez teszünk előkészületeket, majd az előbbi procedúrát a testnek időközben való száraz ledörzsölése után, általában kétszer megismételjük.

   A procedúrák között rendszerint 5 percnyi szünetet is szoktunk alkalmazni.

   A fejre természetesen - mint mindig vízkezeléseknél - hidegvizes turbánt helyezünk. ..."

(Az egészség enciklopédiája - Dr. Melha Armand főorvos)