Összepakoltam

Honap reggel 6 órakor itt a taxi értem – irány Perth, a repülőtér, ahonnan a Qantas ausztrál légitársaság járatával egy majdnem 6 órás repülőút után Szingapúrban csatlakozom a Jamaica Get All Right csapatához.
Örülök is és kicsit aggódom is, hiszen 8 hete nem voltam hajón – gondolom, kezdhetem elölről a hozzászokást.
Szerettem itt lenni. Hála a barátaimnak, úgy élhettem, mint a helyiek: ezt elsősorban annak köszönhettem, hogy volt otthonom mind a három városban, ahol több hetet töltöttem.
Nem fogok útibeszámolót írni – megpróbáltam, de nem megy.
Inkább megosztom, valamiféle összegzésként, miket szerettem itt:

• Nem láttam rohanó embereket – úgy gondolom, nem látják értelmét a rohanásnak.
• Mindig van idejük beszélgetni veled, tulajdonképpen az furcsa, ha a buszon melletted ülővel nem beszélgetsz valami apróságról. Ez nekem eleinte nehéz volt.
• Fremantle-ben és Perth-ben azért, hogy távoltartsák a városközponttól az autókat, ingyenes buszjáratot üzemeltet a város, úgy reggel 7-től este 7-ig (pénteken tovább). Emiatt van P+R parkoló, ahol kell fizetni ugyan, de nem túl sokat
• A tengerpart ingyen van – mindenhol.
• A reggeleimet: ébredni 6-kor, mint mindig, és kimenni a tengerpartra úszni.
• Ide mindenki jött valahonnan, ha nem ő, akkor a szülei. Hogy sokfélék, az teljesen természetes.
• Nekik is vannak abból problémáik, hogy mindenki jött valahonnan.
• Minden elképzelhető ország ételeit kipróbálhatod. Megtettem...
• A piac Freamntle-ben csak három napon van nyitva: péntektől vasárnap délután 6-ig. Ezért vasárnap 5 óra körül igen jutányosan lehet gyümölcsöt venni.
• A mangót a reggeli müzlim tetején. Minden reggel ...
• A könyvtár ingyen van, és ingyen van benne a wifi – és légkondicionált, amit kifejezetten szerettem a 37 fokos nyárban.
• 1788-ban érkeztek az első angol telepesek Albany-ba. Elképesztően fiatal társadalom, ahol a legtöbbb dolog működik. Az ausztrálok szerint túlszabályozott – azt hiszem, így van. De Európa innen nézve reménytelenül vén – talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a nagyon gazdag történelemmel a hátunk mögött szükségszerűen öregesen kell-e működnünk. Ha ötletekre lenne szükség, itt lehetne jó példát találni.
• A tengert, a tengert, a tengert – nem tudom megunni...

Máris visszavágyom. De most elmegyek. Vár a Csendes-óceán. Ma este még utoljára kimegyek az Indiai-óceán partjára egy pohár borral a kezemben megnézni a naplementét a kedvenc kocsmám teraszáról.