Savasodás tünetei

Milyen tünetei vannak az elsavasodásnak? Mit tehetünk ellene?

A fórumban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság- és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal. Orvos szakértőinknek szánt kérdését ne itt, hanem az Orvos válaszol rovatban tegye fel!

Testünk elsavasodása

Hozzászóló: otika, 2010-06-07 19:28
Nálunk Horvátországban nagyon kedvelt és elterjedt a használata a hegyi gamandornak (teucrium montanum).Egy hónapig,reggelente kortyolgatva egy bögre tea nagyon jót tesz szervezetünknek.Természetesen a témához kapcsolódó étrend betartása mellett.

Ilikének

Hozzászóló: Kozone, 2010-05-20 18:38
Válasz erre: otika, 2010-06-07 19:28
Nagyszerű és igazán mélyreható a leírása. Aki veszi a fáradságot és elolvassa az, azt is látja, hogy van mit tennünk a saját testünkért. A sav-bázis egyensúly, vagyis, hogy kiegyensúlyozott legyen a szervezetben a sav és a lúg, csak is az odafigyelésen múlik. Akik észlelik magukon, hogy nem úgy működnek, mint ahogy szeretnének, azoknak KELL, a segítség. Mert lehet, hogy soha nem mondták nekik, vagy mert nem is hallottak róla, vagy éppen most keresnek megoldást. A tények, hogy mik okozzák a problémát szükségesek, de arra is szükség van, hogy a tudjuk, hová forduljunk az orvosi segítség mellett. Én magam a sok keresés mellett találtam egy olyan gyógynövényt, amire felelősségem teljes tudatában tudom mondani, hogy hatékony, és mellékhatásoktól mentes! Kutatási eredmények elolvasása, és rengeteg tapasztalatok, megfigyelése után mondhatom, hogy a Ganoderma gomba spóra-szétválasztásával gyártott készítmények valódi segítséget nyújtanak. De csak annak, aki akar segíteni magán. A www.juliannakavezoja.dxn.hu honlapon a Termékek oldalon nagyon sokan írnak jótékony hatásáról. Legyen egészséges, és mosolygos mindenki, az én vágyam csak ennyi!

A kötőszövet, a gyomor..

Hozzászóló: Ilike, 2010-01-13 18:05
A kötőszövet: pufferrendszer és savtároló A savak először a vérbe kerülnek. Ha azonban a vér pufferkapacitása már kimerült, a savfelesleg a kötőszövetekben rakódik le. A kötőszövet sejtjei masszívabbak, és a méreganyagok nem okoznak bennük olyan könnyen károsodásokat. Itt raktározódnak el a savak egészen addig, amíg a vesék ártalmatlanná nem tudják tenni őket. A másik nagy kiválasztószerv a tüdő. A szervezet ezen a két kiválasztószerven keresztül próbál a lehető leghamarabb megszabadulni a felesleges savaktól. Mielőtt a szervezet leadhatná a vizeletbe a savakat, először bázisokkal kell semlegesíteni őket. Ha a kötőszövet túlterhelt, és már nem tud felvenni további savadagokat, azok az ízületekben rekednek, ahol fájdalmas gyulladásokat okoznak, vagy köszvényként, reumaként, illetve sokízületi gyulladásként diagnosztizálhatók. Az elsavasodott szövetekben romlanak a vér áramlási jellemzői is, a vörösvértestek mindjobban elvesztik rugalmasságukat, és már nem tudják átjárni a kapillárisokat, a finom hajszálereket, ami elégtelen ellátáshoz és oxigénhiányhoz vezet. A savak azonban hosszú távon szétroncsolják a kötőszövet kollagénrostjait is, ami petyhüdtséget és idő előtti öregedést okoz. Ha a kötőszövet egyre átjárhatatlanabbá válik, a sejtek szabályosan megfulladnak az elégtelen ellátás miatt. Mivel a kötőszövet az egész testet behálózza, ez a probléma mindig a test egészét érinti, ezért a szó legszorosabb értelmében véve létfontosságú, hogy savtalanítsuk a testünket. A gyomor: sav- és bázistermelő szerv A gyomor a konyhasó, vérünk és szöveteink természetes alkotórészének felbontásával sósavat termel - ez az úgynevezett gyomorsav, amelynek pH értéke 2,8 és 1,2 között mozoghat. A konyhasó egyszerű nátrium-klór vegyület. A konyhasó felbontását a gyomor különleges sejtjei végzik. Gyomrunknak konyhasóra, szén-dioxidra és vízre van szüksége ehhez a művelethez, amelynek során a klór és a hidrogén sósavv egyesül. Ugyanakkor kialakul egy másik vegyület is, amely nátriumból, nitrogénből, szénből és oxigénből épül fel - ez a szódabikarbóna, amely egy bázis. Ez az anyag a vér útján eloszlik az egész testben, és később semlegesíti a belekben a gyomorsavat. Ha nincs elegendő bázis a testben, az több konyhasót bont el, így termeli meg azokat a bázisokat amelyekre sürgős szüksége van. Ám eközben természetesen még több gyomorsav jön létre, amelyre most semmi szükség, és amely gyomorégést okoz. Ha a gyomor nem bír a savakkal, egy részüket leadja a nyombélnek. Ennek köszönhetően csökken ugyan a gyomor savkoncentrációja, de mindez további savtermeléshez vezet, amire a nyombél fekélyekkel válaszol. Ha a bázishiány miatt a test nem tudja elvégezni a feladatát, atestnek előbb vagy utóbb meg kell betegednie. Mivel a bázisok a feladatuk teljesítése során elhasználódnak, folyamatosan és kielégítő mennyiségben be kell vinnünk őket a szervezetbe, többnyire bázisokban gazdag táplálkozás, vagy étrend-kiegészítők útján. Ha ilyen helyzetben savmegkötő szereket szedünk, azzal gátoljuk vagy csökkentjük ugyana gyomor savtermelését,de egyúttal természetesen a fontos bázistemelést is, így újabb ördögi kör veszi kezdetét. A gyomorégés tehát mindig a gyomor segélykiáltása, mellyel a hiányzó bázisokat követeli. A vér: egy egészen különleges nedv Azt mondják, a vér a lélek székhelye, és ha valaki elvérzik, úgyszólván megfosztják a lelkétől. A vér azonban mint folyékony szállítószerv, eljuttatja a megfelelő helyre azokat a táp- és építőanyagokat is, amelyekre a testnek folyamatosan szüksége van, és elszállítja az anyagcsere salakanyagait. A vér esetében különösen egyértelművé válik, mennyire fontos a test számára a pH-érték., mert egészen csekély ingadozásoktól eltekintve betartja a 7,35 és 7,4 közé eső normál értéket, hiszen ha ez az érték 7-re csökkenne vagy 7,6-ra nőne, az már halálos következményekkel járna. Ha túl sok sav kötődik a vörösvértestekhez, azok nem tudják megfelelő módon felvenni az oxigént, és a test oxigénhiányban szenved még akkor is, ha a tüdők elegendő oxigént kínálnak neki. Ezenkívül magas savkoncentráció esetén csökken a vörösvértestek rugalmassága, vagy úgynevezett savmerevség lép fel, aminek következtében a vörösvértestek már nem tudnak átjutni a finom hajszálereken, és eltömítik azokat. Ez is hiányos ellátáshoz vezet, ami akár halálos is lehet. Tehát a vér szempontjából is elengedhetetlen, hogy kielégítő legyen a báziskínálat, különben nem tudja ellátni létfontosságú feladatát. Immunrendszerünk Immunrendszerünk legnagyobb része a belekhez kötődik, ezért olyan fontos és olyan hatásos is a béltisztítás.. A túlsavasodás és az elsalakosodás ugyanis megbénítja az immunrendszert, és mi fogékonyabbá válunk olyan fertőzésekre, amelyekkel egy ép immunrendszer könnyedén elbírna. Tehát nem a vírusok és a baktériumok miatt betegszünk meg, hanem azért, mert a leterhelt immunrendszer nem képes megbírkózni velük. Ez a rákos sejtekre is igaz, amelyek naponta létrejönnek a testünkben, de csak savas közegben tudnak fejlődni. De az is tartósan gyengíti az immunrendszerét, ha valaki állandóan rosszkedvű, negatívan gondolkodik és pesszimista beállítottságú. Ezzel ugyanis savas közeget teremt, és öntudatlanul, önként árt minden egyes sejtjének. Minden nagatív gondolat befolyásolja immunrendszerünk működését. De azzal ismegterheljük az immunrendszerünket, ha olyasmire kényszerítjük magunkat, amit a lelkünk mélyén elutasítunk, ha agyonhajszljuk magunkat vagy aggódunk valami miatt. Így még a legapróbb bosszúság is további negatív hatást gyakorol az immunrendszerre és ezzel az egész egészségi állapotra.

Honnan a sok sav?

Hozzászóló: Ilike, 2010-01-13 18:04
Honnan van a sok sav? Miért sokkal valószínűbb a túlsavasodás mint a bázistúlkínálat? Savakat a test maga is termel, emlékezzünk a gyomorsavra, bázisokat azonban kizárólag táplálékkal vehetünk magunkhoz, és folyamatosan el is használjuk őket. Ezenkívül túl kevés alkalmat adunk a szervezetünknek arra, hogy természetes módon szabaduljon meg a savaktól, mert túl keveset iszunk és nem mozgunk eleget. Emiatt túl kevés savat lélegzünk ki a tüdőmkön, ráadásul az oxigénhiány további savak termelődéséhez vezet. Mi termel még savat? Mindannyiunk testében találhatóak gombák, baktériumok. Sav-bázis egyensúly esetén észre sem vesszük őket. Savas közegben azonban elszaporodnak, "eleszik" előlünk a táplálékot, és a legrosszabb az egészben, hogy végtermékük még erősebb sav, amit természetszerűleg belénk űrítenek. Ezáltal egy spirál indul el. A test krónikus vitamin- és nyomelemhiány miatt is savakat képez, mert nem tud befejezni bizonyos anyagcsere-folyamatokat. Ha rossz élelmiszert rosszkor, rosszul megrágva és gyorsan esszük meg, még egy eredetileg bázikus élelmiszer is savszállítóvá alakulhat át. (A táplálkozástudományban ezt "bázisfordításnak" nevezik) E téren fontos szerepet játszik az emésztőrendszer egyéni állapota: amennyiben túlerőltetett, a félig megemésztett nyers táplálék erjedni kezd a gyomorban és savvá alakul. Ez számtalan panaszt eredményezhet. Az ember elcsigázottnak érzi magát, krónikus fáradtság gyötri és csak nagyon lassan piheni ki magát, akkor sem teljesen. A bőr hajlamos az ekcémára, az orr és a szem irritációval reagál, és tisztázatla eredtű, egyre erősödő fájdalmak jelentkeznek. Így jelzi a test, hogy már nem bír a nagy mennyiségű savval, és sürgős segítségre van szüksége. Ha szervezetnek kététkezés között vagy az éjszaka folyamán nem sikerül lebonyolítania a salaktalanítást és a savtalanítást, a savak egyre inkább feldúsulnak a kötőszövetekben, mígnem latens mérgezés akut túlsavasodásba csap át. Ha még ilyenkor sem történik változás, az halálos következményekkel járhat. A test többnyire évtizedekig tartó túlsavasodása után már nem elég az, ha a táplálkozás terén átállunk a bázisképző élelmiszerekre, például a gyümölcsre, a zöldségre és a burgonyára. Hosszabb időn át szükségünk van étrend-kiegészítőkre is, hogy a savtalanítás mellett lehetővé tegyük a test ásványianyag-készleteinek újraépülését. A mély lélegzetvétel is savtalanítja a testet, ahogy a táplálék gondos megrágása és a nyállal való alapos elegyítése is fokozza annak lúgosodását. A legtöbb sav az élelmiszerek, elsősorban a túl sok fehérje révén jön létre. Ha az ember idősebb korban fehérjében szegényen táplálkozik, azzal jelentősen meghosszabítja az életét. A test acidózisa a rák kialakulásának alapja is, amelynek mindig elsavasodott közegre van szüksége. A csontritkulás sem feltétlenül öregkori tünet, csak időskorban gyakrabban jelentkezik, mert a porcok különösen sok bázist tartalmaznak, és belőlük vonja el a test, ha túlsavasodott. Így valami kristályos "smirgli" marad belőlük, amely elkoptatja az ízületeket. Az alapos savtalanítás végül lelki és testi egészséghez vezet. A sav-bázis egyensúly helyreállítása döntő lépés lehet azon az úton, amely az egészséghez és vitalitáshoz, így az életörömhöz vezet. Mert a sav-bázis egyensúly az egész szervezet minden funkciójának alapja. A fokozódó elsalakosodás miatt egyre nehézkesebbé válik az egyes sejtek ellátása. A szervezet a vérnyomás növelésével próbáljavítani a helyzeten , hogy ellensúlyozza az erek nehezebb átjárhatóságát. Ha ilyenkor csak vérnyomáscsökkentőt szedünk, csökken ugyan a vérnyomás, de ez csak ront a helyzeten. A túlsavasodás a karrier egyik legnagyobb akadálya is, mert az egyensúly felborulása miatt veszítünk a kitartásunkból, kevésbé tudjuk kompenzálni a stresszt, és állandó agresszivitással küzdünk. A túlsavasodásban szenvedő ember nem tud megnyugodni, állandóan felajzottnak és így túlterheltnek érzi magát. Mindez azonban elmúlik, amint rendszeresen bőséges mennyiségű bázissal segítünk a testünknek.

hát én :)

Hozzászóló: tutilla, 2009-10-05 16:51
Általában a világban minden úgy van kitalálva, hogy sok kis dologból jön össze egy nagy. A legtöbb betegség is csak úgy jön elő, ha legalább egy-két körülmény jelen van. Ha belegondolsz a kocsid olajnyomása is sok mindentől függ és elég csak egy dolog, hogy nem működjön. Nincs ez máshogy a betegségeknél sem.

hát én

Hozzászóló: tutilla, 2009-10-05 16:51
Általában a világban minden úgy van kitalálva, hogy sok kis dologból jön össze egy nagy. A legtöbb betegség is csak úgy jön elő, ha legalább egy-két körülmény jelen van. Ha belegondolsz a kocsid olajnyomása is sok mindentől függ és elég csak egy dolog, hogy nem működjön. Nincs ez máshogy a betegségeknél sem.

Ki gondolta volna ?

Hozzászóló: Ilike, 2009-03-02 20:03
Válasz erre: tutilla, 2009-10-05 16:51
Hogy a hajhullás, a depresszió, az ekcéma, a magasvérnyomás, és a fogszuvasodás is a túlsavasodás következménye?

megoldás a savasodásra

Hozzászóló: mariaoakley, 2009-03-01 01:11
Maximalisan egyetertek az elottem szolohoz. Erdemes elolvasni az alabbiakat! Ferjem is kigyogyult mar a tulsavasodas betegsegebol az alabb megadott honlapon szereplo naturkeszitmenyek egyike segitsegevel. (termeszetesen szoros orvosi megfigyelessel egybekototten, 4 honap alatt.)

Álmatlanságra

Hozzászóló: Kovácsné M.Ilona, 2009-02-24 21:13
Éveken át altatóval tudtam többnyire elaludni.Nem gondoltam arra,hogy ennek oka is a túlsavasodás.Mikor eltelt 3hét,hogy lugosítottam,szinte észrevétlenül elaludtam.Az idegeim lenyugodtak.El sem képzeltem,hogy erre is a lugosítás a megoldás, de most már tudom,és szeretném mindenkivel megosztani.

Ismerkedjünk önmagunkkal

Hozzászóló: Kovácsné M.Ilona, 2009-02-24 18:12
Minden élet a tengerben kezdődött, és testünk több mint 70 százalékát még ma is víz teszi ki. A tengervíz pH értéke 8-8.5. Testünk csekély ingadozástól eltekintve 7.35 - 7.4 közötti pH értéket tart fenn a vérben. Életünk attól függ, hogy testünk megmaradjon a semleges, illetve enyhén bázikus kémhatású tartományban. Ha az akvárium vize koszos lesz, kicseréljük, hogy a halak tiszta közegben éljenek. És a sajátunkét??? Tudatosítsuk magunkban: a sav-bázis egyensúly eltolódása, ami manapság szinte már normálisnak számít, nemcsak az emberi sejteket pusztítja el, hanem az élet minden formáját. Az anyagcsere-folyamat következtében folyamatosan savak keletkeznek a testben, például húgysav, szénsav, tejsav, ecetsav, sőt sósav, amelyek még inkább felgyorsítják a túlsavasodás kialakulásának folyamatát, így a sejtek pusztulását, amennyiben az egészséges vesék nem bontják le és választják ki őket. A savak romboló hatásúak. Még a követ és a fémet is képesek szétroncsolni. Ha bent maradnak a testünkben, és nem semlegesítik őket bázisok, menthetetlenül a legkülönfélébb betegségekhez vezetnek. A betegségek korántsem elkerülhetetlenek, mint azt a hunzák vagy korunk más hosszú életű népeinek példája is egyértelműen bizonyítja - az egészség az ember teljesen természetes állapota. Betegségeink csak évekig tartó hibás magatartásunknak köszönhetően alakulnak ki. Így a fogszuvasodásnak, ahogy számtalan más megbetegedésnek is, egyetlen oka van: a túlsavasodás. De a savak okozzák a reumát, a köszvényt, az ízületi gyulladást és a vesekövet. Természetellenes táplálkozási szokásaink következtében gyakorlatilag mindig túl kevés bázis van a szervezetünkben, és a legtöbbünk teste túlsavasodott. Amíg a test még ki tud vonni bázisokat a kötőszövetekből, az erekből és a csontokból, így próbálja semlegesíteni a savfelesleget. Ennek köszönhetően azonban leépülnek a test ásványianyag-készletei, törékennyé válnak az erek és a csontok, ami szívinfarktushoz, gutaütéshez vagy csontritkuláshoz vezet, de reumát, köszvényt, csigolyadeformációkat stb is okozhat. Ki gondolta volna, hogy a hajhullás, a depresszió, az ekcéma, a magasvérnyomás, és a fogszuvasodás is a túlsavasodás következménye? A test mindent megtesz annak érdekében, hogy mentesítse magát a salakanyagoktól. A magasabb funkciót betöltő szerveket, mint az agy, a szem, a fül és a szív, csak a legszükségesebb esetben használja salakanyagraktárnak. Épp ezért nagyon komolyan kell venni azt, ha elhomályosul a látás vagy súlyosan hallászavar lép fel. A gutaütés és a szívinfarktus már a túlsavasodásban szenvedő, elsavasodott test utolsó állomásait, sőt gyakran a végét jelentik. A folyamat azzal kezdődik, hogy a test kénytelen leépíteni értékes ásványianyag-készleteit, mert semlegesítenie kell a savak áradatát. Ennek következtében hulladéktárolókat kell létrehoznia, egyiket a másik után, mert másképp nem tud kiválasztani ennyi savat. Pedig ez a folyamat nemcsak elkerülhető, de elsősorban bármikor visszafordítható. A test újból megtisztul, a szeméttelepek eltűnnek (pl. a felesleges zsírpárna!), és az ásványianyag-raktárak színültig megtelnek. Szellemünk megint olyan tiszta lesz, amilyennek talán fiatal korunkban éreztük, és újból érvényre jut majd az ember belső szépsége.