Menyből a Doktor

Menyből a Doktor? Ha mélyinterjú készülne velem, valahol ott kezdeném, már kora gyermekkoromban vonzódtam a helikopterhez. Sikerült is minden úgy kinéző játékhoz hozzájutnom, és jött a csoda: távirányítós, motoros ? olyan mint az eredeti. Sajna az előszoba keskeny volt a szűkített bal fordulóhoz, úgy zuhantam le a géppel, ahogy kell. Nem szegte kedvemet, és jött a csoda, fiatal orvosként azt mondta a Főnök: ?Ugorj ki helyettem repülni!?.

 

Mindenhol szédülök, tériszonyom van, bennem a gyermekkori ?lezuhanás? élménye?.Na mi lesz itt? Semmi! Átütő siker: a gép nekem gyönyörű, a hangja csak zümmögés, mesés próbarepülés, jó vicc ? nekem nincs is tériszonyom, nem is szédülök, hú de kafa.

 

Sok helyütt újdonság volt, reklamált a bejelentő: ?Hol van már az a mentőautó?? Amikor azt a választ kapta, hogy nézzen föl az égre, mert ott jön a Doktor csúnyán káromkodott, aztán elhallgatott: ott volt a Menyből a Doktor. Ma már ez természetes, de akkor is valami nagyszerű történet. Ezért imádom, ha a képernyőn is megjelenik, cikázik a felhőkarcolók között és mentik az embereket.

 

Az M3-ason beállni a parkolóba két Zsiguli közé egy helikopterrel, higgyétek el nem semmi érzés. A mentőt mindig nagyon várják, de ha az égből jön a segítség, akkor végkép nagyon spiccen kell lenni. Sajna a filmekben elég bambák a légi doktorok, egy perc és ott a mentőcsapat, majd három percig semmi nem történik a sérülttel, látjátok, az életben jobbak vagyunk.