hard days

Hát igen, amitől féltem, bejött. Mindenki menekül, mindenki keres, a betegek száma még több, a várakozás még hosszabb, egyszerre már lassan három helyen kellene lennem. Ez a legfárasztóbb az egészben. Már induláskor tudod, hogy nem éehet a napi programot befjezni, valami el fog maradni, valamire nem jut idő. Aztán ehhez jönnek a váratlan meglepetések (sürgős konzilium, bejelentkezés nélküli beteg, intenzíves kérés) és borul minden. És tudod, hogy a holnap sem lesz jobb... Sok minden el fog dőlni az elkövetkező hetekben.