Új év, új élet

Szinte magamra sem ismerek, mintha Egyiptomban hagytam volna a rosszabbik énemet. Határtalanul boldog vagyok! Míg mások fáradtan, nehézkesen kezdték meg az első munkanapot, addig én maximálisan feltöltődve, tettre készen és bolondosan. Még a szokásos kora reggeli ébredés, készülődés is nyugodtabb volt. Nem morgolódtam, kipattantam az ágyból és időben elkészültem. Vidáman indultam dolgozni, útközben végig mosolyogtam. Kolléganőim ámulva hallgatták az élménybeszámolóm és a csicsergésemet. Sikerült őket megnevettetnem és jókedvre derítenem. Ennek köszönhetően jó hangulatban telt el az első munkanap.

Aznap este Péterrel elhatároztuk, hogy elmegyünk sétálni, megnézzük a kivilágított és még feldíszített kirakatokat, látnivalókat. Kéz a kézben sétáltunk az itt-ott még havas utcákon. Úgy érzem, hogy a külföldi közös utunk még inkább összehozott minket. Valami megváltozott, nem tudom megmondani, hogy mi, de érzem. És mintha Péter feltöltődött volna, a sok napsütés neki is jót tett. Egyiptomban is végig úgy viselkedett, mint egy szerelmes tini. Szerencsére ezt a lelkesedését itthon is megtartotta. Úgyhogy ketten kezdünk egy új évet, új emberekként.